Hogy áll az újságírók mentális egészsége? És mennyire tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat?
A jól működő és szabad média elengedhetetlen része az, hogy az újságírók munkája ne menjen a mentális egészségük rovására. Az újságírás sok szakmához képest bizonytalan és stresszes munka, ráadásul az elmúlt években a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése még azt a kérdést is felvetette, hogy egyáltalán szükség lesz-e a jövőben arra, hogy emberek írják az újságokat.
A Pulse projekt európai újságírói együttműködés keretein belül készült, a hvg.hu-n megjelent cikk három szerzője – egy magyar, egy francia és egy olasz újságíró – interjúk és összegyűjtött statisztikák alapján mutatja be, mitől tartanak leginkább az újságírásban dolgozók, és mi okozza nekik a legnagyobb stresszt. A bizonytalan munkakörülmények, az alacsony fizetés és a rossz munkahelyi légkör még nagyobb problémát jelent, mint az egyre népszerűbb mesterséges intelligencia. Egyelőre az újságírásban dolgozóknak inkább segítséget jelent az MI eszközök terjedése, és habár vannak aggályaik a jövőre nézve, akadnak égetőbb problémáik is.
A görög Solomon munkatársaiban fogant meg a gondolat, még a pandémia alatt, hogy szisztematikusan vizsgálják az újságírók mentális egészségét. Három évvel a görögországi mentális egészséggel kapcsolatos átfogó jelentésük megjelenése után, a lap igazgatója, Iliana Papangeli szerint nem javult a helyzet az iparágban. A Solomonnak van az újságírók mentális egészségét védő útmutatása, de ez nem általános gyakorlat Európában, annak ellenére, hogy európai szinten a téma központi jelentőségűvé vált, és konferenciákon, workshopokon is tárgyalják.
A cikk szerzői négy újságírót kérdeztek meg – hármat Európából (Franciaország, Spanyolország, Csehország), egyet pedig a Fülöp-szigetekről – arról, hogyan viszonyulnak a mesterséges intelligenciához. Az MI leggyakoribb felhasználási módjai az interjúk alapján az információgyűjtés és -átírás, a hosszú jelentések feldolgozása, valamint az interjúk során fontos részletek azonosítása. Segíthet abban is, hogy a nem anyanyelven írt szövegek gördülékenyebbek legyenek – de „soha nem válthatja ki teljesen az írást, ez etikai kérdés” – magyarázza Caroline Harp, aki Franciaországban él, szabadúszóként dolgozik a nemzetközi és brit sajtónak, főként utazásról, kultúráról és fenntarthatóságról ír.
Annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia kényelmet és új lehetőségeket kínál, az újságírók nem ringatják magukat hamis biztonságérzetbe, kritikusak maradnak. Mindannyian más szemszögből világítanak rá a technológia kockázataira és árnyoldalaira. Ami viszont minden megszólalónál közös, az a szerzői joggal kapcsolatos aggodalom, különösen amiatt, hogy a mesterséges intelligenciát a meglévő tartalmak felhasználásával képezik.
A mesterséges intelligencia egyszerre hoz fejlődést és kockázatokat az újságírásba. Nem old meg sok olyan problémát, amelyek az újságírók rossz mentális egészségéhez vezetnek, de legalább nem is tetézi túlzottan az aggodalmaikat. Mesterséges intelligenciával vagy anélkül, az újságírói munka gyakran bizonytalan és alulfizetett, de az új eszközök megjelenése hatékonyabbá és elérhetőbbé teheti az újságírást. Az újságírók jelenleg egészséges kritikával szemlélik az új eszközök megjelenését. Sok minden miatt aggódnak, de az, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat, valahol a lista legvégén kap csak helyet.
A teljes cikk elolvasható a hvg.hu-n.
Kiemelt kép: hvg.hu
