A Deutsche Welle ( DW ) október 16-i elemzése arról szólt, hogy 2017-ben, amikor a máltai, oknyomozó újságírónőt, Daphne Caruana Galiziát egy autójában elrejtett bombával meggyilkolták, valósággal sokkot kaptak az emberek a világon. Az EU ígéretet is tett az újságírók biztonságának megerősítésére, azonban most, négy évvel a tragédia után sokan úgy érzik, hogy ezek az ígéretek nem elegendőek.
A máltai riporter, aki a korrupciós és a pénzmosási ügyekben folytatott nyomozásáról vált híressé, nem volt az egyetlen, akit megfenyegettek, vagy üldöztek az érintettek. A halála óta eltelt négy évben több újságírót is megöltek, köztük a szlovák Jan Kuciakot, a görög Giorgos Karaivazt és a holland Peter de Vries -t. Mindez itt, Európában történik, amit viszonylag biztonságos helynek tartanak
Julie Majerczak, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) brüsszeli irodájának vezetője a DW -nek elmondta, a helyzet folyamatosan romlott az elmúlt pár évben. „És az újságírók meggyilkolása csak a jéghegy csúcsa” – mondta.
Az Európai Bizottság szerint 2020 -ban 900 médiaszakembert támadtak meg az Európai Unióban. E támadások egy része valóságos, fizikai bántalmazás volt, de nagyon gyakoriak a mind az off- mind az online világban a sértegetések, provokációk és – különösen a nőket érintő zaklatásokat is.
Ezek a megállapítások nem meglepőek Manuel Delia számára. A máltai oknyomozó blogger és aktivista, aki Caruana Galizia meggyilkolása után kormányellenes tiltakozásokat vezetett, nemrég úgy döntött, hogy családjával együtt elhagyja hazáját, mert a Caruana Galizia meggyilkolásában való bűnrészességgel vádoltak megfenyegették; számtalan névtelen telefonhívást kapott, és hamis weboldalakat hoztak létre a nevében, hogy tönkre tegyék a hírnevét.
Caruana Galizia meggyilkolása „paradox hatást” gyakorolt a máltai újságírásra – mondta a DW -nek. Mert ugyan a legtöbb gyanúsított ellen vádat emeltek, és bűneiket leleplezték, és akár „Így biztonságban érezzük magunkat” – mondta, ugyanakkor a kormányzó Munkáspárt tulajdonában lévő sajtóorgánumokban őt és más újságírókat árulóknak kiáltották ki, akik veszélyeztetik Málta demokráciáját. És ez az „elszigeteltség”, ahogy Delia fogalmaz, arra serkentette a bűnözőket, hogy blogokon, hamis weboldalakon vagy e -maileken keresztül további nyomást gyakoroljanak rájuk.
Wojciech Ciesla lengyel oknyomozó újságíró is észrevette, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik azokra az újságírókra, akik kritikusan számolnak be országa uralkodó jobboldali Jog és Igazságosság pártjáról (PiS). Ciesla, aki az Investigate Europe multinacionális kutatócsoporttal dolgozik, elmondta, hogy a dolgok drámaian megváltoztak a PiS 2015 -ös hatalomra kerülése óta.
„Azt hiszem, Lengyelország jelenleg Orbán Viktor magyarországi lépéseit követi a sajtószabadság korlátozása felé” – mondta, utalva a magyar miniszterelnök állandó erőfeszítéseire, hogy megragadja az ország médiájának irányítását, ellenőrizze a politikai narratívákat és felszámolja a pluralizmust. Ciesla hozzátette: minden nap küzdelem az információkhoz való hozzáférésért, a kormány pedig kizárólag az általa kiváltságosnak tartott orgánumokat tájékoztatja.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberben az Európai Unió helyzetéről szóló beszédének egy részét a sajtószabadságnak szentelte. „Az információ közjó” – mondta. „Meg kell védenünk azokat, akik átláthatóságot teremtenek – az újságírókat.”
Ugyanezen a napon az EU -ban a jogállamiság fenntartásáért felelős biztos, Vera Jourova ajánlási csomagot mutatott be, amely segíti az uniós országokat abban, hogy teljesítsék ezt a fogadalmat.
A konkrét intézkedések között szerepelt a független nemzeti támogató szolgáltatások létrehozása, beleértve a segélyvonalakat, jogi tanácsadást, pszichológiai támogatást és menedéket a fenyegetésekkel szembesülő újságírók számára.
A máltai blogger bizakodó a jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban, amelyeket az EU tisztviselői ígértek 2022 -ben. Köztük az európai médiaszabadságról szóló törvény, amelynek célja a média függetlenségének védelme. Egyelőre nem világos, hogy ez milyen intézkedéseket fog tartalmazni, de várható, hogy például vizsgálni fogják a kormánypárti sajtónak juttatott, rejtett állami támogatásokat, elsősorban a központból megrendelt reklámokat
Delia egy másik kezdeményezésben is bízik, amit az Európai Bizottság jövőre tervez előterjeszteni, és amelynek célja az újságírók és emberi jogi aktivisták védelme a visszaélésszerű perek, vagy az úgynevezett stratégiai perek ellen (SLAPP).
Amikor Daphne Caruana Galizia – t 2017 októberében meggyilkolták, az oknyomozó újságírónak 47 SLAPP -ja volt folyamatban ellene. Ezeket a megfélemlítési pereket gyakran használják a média dolgozóinak megfenyegetésére és elhallgatására – ez óriási probléma, különösen azok számára, akik önállóan vagy kis kutatóintézetek számára dolgoznak. „Az a személy, akit Daphne megölésével vádolnak, több mint 70 millió fontért (több, mint 2.5 milliárd forint) akart perelni engem az Egyesült Királyságban” – mondta Delia. – Ez lett volna az újságírói pályám vége – tette hozzá.
„Kevés okom van optimizmusra. Hazám kevésbé demokratikus, mint korábban, mégis úgy látom, az uniós intézményi kezdeményezések jó irányba haladnak.”
