Die Zeit
A világ lélegzetvisszafojtva figyeli az ukrajnai katonai fejleményeket, ám Európát veszély fenyegeti saját sorain belül is, mert egyes tagállamok viselkedésére rámehet az EU, de még a NATO is – írja a lap főszerkesztője. Giovanni die Lorenzo szerint az unió még nem találta meg, mi lehetne hatékony eszköz az ilyen kormányok ellen.
A franciáknál nem elég, hogy a szélsőjobbos Le Pen lett Macron kihívója a 2. menetben, de az első fordulóban a szélsőségesek több, mint 50 %-ot kaptak. Ezekre a pártokra az a jellemző, hogy nem kérnek sem az unióból, sem az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéből – miközben Németország mellett a földrész legfontosabb hatalmáról van szó.
A magyaroknál Orbán, aki szintén nem az a kiköpött demokrata, 53 %-ig vitte. Kenterbe vert mindenkit, amit nem lehet csak azzal magyarázni, hogy a maga javára billentette el a feltételeket. Olaszországban a jobboldali-populista, illetve radikális pártok támogatottsága legalább 40 %-os. Amerikában a novemberi időközi választások jelezhetik, mennyire ígérkezik tartósnak a demokraták győzelme, illetve hogy netán csupán lélegzetvételnyi szünetről van szó, mielőtt Trump vagy valaki más újból bevonul a színre a radikalizálódott republikánusok közül.
Ehhez képest a németeknél szinte paradicsomiak az állapotok, a nagyjából 10 %-os AfD-vel. De nem szabad azt hinni, hogy a lakosság egyszer s mindenkorra immunis az uszítással és a demagógiával szemben.
A populisták és a szélsőségesek felemelkedésének sok, objektívan meghatározható oka van. Hiszen létezik a lakosságnak egy olyan rétege, amelyet már csak az elhülyítő apparátusok érnek el. Továbbá hat az igazságtalanság, valamint a gazdaságban a drámai átalakulás. De pl. Magyarországon láthatólag számít a város-falu-ellentét.
A demokratikus pártok és a sajtó számára létfontosságú, hogy lehetőleg sok embert tudjanak megszólítani, miközben egyre rosszabbul állnak ezen a területen. Merthogy ők is nagy veszélyben vannak és ehhez Oroszország csupán csekély mértékben járult hozzá.
https://www.zeit.de/2022/16/populismus-demokratie-afd-marine-le-pen
Bloomberg
Az unió és Oroszország azt kockáztatja, hogy de facto beáll az orosz gáz importjának embargója. Az EU jogászai ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy a szankciók megszegésével volna egyenértékű, ha az érintett kormányok engednének Putyin követelésének és rubelben fizetnék ki az energiahordozó árát. Márpedig ha Moszkva beváltja a fenyegetését és beszünteti a szállításokat az engedetlen kormányoknak, az súlyos veszélyt idéz elő, mivel gázszükségletének átlag 40 %-át Európa orosz forrásból fedezi.
Új beszerzési lehetőségek felkutatása időt igényel, közben viszont Brüsszel már a 6. szankciós csomagon dolgozik. A szénhidrogénekre azonban nemigen kívánja kiterjeszteni a büntető intézkedéseket, éppen a függő helyzet miatt. Németország nemzeti jövedelme évi 6,5%-kal lenne kisebb, ha hirtelen nem jönne keletről több gáz. A gazdaság több mint 2 %-os visszaesésbe fordulna át. Ugyanakkor az illetékes miniszter arról beszélt, hogy senki sem játszhatja ki a megtorló lépéseket.
A németek, az osztrákok és a magyarok fenntartásaikat hangoztatják a teljeskörű szénhidrogén bojkott kapcsán. De az EU végrehajtó testülete a jövő vasárnapig nem is tesz le semmiféle konkrét tervet az asztalra, mert beavatott források szerint előbb meg akarja várni a francia elnökválasztás kimenetelét.
The Times
A Kijevi Közgazdaságtudományi Egyetem úgy számol, hogy idáig legalább 61 milliárd fontnak megfelelő károkat okozott a háború, ennek csaknem harmada megrongálódott, összeomlott lakóépületeket jelent. És ez még óvatos becslésnek számít. Az ország 2. legnagyobb városában, Harkivban egy kutató azt mondja, hogy nincs tömegközlekedés, az emberek leköltöztek a metróalagutakban kialakított óvóhelyekre. Csak az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak tartanak nyitva. Hivatalos adatok szerint az iskolák harmadát érte találat, ami 86 épületet jelent, az óvodák közül 66 vált használhatatlannál. De egyébként is zárva tart az összes, mert az evakuálás során távoztak a gondozók, tanárok is.
Újjá kell építeni az utakat, vasútvonalakat, kórházakat és lakásokat is, nagyjából úgy, ahogy az Nagy-Britanniában a német villámháborús támadások után történt. Sok helyütt nincs áram, fűtés, víz, mert eltörtek a vezetékek. Kevés körzet úszta meg a légicsapásokat, de a legnagyobb veszteség néhány várost ért. Így Mariupolt, ahol a lakóépületek legalább 90 %-a megrongálódott.
A lövedékek mintegy 1egalább 22 ezer kilométernyi utat is tönkre tettek, ez az egész hálózatnak nagyjából 13 %-a. De a Lviv és Kijev közti országutat már újranyitották. A kocsiknak kerülgetniük kell a kilőtt orosz harckocsikat. Ugyanakkor Harkivban pl. sok tulajdonos sorsára hagyta a járművét, mert nemigen lehet üzemanyagot kapni, meg egyébként sem jó légitámadások célpontjának lenni.
Viszont meglepően ép marad a vasút, még Harkivba is el lehet utazni, pedig az oroszok a város határában állnak. A vonattársaság elnöke úgy nyilatkozott, hogy fokozatosan helyreállítják az összeköttetést a felszabadított településekkel. Csernihivbe például napok alatt rendbe hoztak majdnem 300 kilométernyi pályát, hidakat, felüljárókat. A szerelvények ott robognak, ahol pár napja még harcok folytak.
A légtér viszont továbbra is zárva van. Legalább 8 repülőtér rongálódott meg. A kórházak közül 196-ban tettek kárt a harcok. A belövések miatt alapelv, hogy a betegeket legalább két fal válassza el az utcától, így a legtöbb embert a folyosókon látják el.
Szakemberek úgy becsülik, hogy az okozott összveszteség elérheti a 459 milliárd fontot, ami a háború előtti éves GDP négyszerese. A helyreállítás előreláthatólag évtizedeket vesz igénybe. Ehhez az EU és az USA a Marshall-segélyhez hasonló alapot készít elő. De sokan gondolják, hogy a befagyasztott orosz oligarcha, illetve állami vagyont is fel lehet használni. Az értékük 77, illetve 229 milliárd font.
Lessons from history: how Ukraine will be rebuilt
Lessons from history: how Ukraine will be rebuiltTom Calver, Data Projects EditorEvery day, Maria Avdeeva climbs down 14 flights of stairs to document the ruins of Kharkiv. None of the lifts in…