Az ENSZ Közgyűlése 1993-ban döntött arról, hogy május 3. legyen a sajtószabadság világnapja. A dátumot az 1991. május 3-i windhoeki (Namíbia) nyilatkozat emlékére tűzték ki. A dokumentumot afrikai újságírók dolgozták ki, tartalmában a sajtószabadságról, a pluralizmusról és a média függetlenségét védő elvek fontosságáról szól – írja a Euronews.
„A szabad sajtó a demokrácia legjobb pajzsa. Az újságíróknak szabadon, a cenzúrától, megfélemlítéstől vagy megtorlástól való félelem nélkül kell tudósítaniuk. Az Európai Parlament mindig meg fogja védeni és támogatni fogja a média és a sajtó szabadságát, nemcsak a sajtószabadság világnapján, hanem minden nap” – mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a világnap alkalmából.
Felhívásához csatlakozott Sabine Verheyen, az Európai Parlament alelnöke és Nela Riehl, a Kulturális és Oktatási Bizottság elnöke is, akik a független újságírás létfontosságú szerepét hangsúlyozták.
„A szabad, független és sokszínű újságírás alapvető fontosságú minden demokratikus társadalom számára. Azonban továbbra is veszélyben van – még egyes uniós tagállamokban is -, pedig a demokrácia nem működhet nélküle. A 2024 áprilisában elfogadott európai médiaszabadságról szóló jogszabály (EMFA) kulcsfontosságú e kihívások kezelésében” – emelte ki Verheyen, aki egyben az Emfa végrehajtásával foglalkozó munkacsoport elnöke is.
Az első rendelkezések hivatalosan is hatályba léptek. A törvény legjelentősebb részeit ezután 2025. augusztus 8-ig kell végrehajtani, ami fontos lépés a médiaszabadság megerősítése felé az egész EU-ban.
Riehl a maga részéről figyelmeztetett a dezinformáció veszélyeire, különösen az online térben.
A világnap alkalmat adott arra is, hogy olyan aktuális témákról gondolkodjunk, mint a mesterséges intelligencia szerepe a sajtószabadságban és a tájékoztatásban.
„Egy olyan időszakban, amikor a helyi és regionális média a közösségi média és a globális médiaplatformok térnyerése miatt hanyatlásnak indult, a mesterséges intelligencia felbecsülhetetlen értékű lehet az oknyomozó riportok és az érdekes tartalmak létrehozásában, többek között a helyi és regionális média számára. Emellett felszabadíthatja az újságírók idejét az eredeti tudósításokra” – mondta Mélanie Lepoultier, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának emberi jogi állandó képviselőhelyettese.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) május 2-án közzétette 2025-ös globális sajtószabadság-indexét. A rangsort Norvégia, Észtország és Hollandia vezeti, és az európai országok közül Görögország (89.), Szerbia (96.) és Koszovó (99.) zárja. 2024-hez képest Magyarország egy helyet visszaesett: 62,82 pontot kapott, így most a sajtószabadság-világranglista 68. helyét foglalja el.
További részletek a Euronews cikkében.
