Politico
Bizonyossá vált, hogy az Európai Parlament szép csendben ejtette tervét, vagyis hogy perbe fogja az Európai Bíróság előtt a Bizottságot, miután szerinte az nem lépett fel kellő határozottsággal a jogállam megsértése ellen Magyarországon és Lengyelországban. A keresetet már májusban visszavonták, részben, mivel az unió végrehajtó testülete megfenyegette az Orbán-kormányt, hogy az nem kap közösségi pénzeket, ha nem orvosolja a kifogásokat. Egyben beindította a jogállami mechanizmust. A másik ok, hogy az EP szakértői szerint a próbálkozás gyenge jogi lábakon állt.
Mint emlékezetes, Magyarország, Lengyelország és Bulgária ellen az a vád: virágzik náluk a korrupció, ugyanakkor sérül a bíróságok függetlensége. Egy strasbourgi szóvivő azonban megerősítette, hogy a per lekerült a napirendről, a visszakozást támogatta a frakciók nagy többsége. Viszont a jelentős pártcsaládok vezetői a napokban nyilatkozatban sürgették, hogy Brüsszel ne adjon forrásokat a Fidesznek.
Hogy mennyire nem egy malomban őröl a magyar kérdésben a két európai testület, az kiderült Tusványos után, miután Orbán kijelentette, hogy Magyarország nem kíván kevert faj lenni. Az EP határozottan elítélte a megnyilvánulást, a Bizottság viszont csak nagyon szőrmentén nyilatkozott. Ám utóbbinál van a pénzes ládika kulcsa és ezzel gyakorol nyomást Budapestre, illetve Varsóra. A lengyelek esetében mutat némi hajlandóságot a megállapodásra, de a magyarokkal ilyesmiről szó sincs, legalábbis nyilvánosan nem. Utóbbiaknál még az is felmerült, hogy a hosszú távú költségvetésből sem kapnak egy fityinget sem.
A végső döntést azonban a tagállamok vezetőiből álló Tanács mondja majd ki. Az alapok megvonását minősített többséggel kell megszavazni, de úgy, hogy akik rábólintanak, azok a 27 tagállam legalább 55 %-át, illetve az európai lakosság minimum 65 %-át képviseljék.
https://www.politico.eu/article/european-parliament-drop-rule-law-case-against-eu-commission/
Bloomberg
Az előző amerikai elnök azt tette közzé a magyar kormányfővel lezajlott egyeztetés után, hogy nagyszerű volt együtt lenni a barátjával, és hogy megünnepelték a Fidesz áprilisi választási győzelmét. Donald Trump az egyik, golfozásra szolgáló luxusbirtokán találkozott Orbán Viktorral, alig egy héttel azután, hogy az olyan beszédet mondott az erdélyi nyári egyetemen, amelyet évtizedes tanácsadója, az időközben épp ezért lemondott Hegedűs Zsuzsa úgy minősített: az Göbbelshez lett volna méltó.
Mint ismeretes, Orbán holnap a Konzervatív Politikai Akció Konferencia dallasi fórumának megnyitó felszólalását tartja, Trump pedig vasárnap a záróbeszédet. A magyar vendég részvétele azonban éppen Tusványos miatt bírálatokat váltott ki, noha az amerikai jobboldal bizonyos körei vonzódnak a kormányfőhöz, miután az „kereszténydemokrata, konzervatív és hazafias politikát” hirdet. A CPAC elnöke pár napja úgy reagált a kritikára, hogy először meg kell hallgatni, mit ad elő a magyar politikus, és ha valaki nem ért vele egyet, utána még bőven fel lehet vetni.
Independent
Orbán Viktor jelenleg az amerikai jobboldal kedvence, mert egy-két dolgot meg tud tanítani arról, miként kell harcolni a „woke” politika ellen, ám mindez meglehetősen baljósan hangzik. A CPAC rendezvényen a szélsőjobb olyan nagyságai szerepelnek szónokként, mint Sarah Palin, a Tea Mozgalom vezetője, Steve Bannon, a brazil elnök, vagy éppen a brit Nigel Farage. 100 dollár belépti díj fejében bárki meghallgathatja őket Dallasban.
A vendégek közül azonban kiemelkedik Orbán. Ugyanis csak minden szökőévben szokott előfordulni, hogy az EU egyik tagállamának első embere felszólal a tengerentúli konzervatív aktivisták fórumán, de ki mondta, hogy a vendég átlagos európai politikus? Az amerikai jobb úgy tekint rá, mint aki a nemzetközi vezérürü a kulturális háborúk elleni tiltakozásokkal szemben.
A miniszterelnök Magyarországot a progresszív uralom elleni küzdelem laboratóriumának nevezte. Mostani látogatását senki ne tekintse meglepetésként, még akkor sem, ha arra a„nyíltan rasszista” beszéd után kerít is sort. A dallasi közönség azonban sokkal inkább a kedvére való, mint az, amely általában Brüsszelben vagy Strasbourgban fogadja. Bizonyos dolgokat az előbbi publikum előtt büntetlenül kimondhat.
Imádni fogják és cserében kaphatnak tőle egy igen fontos útmutatást: hogyan kell megnyerni a választásokat. Ebben igen nagy tapasztalata van, mint ahogy abban is, hogy miként kell felhasználni hozzá az államapparátust. Módszeresen átírta az alkotmányt, hogy semlegesítse az ellenzéket, az államot pedig úgy alakította át, hogy sok kiszolgáltatott polgár ne szavazhasson másra, csakis rá.
Az amerikai jobboldal szíves-örömest lekoppintja a módszert, sőt a sajtó és a választási szabályok ügyében már át is vett egy s mást Orbán forgatókönyvéből. Aggasztó, hogy az államokban igen fontos választások jönnek mostanában.
Die Welt
A szankciók nem jó módszert jelentenek az autokraták megregulázására, sőt sokszor csak meghosszabbítják azok uralmát. Erre figyelmeztet közös cikkében a svájci Freiburg, illetve a német Bayreuth egyetemének két professzora. Merthogy szerintük a büntető intézkedések ártanak az érintett ország gazdaságának, viszont gyakorta stabilizálják a tekintélyuralmi vezetést. Lásd Fidel Castrót, Szaddam Husszeint, Basar Asszadot vagy a Kim-klánt.
A gond általában ott van, hogy a zárlat folytán hiány lép fel bizonyos importcikkekből. Ezt azonban a vazallusok nem érzik meg, a lakosság jó része azonban igen, ám ilyenkor a nagy többség a fel szokott sorakozni a „zászló” köré. Miközben még inkább függő helyzetbe kerülnek a hatalomtól. Egyébként meg az ilyen kormányokat általában nem érdekli, ha elszegényedik a nép. Viszont ha külföldi cégek kivonulnak, az csak jó a rendszernek, mert olcsón meg lehet szerezni ezeket az érdekeltségeket.
Az persze más, ha a szankciók folytán meginog az ország katonai ereje, ahogy az Milosevics és az iraki diktátor esetében is történt. Ugyanakkor az atomhatalom Oroszországnál ilyesmire nemigen lehet számítani. Ilyenkor két mód kínálkozik a rendszer meggyengítésére. Az egyik, hogy vádalkut kell kötni a hatalom magas rangú kiszolgálóival, akik ilyenformán feltárják a világ előtt a disznóságokat. Cserében kisebb büntetésre számíthatnak a nemzetközi bíróságokon.
De az is járható út, hogy serkenteni kell a kormány számára fontos szakértők kivándorlását. Az oroszoknál pl. a tiszteket lehetne ösztökélni, hogy hagyják el az országot. A király azonban az volna, hogy a Nyugat lemond a szankciókról, mert azokkal csak önmagát gyengíti meg. Viszont ha nem veszít gazdasági teljesítményéből, az így megmaradó többletet Ukrajna katonai megsegítésére, illetve saját felfegyverzésére fordíthatja. Ezáltal sokkal hatékonyabban sakkban lehetne tartani Vlagyimir Putyint. Azaz az elrettentő potenciált kell növelni, mert különben csak újabb támadások várhatóak.
Neue Kronen Zeitung
Automata sorompókat akar felállítani a Sopron közeli kis osztrák határtelepülés, Schattendorf polgármestere, mert úgy ítéli meg, hogy súlyos közlekedési veszélyt jelentenek a Magyarországról érkező ingázók. Sokan ugyanis arrafelé kerülnek, hogy elkerüljék a forgalmas klingenbachi határátkelőt.
Emiatt a faluban már 7 éve behajtási tilalmat rendeltek el, munkanapokon reggel és este, ám így is rengetegen hajtanak át a községen késő délután, illetve éjjel. Ezért támadt a polgármesternek az az ötlete, hogy a sorompóval csakis a helybélieket, illetve a szemközti Ágfalva azon lakóit engedik át, akik előzőleg regisztráltatják a rendszámukat. Valamint a mezőgazdasági gépeket. Az elképzelésről azonban az elöljáró még nem tárgyalt magyar kollégájával, de úgy ítéli meg, hogy mielőbb lépni kell. Arra hivatkozik, hogy ez a módszer Tirolban már bevált.
Automatische Grenzschranke gegen Ungarn-Pendler
