Meghívó
Időpont: 2025. június 26. 17:00
Helyszín: MÚOSZ-székház, Táncsics-Rát terem (1064 Budapest, Vörösmarty u. 47/a)
A könyvbemutatóval egybekötött beszélgetést Ónody-Molnár Dóra és Kálmán István moderálja.
A bemutatandó két könyv:

Hogyan lettem beszélgető ember? Gyerekként édesapámmal jártam a Nyíregyháza környéki bokortanyákat, és tátott szájjal hallgattam a gazdák életmeséit. Aztán magam is lelkész lettem, az Úristen engem is ehhez az evezőpadhoz kötött. A hivatásom megtanított beszélni és hallgatni. Igét hirdetni akár az utcán is, a politikai okokból elvett templomunk előtt, akár egy villany nélküli vályogviskóban is. És hallgatni azokat, akik – érdeklődésemet, együttérzésemet látva, érezve – el akarták mondani életük történetét vagy annak egy részletét.
Ez a könyv hat beszélgetést tartalmaz, régieket és újakat vegyesen. Hazay Lujza (Zizi) csodálatos asszony volt, gyönyörű, bátor, természetes, vidám. 101 éves korában temettük, 2024-ben. Samu István pszichiáter főorvos, a hajdani balassagyarmati túszdráma tárgyalója ateistának mondta magát, de szeretnék olyan bizonyos lenni a magam üdvössége felől, mint az övében. Tandari Eva, a színesen mesélő, hajléktalan költőnő úgy imádkozott Jézushoz, hogy „Szólj már apádnak, hogy segítsen”. A csillagszemű Fehér Eszter az alkoholizmusból gyógyulva a hajléktalankórházunkban lett képzett ápolónő. Orsós Erzsike bántalmazó kapcsolatban élt kislánya apjával, míg az börtönbe nem került, mégis azon sóhajtozik, hogy milyen szép család lehettek volna. És végül sok beszélgetésünk töredékéből rajzolódik ki annak a Balogh Károlynak a kalandos élete, aki minden nehézség ellenére fejébe vette, hogy feltámasztja a kisgazdapártot.
Kátránypapír és kerítésdrót – Válogatott írások

,Számadás életem elmúlt évtizedeiből” – írja legújabb, gyűjteményes kötetének bevezetőjében Iványi Gábor, majd szerényen hozzáteszi: ,,Nem tekintem magam írónak, még közírónak sem. Egyszerűen csak bátorkodtam papírra vetni a gondolataimat, melyek egy része megjelent már különféle nyomtatott lapokban, folyóiratokban, illetve elhangzott beszédeim írott változatai. Mindezeket kiegészítettem egy-két újabb teleírt lappal.”
Kevés ma a hitelesebb ember Iványi Gábornál; életművéhez, hitvallásához hű marad ebben a kötetben is. A kiadó jó szívvel ajánlja e kötetet mindenkinek, aki szívén viseli e 93 ezer négyzetméternyi ország sorsának alakulását.
Néhány fejezetcím:
Közületek egy elárul engem; Levél a miniszternek; Hozsanna a szamárcsikónak; Izrael most; A gyermekek dicsérete; A mélységből kiáltok hozzád; Kicsit zavarba jöttem, sőt talán el is szomorodtam; Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem; Elengedés; Önkényesek; Pokol kapui; Gondolatok néhány kanál almaszósz kapcsán; Szakszerűtlen szemlélődés az emberi nyomorúság felett; A padsor szélén
Részlet Lengyel László előszavából:
Iványi Gábor eldöntötte, hogy megszervezi a pénztelenek és hatalomnélküliek kisvilágát. A Dankó utcai Noé bárkájára menekíti az embertelenség özönvize elől a hajléktalanokat, a szegény gyerekeket, a menekülteket. Helyettünk, egy egész társadalom helyett. Helyettünk lett a szegények embere. Helyettünk fogadta be az afgán orvosnőt és a kárpátaljai menekült hegesztőt. Helyettünk ment el bocsánatot kérni Örményországba az azeri baltás gyilkos kiadatásáért. Helyettünk avatott emléktáblát a Kamenyec-Podolszkban elpusztított zsidókért. Helyettünk vitt élelmet ukrán lerombolt falvakba. Helyettünk ember az embertelenségben. Iványi Gábor eltökéltsége és hite lenyűgöző. Számára az ego ismeretlen fogalom. Talán még a szót sem ismeri. A zsidó szólásmondás szerint él, amely így szól, ,,az utolsó nadrágon nincsen zseb”, hiszen számára a földi javak csak illékony hívságok, nem fontosak. Mindig közösségben gondolkozik, és csodálatos dolgokat visz véghez, mindeközben az üldöztetés, amely részéül jutott, párját ritkítja. Mennyire jól jelképezi mindezt az a kérdés, amely a ,,hatalom” egyik akciója során került piros betűkkel az Oltalom ház falán kifeszített fehér vászonra: Miért vagytok kegyetlenek?
Aggódom Gáborért, ugyanakkor tudom, mekkora erőt ad neki a szeretet, amely körbeöleli, és a szolidaritás, amely oly nagyon hiányzik ebből a társadalomból. Tudom, sokan megkérdőjelezik a tevékenységét, ám ezeknek az embereknek azt javaslom, térjenek be a Fűtött utcába, menjenek el az iskoláiba, töltsenek el ott egy órát, de inkább egy teljes napot. Ez a gyűjteményes kötet Iványi Gábor irodalmi és filozófiai mélységeit éppúgy megmutatja, mint emberi nagyságát. Ahogy a szerző írja: ,,Számadás életem elmúlt évtizedeiből.” Mindenkinek jó szívvel ajánlom e könyvet, miközben azt kívánom, hogy mindannyian értsük és tiszteljük őt.
Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni ezen a linken lehet.