Elhunyt Mátyás Győző (1954—2021) író, szerkesztő, filmesztéta, egyetemi oktató – értesítette a család a MÚOSZ-t. 1980 óta volt tagja a Magyar Újágírók Országos Szövetségének.
Mátyás Győző 1979-ben szerzett magyar nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát. Az 1980/1981-es tanévben végezte el a Bálint György Újságíró Iskolát.
Tagja volt a MÚOSZ Filmkritikusi Szakosztályának és a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI). Több alkalommal képviselte a magyar filmkritikusokat nemzetközi filmfesztiválokon a FIPRESCI-zsűriben.
1983-tól 2010-ig – kis megszakítással – a Kritika c. folyóirat irodalom- és filmkritikai rovatának vezetője volt. 1989 és 1991 között a Magyar Napló megalakításában és útra indításában közreműködött a művészetkritikai rovat irányítójaként. A Kritika szerkesztőjeként 1995-ben Pulitzer-emlékdíjat kapott.
1980-tól kezdve rendszeresen publikált a jelentősebb honi irodalmi és filmes folyóiratokban, hetilapokban: bírálatai, cikkei, tanulmányai a Filmkultúra, a Filmvilág, a Forrás, a Holmi, a Jelenkor, a Kortárs, a Kritika, a Mozgó Világ, a Magyar Napló, a Magyar Narancs, az Új Forrás című orgánumok hasábjain jelentek meg. Több mint tíz éven át volt állandó tárcarovata – Abcúg néven – a 168 Óra Online újságban.
2004-től a felsőoktatásban is dolgozott: először óraadóként az ELTÉ-n, majd 2010-től főállásban a Zsigmond Király Főiskolán (ma Milton Friedman Egyetem) oktatott film- és médiaelméleti, valamint kultúrhistóriai és kommunikációs kurzusokat.
2007-ben summa cum laude minősítéssel DLA fokozatot szerzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában.
2009-ben jelent meg a Gondolat könyvkiadó gondozásában A látszat birodalma című kötete, amely David Fincher amerikai filmrendező munkásságát elemzi.
2010-ben egy félévet töltött kutatóként Fulbright-ösztöndíjjal az USA-ban a San Francisco State University-n, ahol szemináriumot is vezetett a kelet-európai film tárgyában.
1985-ben prózaíróként mutatkozott be az Alföld című folyóiratban, ezután novelláit az Élet és Irodalom, a Kortárs, a Palócföld, az Új Forrás és az Újhold Évkönyv, a Világ közölte. 1992-ben adta ki a Pesti Szalon Kiadó Bilincstörők című elbeszéléskötetét, amelyért megkapta az IRAT Alap nívódíját.
Szépíróként az utóbbi két évben kezdett ismét rendszeres publikációba: az Alföld, az Élet és Irodalom, az Irodalmi Szemle, a Kalligram, a Kortárs, a Prae, a Tiszatáj, az Új Forrás című folyóiratokban jelentek meg novellái. Egyfelvonásos drámáját közölte a Criticai Lapok. Prózakötete és regénye megjelenés előtt áll.
(Borítókép forrása: uni-milton.hu)
