A Szuverenitásvédelmi Hivatal honlapjára április 30-án került fel a tavalyi beszámolójuk, így a 2025. évi költségvetésükkel összevetve jól látható, milyen mértékben növekedett a büdzséjük. Talán nem véletlenül.
Miközben a kormány a parlament elé viszi a civileket és a sajtót célkeresztbe állító átláthatósági törvényjavaslatot, a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2025-re tervezett költségvetéséből az is kiolvasható, hogy az új jogszabály előkészítését már hónapokkal korábban megkezdhették – jelentős költségnövekedések árulkodnak erről.
Sok kétségünk nem lehet arról, hogy a parlamenti szavazáson milyen eredmény születik a fideszes Halász János által benyújtott átláthatósági törvényjavaslat tárgyalásakor. Bár a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2025. évi költségvetése már januárban felkerült a szervezet honlapjára, csak most, a közéleti események tükrében kap értelmet, ha összevetjük a 2024. évi beszámolójuk adataival.
A számok arra utalnak, hogy a nagy port kavart átláthatósági törvény tervezetén már év elején is dolgozhattak a hivatalban, hiszen jelentős költségnövekedéssel számoltak erre az évre.
A két dokumentum összevetéséből az derül ki, hogy a civil és egyéb szervezetek listázására és a szabad sajtó ellehetetlenítésére készülő Szuverenitásvédelmi Hivatal költségvetésének egyes tételei nem véletlenül ugrottak így meg.
Több tétel is arra utal, hogy a hivatalt többletforássokal, nagyobb létszámmal pörgethetik fel.
Míg a szervezetnél dolgozók munkabérei és illetményei 2024-ben 950,8 millió forintot tettek ki, addig 2025-re már 2,2 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra – vagyis a bérköltség több mint kétszeresére nőtt. Tavaly 101 főt foglalkoztattak, idén 120 fővel számolnak, ami körülbelül 19 százalékos létszámemelkedés.
Ez alapján a kiadások növekedése aránytalanul magasnak tűnik: jelentős bérfejlesztésre vagy más személyi jellegű kifizetések bővülésére utalhat. A munkatársak egyéb személyi juttatásaira tavaly 1,6 milliárd jutott, idén már 2,4 milliárd forintja van erre a hivatalnak.
A dolgozók közlekedési költségtérítéseire tavaly 4,7 millió forintot szántak, ám ezt idén óriási mértékben, 27,6 millióra növelte a hatóság – ami több mint hatszoros szorzó. A munkatársak személyi juttatásaira tavaly 1,4 milliárd jutott, 2025-ben már 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.
Az egyéb jogviszonyban álló, nem saját foglalkoztatottak juttatásai két és félszeresére ugrottak – 9,1 millióról 24 millió forintra.
A szakmai anyagok (bár nem részletezik, milyen anyagokról van szó) beszerzésére szánt költségek 400 ezer forintról 12 millió forintra duzzadtak. Ez nem kevesebb mint harmincszoros (!) emelkedés.
A szintén nem részletezett szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásokra tavaly 23,1 milliót szántak, 2025-ben azonban már 840 millió forintot – ami harminchatszor több az egy évvel ezelőtti összeg.
Az ingatlanokkal kapcsolatos bérleti és lízingdíjakat 2025-ben közel háromszorosára, 131 millióról 336 millió forintra növelték.
A munkatársak kiküldetéseire szánt büdzsé is óriási mértékben, 601 ezerről 40 millió forintra nőtt, azaz több mint hatvanszorosára (!) – ami az utazások számának növekedését prognosztizálja. Bár azt nem részletezik, hogy belföldi vagy külföldi utazásokról van-e szó.
Reklám- és propagandakiadásokra tavaly 110,3 millió forint ment el. Ezt is jócskán megtoldották, idén már 1,2 milliárd forint áll a Szuverenitásvédelmi Hivatal rendelkezésére, ami több mint tízszeres szorzó.
A dologi kiadásokat – azaz minden olyan költséget, melyeket egy vállalkozás vagy hivatal a működésére költ, és nem a munkavállalók fizetése, vagy béren kívüli juttatása – szintén feltornászták, mégpedig 800 millió helyett immár 3 milliárd forint áll rendelkezésre.
A beruházások tavaly 15,4 milliót tettek ki, idén már 228,6 millió forinttal számolnak.
A dokumentumok szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal összes költségvetési kiadásai összességében a 2024-es 2,5 milliárdról 2025-ben 6,2 milliárdra nőttek – ez több mint a duplája annak, amivel tavaly számolhattak. A központi irányító szervi támogatás pedig a tavalyi 5,1 milliárdról 6,24 milliárd forintra nőtt.
A teljes cikk elolvasható az mfor.hu oldalán.
Kiemelt kép: Lánczi Tamás – Fotó: Facebook