A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Etikai Bizottsága – a Friderikusz Sándorral kapcsolatban a médiában és további más internetes felületeken megjelentek ügyében (az ún. Csenterics ügy) – tárgyalás mellőzésével
ÁLLÁSFOGLALÁST
tesz közzé. Az Etikai Bizottság hangsúlyozza, hogy a jelen állásfoglalása kizárólag újságírói szakmai-etikai szempontokra szorítkozik, a felvetések és észrevételek egyéb közéleti vetületeit figyelmen kívül hagyja.
A legnagyobb létszámú újságíró szervezet Etikai Bizottsága fenntartja magának a jogot arra, hogy a jelentős érdeklődést, publicitás kapott ügyekben véleményt formáljon. Ezt a jogkört a MÚOSZ Etikai Kódexe is biztosítja az Etikai Bizottság részére. A Kódex akként szabályoz, hogy „a MÚOSZ etikai bizottsága a sértett indítványára, vagy bármely személy, testület megindokolt panaszára folytat etikai eljárást, továbbá saját kezdeményezésére szakmai-etikai tartalmú állást foglal az etikai kódex esetleges megsértése miatt.” (Kódex 1.1.4. pont)
Fentiekből következően az Etikai Bizottság továbbra is szorgalmazza az újságírók magatartási-erkölcsi, önként vállalt, önszabályozási rendszerében megfogalmazott morális tisztaságot és támadhatatlanságot. Jelen állásfoglalással az Etikai Bizottság ennek jegyében jár el.
Az újságíró szövetség Alapszabályában is megerősített Etikai Kódex az irányadó az etikai vétségek vizsgálatában, de kitérhet bizonyos esetekben általános magatartási szabályok megszegésére, annak vizsgálatára is, még akkor is, ha az újságíró nem tagja a Szövetségnek.
Mindezek alapján a MÚOSZ Etikai Bizottsága arra az álláspontra helyezkedik, hogy a tárgyban megjelölt ügyben
Friderikusz Sándor újságíró etikai vétséget valósított meg.
A MÚOSZ Etikai Bizottsága áttekintette és a rendelkezésre álló anyagokból megállapította, hogy Friderikusz Sándor televíziós újságíró egy tavaly elhunyt televíziós rendező, Csenterics Ágnes nevében küldhetett választ az egyik bulvárlapnak, azaz a nyilatkozatot a „sajtósként foglalkoztatott” nevében maga Friderikusz Sándor adhatta.
Friderikusz Sándor egy YouTube-on és Facebookon közzétett videóban válaszul kijelentette, hogy lényegtelen, hogy ki a sajtós, továbbá nem cáfolta vagy erősítette meg, hogy ki a válasz küldője. Az esetről szóló bejegyzéseket ellene folytatott bosszúhadjáratnak minősítette.
Az Újságíró Etikai Kódex hangsúlyozza, hogy egy adott anyag szerzője vagy szerkesztője valótlanságot nem állíthat. Ugyanakkor az Etikai Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy elhunyt személyiségek nevével való visszaélés nemcsak etikai szempontok szerint súlyosan aggályos, de a hozzátartozók érzékenységét is joggal sérti, mindezeken túlmenően kegyeleti jogot is sérthetnek.
A MÚOSZ Etikai Bizottsága jelen állásfoglalása nem jár szankciók alkalmazásával, mert tagsági jogviszonnyal az érintett személy a MÚOSZ-ban nem rendelkezik.
Budapest, 2021. november 2.
