A testület ajánlásokat készített az újságírók elleni egyre gyakoribb támadások miatt. A jövőben feltérképezik azokat az eseteket, amelyek során például az újságírókat a kormányok elzárják az információhoz jutás lehetőségétől, amikor kizárják őket a sajtótájékoztatókról vagy megtagadják a közérdekű információkat tartalmazó dokumentumok kiadását.
Különös aktualitása van Magyarország esetében ennek a lépésnek, elég csupán a két közelmúltban történt esetre utalnunk, amikor a Magyar Hang újságíróit ismételten nem engedték be a kormányinfóra, vagy amikor a kormány irányítása alatt működő közmédia egésze elhallgatta az ellenzéki miniszterelnök jelöltek tv-s vitáját.
Az ajánlások között szerepel, hogy kiemelten figyelni kell arra, hogy ne érhesse fizikai bántalmazás a munkájukat végző médiamunkásokat, hiszen csak az elmúlt évben több mint 900 olyan esemény történt, amely során támadást szenvedtek el. A bizottság külön figyelmet szentel majd a női újságírókkal való bánásmódra is.
A kezdeményezést külön nyilatkozatban támogatta a Media Freedom Rapid Response ( MFRR), amelynek tagja többi között az Európai Sajtó- és Médiaszabadság Központ (ECPMF), az Európai Újságírók Szövetsége (EFJ) valamint a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) is. Az MFRR 2020 januárja és 2021 júniusa között az EU 24 tagállamában 482 incidenst dokumentált, amelyek 1256 személyt vagy szerkesztőséget érintettek . Figyelembe véve továbbá, hogy majdnem minden harmadik incidens tüntetések során történt, a szervezet javasolja a Bizottságnak, hogy ezekre az esetekre külön is fordítson figyelmet. A tagállamoknak az ajánlás elfogadása után másfél évük van arra, hogy jelentést tegyenek a bizottságnak a bevezetett intézkedésekről, amihez uniós pénzt is lehet kérni – olvasható a szabadeuropa.hu oldalán.
