A Jogászvilág.hu interjúja Jakabosné dr. Németh Mónikával, a Fővárosi Törvényszék polgári kollégiumának tanácselnökével a képmáshoz fűződő jogokról, a jogellenes felhasználás és a jogsértés következményeiről.
„(…) Mely főbb esetekben használható fel valakinek a képmása hozzájárulása nélkül?
Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
A bírói gyakorlat alakította ki a közszereplés fogalmi határait, a Ptk. nem ad normatív meghatározást. A nyilvános közszereplő engedélye nem szükséges sem a felvétel elkészítéséhez, sem annak nyilvánosságra hozatalához, feltéve, hogy a felhasználás nem visszaélésszerű. A nyilvános közélet eseményein, rendezvényein résztvevő közszereplők képei felhasználhatók. De a közszereplő személyek nem minden megnyilvánulása közszereplés, tehát magánéletük továbbra is védett. Ha egy közszereplő magánemberként jelenik meg a nyilvánosság előtt, például hozzátartozója temetésén vesz részt, úgy felvétel csak a hozzájárulásával készülhet róla. A közszereplő képmása tehát az érintett hozzájárulása nélkül csak közszerepléseivel összefüggésben, annak bemutatására használható fel.
A tömegfelvételeken emberek sokasága látható, az ábrázolt személyek nem egyedi személyekként, hanem mint a tömeg részei láthatók. A gyakorlat nem alakított ki szabályt arra nézve, hogy hány embertől tekinthető egy csoport tömegnek, ezt mindig az adott kép alapján kell eldönteni, ha a képre nézve az emberek, mint sokaság, mint tömeg vannak jelen, tömegfelvételről van szó. A tömegből való kiemelés a képmást egyedivé teszi, ezért ebben az esetben már a képmás elkészítéséhez és a felhasználásához is az ábrázolt személy hozzájárulása szükséges.
A bírósági tárgyalás nyilvánossága különös megítélést igényel. A tárgyalás általában nyilvános, kivéve, ha a bíróság jogszabály által meghatározott esetekben zárt tárgyalást rendel el. A tárgyalás nyilvánossága azonban nem jelenti azt, hogy a tárgyaláson mindenki szabadon készíthet felvételeket.
A tárgyaláson készíthető felvételek részletes szabályait az eljárási törvények tartalmazzák, és minden esetben az eljáró bíró feladatává teszik, hogy gondoskodjon a tárgyaláson részt vevő személyek személyiségi joginak védelméről. Mostanra kikristályosodott az a gyakorlat is, hogy például a rendőrség jogi képviselői a tárgyalóteremben nem minősülnek közéleti szereplőnek, még akkor sem, ha adott esetben a rendőr közéleti szereplőnek is minősül.
A képmás, hangfelvétel érintettől származó hozzájárulás nélküli felhasználásának még számos esetét engedik meg más, Ptk.-n kívüli törvények. Az új Ptk. nem szól például az eltűnt vagy bűncselekményt elkövetett személy képmásának, hangfelvételének szabad felhasználásáról, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az egyes ágazati törvények ezt ne engedhetnék meg továbbra is.
A rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható; polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait.
A szomszédos lakóépületben folytatott tevékenység engedély nélküli filmre vétele jogsértés bizonyítása érdekében – ha személyiségi jogot nem is sért – birtokháborítást valósíthat meg. Ugyanakkor a birtokháborító magatartásról készült videofelvétel bizonyítékként való felhasználása nem minősül visszaélésnek, és nem sérti a személyhez fűződő jogokat.
Hangfelvétel készítése vagy felhasználása akkor nem minősül visszaélésnek, ha arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet. (…)
A gyakorlati tapasztalat alapján mely jogsértések jellemzőek a képmásokat érintően?
Az utóbbi időben a közösségi oldalakon megvalósított jogsértések elszaporodóban vannak. Emellett az internetes sajtó és a nyomtatott sajtó által leközölt képekkel összefüggő ügyek száma is jelentős. Különösen a közszereplők indítanak magasabb számban ilyen pereket. Előfordul magánszemélyekkel szembeni jogsértés is.
Korábban sok rendőr és büntetés-végrehajtási őr is pereskedett, azonban a megszületett Kúriai ítélet egyértelművé tette, hogy szolgálatteljesítés közben róluk jogszerűen készíthető felvétel. (…)”
(Címlapkép forrása: Jogisztorik.blog.hu / www.photodune.net)
