Tavaly júniusban kapott levelet az Átlátszó a Szuverenitásvédelmi Hivataltól (SZH), melyben az állt, hogy „egyedi, átfogó vizsgálatot” indítanak ellenünk – kezdi cikkét a tényfeltáró portál. Bár nem működtünk együtt velük, októberben „vizsgálati jelentést” publikált a Lánczi Tamás által vezetett szervezet, amiben olyan valótlan megállapításokat tettek, amelyek bűncselekményekkel vádolnak minket. Más jogorvoslati lehetőség hiányában, a témában született alkotmánybírósági döntést is figyelembe véve, személyiségi jogi pert indítottunk a jó hírnevünk védelmében. A Hivatal a „vizsgálati jelentéséhez” hasonló képtelenségekben gazdag ellenkérelemben reagált bírósági keresetünkre, melyben a per megszüntetését vagy a kereset elutasítását kérik. Az első tárgyalásra május 20-án kerül sor a Fővárosi Törvényszéken.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal tavalyi „vizsgálati jelentésében” egyebek mellett azzal vádolta meg az Átlátszót, hogy:
- kémkedünk, egy külföldi nyomásgyakorló és befolyásszerző hálózat tagjai vagyunk,
- híreket hamisítunk,
- külföldi zsoldban állunk,
- hírszerzési tevékenységet folytatunk,
- magyar dokumentumokat töltöttünk fel amerikai szerverekre,
- ürügyet teremtettünk Brüsszelnek, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot
- titkos részjelentést adtunk a Sargentini-jelentéshez.
Mivel a Hivatal ezen állításai valótlanok, személyiségi jogi pert indítottunk ellene. Arra kértük a bíróságot, hogy tiltsa el a további jogsértésektől a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, egyúttal kötelezze bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére is. A bírósági keresetünket nyilvánosságra hoztuk, a Hivatal ellenkérelmét pedig az alábbiakban mutatjuk be.
Ennek a pernek most annak fényében lett nagyobb jelentősége, hogy míg korábban nem fűződtek szankciók a Szuverenitásvédelmi Hivatal által megfogalmazott elmarasztalásokhoz, az úgynevezett „átláthatósági törvényjavaslat” értelmében – a törvényjavaslat elfogadása esetén – a Láncziék által megbélyegzett, feketelistázott szervezeteket gyakorlatilag minden külföldi és belföldi finanszírozástól eltilthatják.
Az SZH ellenkérelmében a per megszüntetését, ha pedig ez nem lehetséges, akkor az Átlátszó keresetének elutasítását kérte. Szerinte az Átlátszó keresete teljes mértékben megalapozatlan.
A Hivatal szerint a Fővárosi Törvényszék nem rendelkezik hatáskörrel az ügyben, mivel nem bírálhatja felül az SZH tevékenységének jogszerűségét egy személyiségi jogi perben. Álláspontjuk szerint az SZH csak azt tette, amit a Szuverenitásvédelmi törvény előírt számára. Éppen ezért a jelen személyiségi jogi perben nem járhat el a Törvényszék, mert a jogszabályok felülvizsgálatára, így a szuverenitásvédelmi törvény felülvizsgálatára is kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult.
Ezzel szemben a valóság az, hogy maga az Alkotmánybíróság jegyzi meg a Transparency International Magyarország panaszát elutasító határozatának indokolásában, hogy az SZH által vizsgált szervezeteknek lehetőségük van személyiségi jogi pert indítani a valótlan tényállítások ellen.
Az SZH jelentésében azzal is vádolt bennünket, hogy „dezinformációs kampányunk ürügyet teremtett Brüsszelnek, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot” Ellenkérelmében az SZH azt is kifejti, hogy szerinte „külföldi érdekeltségű politikai nyomásgyakorló hálózat tagjaként készítünk és közlünk cikkeket, részt veszünk formális és informális egyeztetéseken, szakmai fórumokon. A megjelenített narratívák a külföldi hálózati érdekek szerint meghatározott stratégiába illeszkednek.”
Az SZH szerint ezek a „dezinformációs kampányok” eljutottak az EU döntéshozó testületeibe is, ahol felhasználták őket a jogállamisági eljárásokat megalapozó jelentésekhez. Az SZH ugyanakkor nem törődik azzal, hogy az átlátható államműködés, a közpénzek helyes felhasználása alkotmányos érték. Olyan konkrét esetet ró fel az Átlátszónak, amelyekben nevezetesen be is bizonyosodott, hogy az uniós forrásokat elcsalták.
A teljes cikk – az SZH ellenkérelmének többi pontjával és azok cáfolatával – elolvasható az Átlátszó oldalán.
Kiemelt kép: Átlátszó
