A világ országainak több mint felét a “nehéz” vagy a “nagyon súlyos” kategóriába sorolta a sajtószabadság szempontjából a Riporterek Határok Nélkül (RSF) elnevezésű nemzetközi sajtószervezet csütörtökön közzétett éves jelentésében, amelyben Magyarországról azt írják: Magyar Péter választási győzelmével lehetőség nyílt arra, hogy a sajtószabadáság kikerüljön abból a zsákutcából, amelybe Orbán Viktor leköszönő kormányfő vezette az országot.
A vizsgált országok összesített átlagpontszáma soha nem volt ilyen alacsony, mint idén – hívta fel a figyelmet a szervezet. A “nehéz” és a “nagyon súlyos” kategóriába az országok 52 százaléka sorolható, míg 2002-ben csak 13 százalék kapta ezt az osztályzatot. Míg 2002-ben a világ népességének nagyjából 20 százaléka élt olyan helyen, ahol a sajtószabadság “jó” értékelést kapott, jelenleg ez már kevesebb mint 1 százalék.
A legszembetűnőbb visszaesés a jogi szabályozás terén volt: a nemzetbiztonság védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem ürügyén számos helyen egyre szigorúbb törvények korlátozzák az újságírók munkáját.
Ez legerősebben a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországban figyelhető meg, ahol a terrorizmus, a szeparatizmus és a szélsőségek elleni küzdelem jegyében bevezetett törvényekkel korlátozzák a sajtószabadságot. Áprilisban orosz börtönökben 48 újságírót tartottak rács mögött. A száműzetésbe kényszerült orosz újságírók sem menekülnek az üldöztetés elől, mert az még az országhatáron kívül is utoléri őket.
Az RSF kiemelte: bár az európai médiaszabadságról szóló uniós jogszabály (EMFA) az Európai Unió területén elvileg garantálja a média – különösen a közmédia – függetlenségét és fenntarthatóságát, ezt rendszeresen aláássák egyes tagállamok saját hatáskörben hozott törvényei, elsősorban a 74. helyre sorolt Magyarországon, de más, jobban teljesítő országokban is, mint például a 37. helyen álló Szlovákiában, a 15. helyen lévő Litvániában és a 11. helyre sorolt Csehországban is.
Magyarország a 2026-os jelentésben a tavalyi 68. helyről a 74. helyre került. Az RSF úgy vélte: 16 év után először, Magyar Péter választási győzelmével lehetőség nyílt arra, hogy a sajtószabadáság kikerüljön abból a zsákutcából, amelybe Orbán Viktor leköszönő kormányfő vezette az országot.
A magyarországi médiapiacot az RSF magasan koncentráltnak nevezi a több mint 500 sajtóterméket tömörítő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványra (KESMA) hivatkozva. Ennek ellenére az RSF úgy ítéli meg, hogy a független sajtónak erősek a pozíciói a piac többi területén. Az RTL Klubot, a Partizánt, s Népszavát, a HVG-t, a 24.hu-t, 444.hu-t és a Telexet emeli ki a jelentés.
Az RSF szerint Orbán Viktor 16 éves kormányzása alatt a közszolgálati műsorszolgáltatás propagandagépezetté vált, számos magánkézben lévő médiumot felvásároltak vagy elhallgattattak, és a kormányközeli körök az ország médiapiacának 80 százalékát ellenőrzik – írja az RSF.
Mindeközben a kormánypártok ellenőrzése alatt álló szabályozó hatóságok az RSF szerint illetékesség hiányára hivatkozva nem foglalkoztak a nagy fokú médiakoncentrációval és a közmédia politikai ellenőrzésével. A jelentés megemlíti azt, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal az az újságírók elleni lejárató kampányok eszköze.
A magyar médiapiac gazdasági körülményeit illetően az RSF arra mutat rá, hogy a közepes méretű piacon nem alakult ki a tartalom fizetőssé tételének hagyománya, a független sajtó finanszírozását pedig az állami hirdetési kiadások diszkriminatív elosztása veszélyeztette.
Az RSF az újságírók biztonságával kapcsolatban azt állapítja meg, hogy a magyar újságírókat csak ritkán éri fizikai támadás vagy indokolatlan rendőrségi kihallgatás, ugyanakkor az EU-ban a magyar állam az egyetlen, amely “önkényesen” újságírókat figyelt meg a Pegasus kémszoftverrel, emellett elterjedtek voltak az újságírókkal szembeni lejárató kampányok.
Az RSF idei sajtószabadság-indexe szerint csak hét ország tud jó körülményeket biztosítani az újságíróknak. A lista első 19 helyén csak európai ország szerepel, a legjobban teljesítő ország már tizedik éve továbbra is Norvégia, a lista legvégén pedig Eritrea áll.
A leglátványosabb javulás Szíriában ment végbe: az Aszad-rezsim bukása után az ország a 177. helyről a 141. helyre került. A legsúlyosabb visszaesés pedig Nigerben ment végbe, az ország 37 hellyel csúszott hátrébb a listán a 120. helyre.
