Június 6-án, csütörtökön 11 órakor, az aranytollasok beszélgetésének házigazdája Szále László lesz.
Néhány szövegrészlet Szelényi Iván előadásából, előzetesként:
„Adam Smith szerint az igazi piaci versenyben a nyereség bérekre, profitra és járadékra oszlik fel. Ha a tőkés többet keres, a nyereséget nem élheti fel, kénytelen beruházni, és többet fizetni a munkásainak – ha kevés a munkás. A tőke és a bér között nincs ellentmondás. A járadék az más: tünete, de nem forrása a gazdaságnak. A járadék nem jöhet másból: elvesz a bérből vagy a profitból, általában mindkettőből.”
„Az államszocializmus széthullása után kialakult egy sosem látott helyzet: kapitalizmust építeni kapitalisták nélkül. Magyarországon tehát a rendszerváltás után szükség volt kapitalistákra. Ez a funkciót elsősorban a nómenklatúra-gazdagok és a küldöldi tőke töltötte be. S a multik rengeteg állami járadékot kaptak. Ami egészségtelen, mert olyan tőkével gyarapodtak, amit nem a piacon kerestek meg. Ez még jobban torzította a versenyfeltételeket az amúgy is gyengébb hazai kis- és középvállalkozások kárára. Profitorientált gazdaság helyett járadékvadászat alakult ki.”
„A modern társadalmak egyre inkább patrimoniálissá alakulnak (Thomas Piketty), s mennél több a járadék, mennél nagyobb a járadékvadászat, annál inkább fölerősődnek bizonyos refeudalizációs tendenciák. A neopatrimonializmus terjedése különösen igaz a posztkommunista társadalmakban.”
„Az állami járadékadás a rendszerváltástól kezdve létezik, 2010 után csak fölerősödött. A mai kormány – a multik mellett! – egy szűk saját kliensrendszert hizlal minden eddiginél erőteljesebben. A legjövedelmezőbb állami beruházások megrendelésével, a pici árnál sokkal drágábban. A járadékvadászat nemcsak azért rossz, mert a járadékszerzőnek minden tekintetben lojálisnak kell lennie a hatalomhoz, hanem főképpen azért, mert a járadékszerzőt nem kényszeríti a piac igazi versenyre, hatékonyságot javító fejlesztésekre, takarékosságra. A tendencia világos: a túlzott állami beavatkozás – egy új, lojális vagyonos osztály kiépítése érdekében – akadályozza a piaci versenyt.”
„A magyarországi vizsgálatok azt mutatják, hogy az alsó húsz százalék helyzete stagnál vagy romlik, a fölső húsz százaléké pedig javul. Ebből a rétegből egyre nehezebb kiesni, és egyre nehezebb bekerülni is. Ez a kasztosodás legnyilvánvalóbb jele. Zsurnálfordulattal azt mondhatnám: Magyarország az egy millió mágnás és az egy millió koldus országa.”
MEGHÍVÓ
Az Aranytollas Újságírók Társaságának vendége lesz
Szelényi Iván
Széchenyi-díjas szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia
rendes tagja, a Yale Egyetem professor emeritusa
A beszélgetés házigazdája:
Szále László
Találkozunk:
2019. június 6-án, csütörtökön 11 órakor
a MÚOSZ-székház Rát-Táncsics-termében.
A program nyilvános és ingyenes, minden érdeklődőt tisztelettel várunk!
Aranytollas Újságírók Társasága