A jövő a munkamódszerek csiszolódását, illetve az olvasók jobb és gyorsabb elérését hozhatja.
Évek óta jelen vannak körülöttünk azok az aggódó hangok, amik a mesterséges intelligencia terjedését, valamint egyre okosabbá válását látva az újságírás, mint szakma halálát vizionálják, mostanra azonban egyértelművé vált, hogy ez nem fog bekövetkezni.
Változások persze így is lesznek, a szerkesztőségek azonban csak átrendeződnek, így a lapok több platformon, gyorsabban, illetve fejlettebb technológiai eszközökkel érhetik majd el az olvasókat – írja a Világgazdaság.
Az amerikai és nyugat-európai szerkesztőségekben egyre több olyan munkakör születik, ami néhány éve még nem is létezett, és egymást érik az MI terén való fejlesztések – olvasható a cikkben, ami szerint szerkesztőségi technológiai vezetők, AI-szerkesztők, adatelemzők, vagy épp a különböző közösségi médiaplatformok működését felügyelő szakemberek jelentek meg a lapoknál.
Ezek a változások Magyarországra is begyűrűztek, hiszen amint arra az NMHH 2025-ös Médiapiaci Jelentés is rámutat: a legfontosabb piacalakító erők egyike a generatív mesterséges intelligencia, ami szöveges parancsokból állít elő tartalmakat.
A kérdés a hatóság szerint épp ezért az, hogy az új technológiák miként találják meg a helyüket, erre pedig számos lehetőség adódik, hiszen a háttérfolyamatok terén az MI olyan dolgokra használható, mint
- a diktafonnal rögzített interjúk és háttérbeszélgetések pillanatokon belüli szöveggé alakítása,
- a különböző idegennyelvű tartalmak gyors és pontos fordítása,
- videók és podcast-adások rövidített leiratainak elkészítése,
- tartalmi összefoglalók írása,
- képillusztrációk készítése.
Az eredeti információk megszerzése, a helyszíni riporteri munka, a források ellenőrzése, a tények hitelesítése vagy az összefüggések feltárása persze továbbra is emberi feladat marad, ez pedig a jövőben sem fog változni – írja a Világgazdaság.
A különböző MI-szolgáltatások persze veszélyeket is rejtenek magukban, hiszen nem tiszta szándékok esetén rosszra is használhatók, így szinte másodpercek alatt gyárthatók manipulált hangfelvételek, automatikusan generált hamis tartalmak, vagy úgynevezett deepfake-videók, amiken egy ismert személy – politikus, közszereplő, színész, bárki lehet – őt hátrányba hozó helyzetben látható.
A következő évek nagy feladata épp ezért az lesz, hogy a lapok megtartsák, sőt, a nézők és olvasók számára egyértelművé tegyék a hitelességüket, miközben az új technológiákat is sorra bevezetik a napi működésükbe.
