címlapkép: EPA
Politico
Viktor, téged hidegre tettek, a brüsszeli bürokraták megkésve, de legyűrtek. Ezt hangsúlyozza a kommentár, miután több hónapos huzavona után a Bizottság elnöke úgy döntött, hogy szembeszáll a magyar kormányfővel a krónikus korrupció és a jogállam leépítése miatt. Összesen 13,3 milliárd euró fagyhat be.
Széles körben az a vélemény, hogy a magyar politikus bontja le a demokráciát, valamint a szabad sajtót és a járványos korrupció rendszerét alakította ki, részben az uniós pénzek segítségével. Ám a mind inkább elszigetelődő és nehéz gazdasági helyzetben lévő Fidesznek égető szüksége van a támogatásra. Ugyanakkor a fejlemény azt mutatja, hogy az EU nem teljesen tehetetlen a pénzügyi visszaélések és a belső rothadás ügyében, habár rendkívül lassan reagál az ilyen jelenségekre.
Magyarországon a rendszerszintű hiányosságok folytán akut veszély fenyegeti a brüsszeli alapokat. Budapest nem tudja szavatolni, hogy a megszavazott összegek valóban azokhoz kerülnek, akiknek szánják őket. De a Bizottság most olyan megoldást választott, amelynek eredményeként a magyar fél hozzájuthat a szubvenciókhoz – már ha előbb teljesíti a feltételeket.
Nagyon EU-s az, ami történik: Brüsszel lassúdadan és nehézkesen jutott el idáig. Már többször is úgy látszott, hogy beadja a derekát Orbánnal szemben, aki zsarolni próbálja a szervezetet, a multik minimumadójától kezdve, az oroszok elleni szankciókig. Európai illetékesek szerint még a német autógyárakat, valamint a francia szupermarketeket is megszorongatta, hogy járjanak közben az Uniónál.
Úgy tartják róla, hogy ravasz játékos, de most a Bizottság túljárt az eszén. Merthogy rávette: fogadjon el egy sor reformot, amibe az bele is ment, gondolván, hogy itt csupán látványos PR-akcióról van szó. Csakhogy az EU névértéken vette az írásba foglalt ígéretet, amit azután Budapest nem teljesített. Ily módon a politikus maga is egyetértett azzal az egyezség aláírásakor, hogy adott esetben ne kapjon egy fityinget sem.
Le Monde
A jogállami kifogások miatt szorul az anyagi hurok Magyarország körül. Az Orbán-kormánynak megvan a lehetősége, hogy megakadályozza a döntést egy sor kulcskérdésben, a Bizottság azonban – az EP nyomására – mégis úgy határozott, hogy kemény lesz, az remélve, hogy ennek hatására Orbán megtesz mindent, csak hogy kikerüljön a csávából.
Brüsszel pontosan tudta, hogy mennyire üresek lehetnek a magyar ígéretek egy olyan országban, ahol a miniszterelnök környezete uniós pénzekből szedte meg magát. Így ha a hónap végén a pénzek megvonását kezdeményezi az Európai Tanácsnál, az kihat Magyarország megítélésére, továbbá a piacok még magasabb kamatot követelnek. De ha Orbán hajlandó lenne nagyobb együttműködésre, rá tudná venni a többieket, hogy vizsgálják felül a határozatot.
Az EU hónapok óta próbálja meggyőzni Budapestet, hogy változtasson a bírósági rendszeren, amely jelenleg a hatalom szolgálatában áll. Ám teljesen sikertelenül, bármennyire is bizonygatja az ellenkezőjét a miniszterelnök. Ám az európaiak tudják, hogy ha egy rakás pénz elúszik, az hatalmas válságba torkollhat és ezt a magyar fél mindenképpen próbálja elkerülni. De hát az EU-nak egységesnek kell maradnia Putyinnal szemben, mivel folytatódik a háború és recesszió fenyeget.
Magyarországnak nagyon megy a kettős játék. Bár Orbán nem titkolja, hogy közel áll Moszkvához, azért a szankciókat megszavazta. És a 26-ok azt szeretnék, ha nem távolodna el a szervezettől. Viszont ha nem távolítja el az útból azokat az akadályokat, amelyek miatt nem lehet kifizetni a 7,5 milliárd eurós felzárkózási támogatást, akkor búcsút inthet a koronaalap 5,8 milliárdjának is.
Budapest igyekszik a maga oldalára állítani bizonyos országokat, hogy megakadályozza a számára kedvezőtlen kimenetelt a Tanácsban. Mellette állnak a lengyelek és más kelet-európai kormányok is. Meghatározó lesz, miként voksol Olaszország, a szélsőjobbos Giorgia Melonival az élén. Az európaiak jelenleg attól félnek, hogy Orbán megvétóz mindent, amit csak tud.
FAZ
Brüsszel átmegy keménybe, mert úgy látja, hogy bár Magyarország sokat ígért, nem hajtotta végre a belengetett reformokat a jogállami hiányosságot felszámolására. Ha viszont elúsznának a pénzek, az súlyos tehertétel volna az ország számára. Budapest azonban úgy számol, hogy semmi sem áll a milliárdok folyósításának útjában, ha az év végéig létrejön a megállapodás a Bizottsággal.
Az EU-ban az a nézet, hogy a magyar vezetés túlteljesített az ígéretekben, ám a végrehajtással elmaradt. Főleg az Integritás Hatóság szúrja az eurokraták szemét. A Fidesz mind a mai napig nem hajlandó közzétenni a kormánytagok vagyoni helyzetét, ami erősen azt jelzi, hogy érdekütközések lehetnek a közbeszerzéseknél.
Azon felül baj van a testület alelnökével, Holbusz Tímeával, mert ő korábban a pénzügyi tárcánál éppen az uniós pályázatok odaítélését felügyelte, és ha minden igaz, közben mind a két szemét becsukta.
Viszont még ha jól is alakulnak a dolgok magyar szemszögből, ebből pénz legkorábban csak a jövő év 2. negyedében lesz, feltéve, hogy addig a magyar fél eleget tesz a brüsszeli kívánalmaknak.
Úgy tudni, hogy németek és mások csak akkor szavaznák meg a magyar újjáépítési tervet, ha cserében Orbán feladja az ellenállást Ukrajna anyagi megsegítése és a nagy nemzetközi cégek egységes megadóztatása ügyében. A huzavona magyar szemszögből azért is rossz, mert az uniós tételek részben már bekerültek a jövő évi költségvetésbe. Az infláció túllépte a 20 %-ot, a forint folyamatosan romlik, drágul az import, ami különösen nagy csapás, tekintve, hogy a külföldi áramvásárlások már így is sokba kerülnek.
Orbán egyetlen alkalmat sem szalaszt el, hogy a szankciópolitikát tegye felelőssé a gondokért, ne pedig az orosz agressziót, illetve a gázszállítások korlátozását. De a költségek már csak azért is meglódultak, mert a politikus buzgón osztogatott a választás előtt. A drágulás társadalmi hatásait ársapkával igyekszik enyhíteni. Járadék fizetésére egyébként sem volna pénze. Viszont ily módon az a veszély fenyeget, hogy az érintett termékekből megcsappan a kínálat.
Der Standard
Csaknem 13 milliárd euró a tét Budapest és Brüsszel pókerjátszmájában. Amióta Orbán 12 éve hatalmon van, az ország még sosem járt ennyire közel ahhoz, hogy ennyire fájdalmas büntetést kapjon. Idáig macska-egér-harcot vívott a többiekkel. „Kijavította” ugyan a megbírált jogsértéseket, de csak azért, hogy újabb normaszegésekkel és vétófenyegetésekkel megint csak provokáljon.
Most azért van bajban, mert olyan kettős jogi malomba került, amelyből trükközéssel és blöffel nem tud kikeveredni. A Bizottság a jogállami mechanizmusra támaszkodik, de Orbántól függ, hogy megkapja-e a pénzt. Ám ahhoz az kell, hogy váltsa valóra a Bizottság feltételeit. Más szóval, hogy úgy viselkedik-e mint egy korrekt tag, betartja-e a jogállami szabályokat.
Navracsics Tibor, aki egyfajta emberarcnak számít a hatalom oldalán, úgy véli, hogy országa késéssel ugyan, de hozzájuthat az alapokhoz. Legutóbb olyan jelek érkeztek, hogy Budapest helyreállíthatja az igazságszolgáltatás függetlenségét. A volt miniszter és EU-biztos azzal érvelt, hogy kormánya lojális módon, hasznosan költi el a szubvenciókat. Ezzel a véleményével mind inkább magára marad a szervezetben.
Spiegel
Befagyasztják-e a milliárdokat, nehogy azokat a demokrácia szétverésére használják fel. Nem valószínű, hogy a Bizottság jövő szerdán kedvező bizonyítványt állítana ki a magyar kormányról, ily módon a Tanács a jövő hónapban mégiscsak megszavazhatja a büntető intézkedéseket.
Ha így lesz, az rendkívül súlyos következményekkel járna az ország számára. Az Orbán-kormánynak úgy kell a pénz, mint egy falat kenyér. A gazdaság a háború miatt összeomlott. Az energiaárak központi támogatása megterheli a költségvetést. Még az államcsődöt sem lehet kizárni, ha elapad a brüsszeli bőségszaru.
Handelsblatt
Az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke attól tart, hogy Orbán most még inkább megkísérli megzsarolni az EU-t, épp ezért világossá kell tenni számára, hogy Brüsszel nem enged. Katarina Barley üdvözölte, hogy a Bizottság a szankciók mellé áll, mert a magyar kormány túlfeszítette a húrt. Sokkal előbb fel kellett volna vele szemben lépni, de így jó az üzenet, vagyis, hogy lemondhat a pénzről az, akik módszeresen aláássa a jogállamot.
Daniel Freund úgy minősítette, hogy Brüsszel végre rájött: Orbán ígéreteiben a látszat fontosabb, mint a valóság. Viszont nehezményezte, hogy a testület megvonná az alapokat, ugyanakkor rábólintana arra, ahogyan a magyar fél fel kívánja használni a koronaalapot.
Ám nem biztos, hogy az Európai Tanács elfogadja a végrehajtó testület javaslatát, mert Olaszországban jelenleg Orbán nagy barátja, Meloni az úr. Ezért nem egyértelmű, hogy összejön a minősített többség. Ennek ellenére a Bizottságban arra számítanak, hogy a többi kormány nem hagyja magát befolyásolni a magyar miniszterelnök zavarórepülése által és megszavazza az indítványt. Az EP-ben ugyanakkor nem tartják kizártnak, hogy a végén politikai alku születik a tagállamok között.
Die Zeit
Orbán Viktor lerombolja a magyar jogállamot, Putyinnak udvarol, és barátoknak játszik át uniós pénzeket. Ezt hangsúlyozta Moritz Körner, a német kormánykoalíció részét alkotó liberálisok EP-képviselője, amikor az Európai Parlament határozatban szólította fel a bíróságot, hogy az állítsa le a tervezett milliárdok kifizetését Magyarországnak. Az Orbán-kormány ugyanis – hangzik az indoklás – kilátásba helyezte a ugyan a demokráciára leselkedő rendszerszintű kockázatok kiküszöbölését, ám a vállalások nem mennek elég messzire.
A vitában Daniel Freund a német zöldektől kiemelte: legfőbb ideje, hogy Orbán végre megkapja a számlát Brüsszelből a tekintélyuralmi politikáért.
https://www.zeit.de/politik/ausland/2022-11/eu-parlament-ungarn-resolution-milliardenzahlung-stopp
EUobserver
Az Európai Parlament magyar jelentéstevője kijelentette a szervezet plenáris tanácskozásán, hogy a magyar kormány által megígért lépések nem orvosolják a szörnyű helyzetet, sokkal többet kell tenni a demokrácia visszaállítására. Gwendoline Delbos-Corfield szerint még ha hatásos is a 17 intézkedés és azokat valóra is váltják, a csomag semmire sem jó az alapvető jogok, a sajtószabadság hiánya, vagy a kisebbségek elleni támadások ügyében.
Daniel Freund azzal érvelt, hogy a jogállam helyreállításához nem elegendő, ha elfedik a repedéseket. Továbbá hogy az alapokat mindaddig nem szabad megnyitni, amíg az Orbán-kabinet nem építi újjá a működő demokrácia szerkezeteit.
https://euobserver.com/rule-of-law/156464
FT
A cseh külügyminiszter azt közölte, hogy ha Magyarország nem áll be a sorba és nem hajlandó támogatni, hogy az EU 18 milliárdos hitelt vegyen fel Ukrajna javára, akkor a 26-oknak egymás között kell megállapodniuk. Jan Lipavsky szerint a magyar ellenállás folytán szükség lesz a B-tervre. Egységre kell jutni abban, hogy Kijevnek szüksége van a pénzügyi mankóra, mert különben összeomlik az ukrán állam és Oroszország kerekedik felül. Azt viszont nem szabad megengedni – tette hozzá.
Ugyanez a cikk számol be arról Gulyás Gergely sajtótájékoztatója alapján, hogy a magyar kormány visszautasítja a Bizottság bírálatát, tehát, hogy nem ültette át a gyakorlatba a reformokat. Ám ha a Tanács von der Leyenékkel ért egyet, az nagy csapás lenne Orbánnak, aki hónapokon át igyekezett eloszlatni az aggályokat. Viszont most erősödtek a félelmek, hogy a politikus fontos kérdésekben betart, mert rá akarja venni az Uniót a pénzek átutalására.
FAZ
Budapest jobb belátásra tér a svédek és a finnek NATO-csatlakozása kapcsán – közölte a lengyel miniszterelnök a V4-ek kassai találkozója után. Eszerint Orbán Viktor biztosította Mateusz Morawieckit, hogy jó egy hónap múlva, az Országgyűlés első jövő évi ülésén törvénybe iktatják a belépést.
A tanácskozás beárnyékolta, hogy Magyarország a többiektől eltérően ítéli meg a háborút. Kudarcnak minősíti a szankciókat, csak humanitárius segítségre hajlandó az ukránokkal szemben és nem enged át fegyvereket a területén. A cseh miniszterelnök azt mondta ezek után: nem éppen a legjobb formáját futja a négyes együttműködés. Petr Fiala arra utalt, hogy Orbán pár nappal korábban olyan sálban mutatkozott, amelyet Nagy-Magyarország térképe díszített.
Libération
Magyarországon az árak nap mint nap emelkednek, az üzletekben szüntelenül átírják az árcédulákat. Ezzel tért haza Budapestről a lap kiküldött tudósítója, aki a szupermarketekben nézett körül. Arra jutott, hogy az üzletek ki vannak fosztva, nem kapni lisztet, kristálycukrot, sütőolajat. Ezeket ugyanis hatósági áron kell adni, de minden bolt maga határozza meg, hogy naponta mennyit rak ki belőlük a pultra.
Az élelmiszereknél már 43 %-kal ugrottak meg az árak, de az átlaginfláció is a rekordszint felé közelít: 1996 óta nem volt ilyen magas. Az ársapka a populista hatalom számára nem kerül semmibe, a kereskedők ellenben kénytelenek csökkenteni a hasznukat, ők szenvedik el a veszteséget. Az eredmény az, hogy nem mindig figyelnek oda a zavartalan ellátásra, illetve a terhekkel arányosan megnövelik más portékák árát.
Az infláció végigmegy az egész élelmiszerláncon. A vendéglátósok zsonglőrködnek az alapanyagárakkal, figyelembe véve, hogy a kuncsaftok pénztárcája vékonyabb lett. Különösen az energia megdrágulása vágta haza a szakmát. Egy bennfentes azt mondja a rezsicsökkentés felszámolásáról, hogy az a Fidesz egyik szent tehene volt, de a háború és a választás előtti osztogatás miatt tovább már nem bírta a költségvetés.
Ily módon Orbán Viktor, aki erős emberként részben az újraelosztásra építette népszerűségét, az eddigi legnagyobb válsággal nézhet farkasszemet a gazdasági helyzet romlása folytán. Az áram és a gáz megdrágulása kövezkeztében egy sor intézmény úgy határozott, hogy inkább bezár. Ugyanakkor a kormány – az EU-s források elapadása miatt nemigen tud finanszírozni egy sor korábban elhatározott jóléti kiadást, ami szintén gerjeszti az inflációt.
A hatalom azonban gyorsan talált egy bűnbakot: a bombás plakátok Brüsszelt teszik felelőssé a gondokért. Orbán Viktor ezzel együtt továbbra is a népszerűségi lista élén ficánkol, a Fidesz-hívek 53 %-a támogatja.
Inflation en Hongrie : «Les prix augmentent chaque jour, on refait les étiquettes sans cesse»
