Átadták a MÚOSZ Európánkért-díjait

Idén hárman kapták a MÚOSZ Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztálya által 2019-ben alapított Európánkért-díjat. Az európai hadszíntereken a II. világháború befejezését elhozó győzelem napjának 80. évfordulóján, május 8-án, bensőséges ünnep keretében, a MÚOSZ székházában vette át munkásságának elismeréséért a kuratórium által odaítélt díjat Sz. Bíró Zoltán, Jeszenszky Géza és Tálas Péter.

M. Lengyel László, a szakosztály elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az immár hetedik alkalommal odaítélt díj jelentőségét maguk a díjazottak adják. Felidézte, hogy annak idején azért hoztuk létre az Európánkért-díjat, mert már látszott, hogy az európai, euro-atlanti értékek nem olyan elfogadottak, mint voltak az Európai Unióhoz csatlakozásunkkor. A kormány megtévesztő tájékoztató munkája következtében ezek az értékek ma már nem olyan egyértelműek, mint ahogy a mellettük való kiállás sem – mondta. Jelenlegi körülményeink között az európaiság melletti kiálláshoz erkölcsi tartás, sőt kockázatvállalás kell – tette hozzá. Büszkeséggel és örömmel szólt arról, hogy az idei díjazottak kiválasztása határozott és egyértelmű konszenzus eredménye, melyet az egész szakosztály és a kuratórium is egységesen támogatott.

Kertész Zsuzsa – a rendezvény házigazdája – ezt követően felolvasta Balázs Péter, az első magyar EU-biztos, korábbi nagykövet, külügyminiszter, a CEU professzor emeritusa, a kuratórium elnöke üzenetét, mivel ő egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az ünnepségen. „Az idei díjazottak – három tudós férfiú – munkásságát az aktuális kihívások tanulmányozása kapcsolja össze egymással és Európával. (…) Közös bennük, hogy a politikai és katonai konfliktusok szövevényes világában soha nem tévesztették el a morális tájékozódás irányát. A kommunikációs fogások és a hamis hírek zaján át mindig világos különbséget tettek az agresszor és áldozata, a támadó és a megtámadott között” – egyebek között erre mutatott rá Balázs Péter (a teljes szöveg alább megtalálható).

Ezt követően a laudációkra került sor. (Ezeket szintén csatoljuk beszámolónkhoz.) Megkapó volt tapasztalni, hogy a három kiváló történész milyen nagyra értékelte az elismerést, amelyet meghatottan vettek át. Sz. Bíró Zoltán a díjat kisunokájának ajánlja, mondta, és azt reméli, hogy ő már egy igazi európai országban éli le az életét. Jeszenszky Géza megosztotta a jelenlévőkkel, hogy csak azt sajnálja, hogy a szülei ezt nem érhették meg. Tálas Péter nem híve a kitüntetéseknek. Idáig csupán egy egyetemi díjat fogadott el, és most a miénket. Mint fogalmazott: nem az elismerésért, a díjért dolgozik, hanem azért, mert szellemi örömet okoz neki a kutatás és az oktatás.

A díjak átvétele alkalmat adott a kitüntetetteknek arra is, hogy az aktuális helyzetről szintén megosszanak néhány gondolatot a hallgatósággal.

Jeszenszky Géza egyetértett Trom András azon meglátásával, hogy a II. világháború óta most a legbonyolultabb – feszültségekkel terhelt és veszélyes – a globális, az európai és a hazai helyzet. Jeszenszky szerint ennek fő okozója a jelenlegi amerikai elnök. Ám – mint fogalmazott – lehet, hogy egykor majd elismerésben részesül azért, mert Európát felébresztette, és kontinensünk remélhetőleg helytáll az Egyesült Államok nélkül is, és képes lesz megvédeni magát. Az ebbe az irányba mutató látványos megnyilvánulásoknak lehettünk tanúi az utóbbi hetekben, mondta, hozzáfűzve azonban, hogy miközben összefogás tapasztalható Európában, van egy szomorú mozzanat is: félő, hogy ebből egyedül Magyarország fog kimaradni. „Ez az egész magyar társadalom felelőssége” – figyelmeztetett az egykori külügyminiszter.

Tálas Péter optimistábban látja a globális és a hazai helyzetet is. „Valóban labilis, átmeneti időszakban vagyunk, de ilyent a szüleink, nagyszüleink is megéltek már, például az első és a második világháború előtt, illetve 1984 és 1989 között” – mondta. Szerinte rendkívül izgalmas időszakot élünk meg, amit nem aggódva, hanem kíváncsian kell szemlélni, és aktívan kell fellépni azért, hogy a világ afelé haladjon, amerre mi szeretnénk. Figyelmeztetett: ne higgyünk el mindent a médiának! Hangsúlyozta: sokkal többen akarják Európát, mint gondoljuk, minden felmérés ezt mutatja. „Persze, lehet, hogy nem elég hangosan állnak ki az Európa-pártiság mellett” – tette hozzá.

A spontán eszmecserét Inotai András, a kuratórium tagja külföldről küldött üzenetének felolvasása követte. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének egykori igazgatója, professzor emeritus, az Európa Klub elnöke egyebek között rámutatott: „A legutóbbi hónapok globális, transzatlanti és európai fejleményei egyértelműen felértékelték az EU szerepét a közös jövő alakításában, akárcsak az Európánkért-díj jelentőségét. Egyrészt az EU páratlan nemzetközi és integráción belüli kihívásokkal találkozik, másrészt történelmi esélye – vagy még inkább: kényszere – van a minőségi továbblépésre. Nem beszélve a magyar kormány egyre durvább Brüsszel-ellenes, immár mindennapos tevékenységéről és integrációellenes kommunikációjáról. Ebben a helyzetben még nagyobb szükség van az európai Magyarországért folyó küzdelemre a legkülönbözőbb szakmai területeken, éppúgy, mint az intenzív és nyitott társadalmi párbeszédre. Nem kevésbé mindannyiunk folyamatosan és közösen vállalt felelősségére az európai Magyarország érdekében.” (A teljes szöveg alább olvasható – a szerk.)

(tr)

Balról jobbra: Vámos Éva, M. Lengyel László, Kocsi Ilona,Tálas Péter, Sz. Bíró Zoltán, Kertész Zsuzsa, Jeszenszky Géza, Trom András, valamint három svájci és francia újságíró-gyakornok. Fotó: Hanti Vilmos

Balázs Péter üzenete

Az Európánkért-díj átadása minden évben emlékeztet az európai egység fontosságára: akkor értékeljük igazán, amikor szembesülünk a veszéllyel, hogy el is veszíthetjük. Most ilyen időket élünk: az összefogás és az elszakadás pártolói ütköznek meg egymással.

Az Európánkért-díj arra is figyelmeztet, hogy a közös érdekek, a nemzetközi politikai események fényében egyre újabb megvilágításban jelenik meg.

Az idei díjazottak – három tudós férfiú – munkásságát az aktuális kihívások tanulmányozása kapcsolja össze egymással és Európával. Különböző életpályákon mozogtak, de szakmai érdeklődésük erős rokonságot mutat, kivált a közelmúlt fejleményeit illetően. Mindhárman hozzáértéssel és felelősséggel elemzik az ukrajnai orosz agressziót, annak indítékait és következményeit.

Személyes teljesítményüket, amivel a most átadandó díjat kiérdemelték, egyenként fogják méltatni a felkért laudátorok, én most néhány közös erényüket szeretném kiemelni.

Közös bennük, hogy a politikai és katonai konfliktusok szövevényes világában soha nem tévesztették el a morális tájékozódás irányát. A kommunikációs fogások és a hamis hírek zaján át mindig világos különbséget tettek az agresszor és áldozata, a támadó és a megtámadott között.

Azt is pontosan látják, hogy a katonák addig nyomulnak a harcmezőkön, amíg van fegyver, lőszer, logisztikai információ és legfőképpen feláldozható ember. Nem dőlnek be „békecsináló” sarlatánoknak, hanem tisztában vannak vele, hogy a súlyos konfliktusok tartós lezárása türelmes és fáradságos diplomáciai munka gyümölcse, ha a tárgyalásos megoldás feltételei megértek.

Ebben a szellemben dolgoznak és kommunikálnak mindhárman, és bölcs szavuk sokakhoz eljut. Ezt az értékes teljesítményt kívánja elismerni ez a szerény díj, amelyhez további alkotó kedvet és jó egészséget kívánok nekik.

Balázs Péter, az Európánkért-díj kuratóriumának elnöke

Ajánlás Európánkért-díjra: Sz. Bíró Zoltán

Sz. Bíró Zoltán – ezt túlzás nélkül állíthatjuk – a ma legismertebb és legelismertebb Oroszország-szakértő. Klasszikus russzistának, történésznek sem akárki, de éppen azzal emelkedik ki ebből a tudósi, kutatói, oktatói körből, hogy a napi folyamatoknak, az időszerű történéseknek is alapos követője. Okadatolt elemzései messze kiemelkednek a hasonló külpolitikai elemzések, politikatudományi publikációk köréből.

Természetesen, mint ahogy egyetlen hasonló tevékenységet végző kollégája, úgy Sz. Bíró Zoltán sem tévedhetetlen. Viszont minden állítása, következtetése a tényekkel többszörösen megalapozott, de a váratlan és előre nem látható fordulatokért nem vállalhat felelősséget, minden másban azonban vitathatatlan igazsága van.

Ezeket az igazságokat nagyon könnyű nyomon követni, hiszen az orosz–ukrán háborúról, Oroszországról, a nemzetközi rend átalakulásáról rendszeresen publikál a Népszavában, az ÉS-ben, a Magyar Narancsban, a Mozgó Világban és a Qubit.hu-n. Számos podcast készült vele a Magyar Hang, a Népszava, a Telex, vagy éppen a Friderikusz-csatorna felületein megjelenítve.

Az elmúlt évben is negyedévente vendége volt a Klubrádió Reggeli személy című műsorának, illetve többször szerepelt Szénási Sándor – szintén Európánkért-díjas kollégánk – másik műsorában, A világ uraiban.

Az ország számos pontján adott elő különböző közösségeknek és társaságoknak: szinte minden hónapra jutott egy vagy két ilyen előadás. Több egyetemi szakkollégiumban tájékoztatta a népes és érdeklődő hallgatóságot, tartott előadást, vagy ha arra kérték fel, kurzust. Ha gimnáziumok hívták, amire szintén nem egy példa volt, akkor mindig talált módot rá, hogy eleget tegyen a felkérésnek.

És ami itt most az ultima ratio: közben egyetlen percre sem feledkezett meg a szilárd és vállalt értékrendjéről, arról, hogy az általában mindenkinél jobban ismert és interpretálni képes folyamatokat az európaiság, az európai demokratikus-liberális értékrend, a közös európai gondolkodás bázisán helyezze el és magyarázza meg.

2025. március 20.

M. Lengyel László

Ajánlás Európánkért díjra: Jeszenszky Géza

(Trom András bevezetője 2025. május 8.: A II. világháború óta nem volt olyan bonyolult, feszült és veszélyes a globális, európai és hazai helyzet, mint most. Ezért fontos felidézni: „Vétkesek közt cinkos, aki néma” – figyelmeztetett Babits Mihály 1938-ban az akkori ellenségképekkel teli háborús propaganda kritikájaként, az értelmiség felelősségére apellálva. Sajnos ma is túl sok a néma hazánkban – Jeszenszky Géza nem közéjük tartozik.)

Jeszenszky Géza egyetemi tanár, volt külügyminiszter, nagykövet, aktív közéleti személyiség. Történészi tudományos munkássága kezdetben elsősorban a Trianonhoz vezető út és a párizsi békeszerződések következményeinek feltárására, bemutatására irányult, de ahogy egyre aktívabb részese lett a magyar politikai életnek, úgy közelített az időszerű, a gyakorlati külpolitikát alátámasztó témákhoz. Az Antall-kormány külügyminisztereként egyik kidolgozója volt a magyar külpolitika hármas prioritáson alapuló gerincének és a visegrádi együttműködés tető alá hozásának. Későbbi tevékenysége, washingtoni és oslói nagyköveti munkája során még nagyobb hangsúlyt kapott az euro-atlanti együttműködés, az európai értékek következetes képviselete, olyannyira, hogy bátor személyes kiállással nagyköveti megbízatásáról is lemondott, amikor úgy érezte, hogy a munka folytatása már nem volna összeegyeztethető a meggyőződésével.

Azóta is következetes híve, hirdetője és védője az európai és euro-atlanti értékeknek. Publikációiban, megszólalásaiban, a független sajtó nagyon sok felületén írásban, hangi és képi formában megjelent interjúiban mindvégig és következetesen kiállt és kiáll „Európánkért” (lásd az alábbi elérhetőségeket). Róla valóban elmondható: azok közé tartozik, akik egyértelműen kimondják, hogy Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk.

A jelenkor külpolitikai folyamatait szilárd értékrend alapján megvilágító közéleti, tudományos és szakpolitikusi tevékenységéért ajánlottuk Európánkért-díjra.

2025. március 20.

Dr. Trom András – M. Lengyel László

Ajánlás Európánkért díjra: Tálas Péter

Tálas Péter az egyik legismertebb magyar biztonságpolitikai szakértő, aki tudományos és oktatói tevékenysége mellett több évtized óta széles körű hírmagyarázói, kommentátori tevékenységet is folytat. 2003 és 2023 között, 20 éven keresztül vezette a Stratégiai Védelmi Kutatóintézetet, amely ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete. Ennek egyik önálló kutatási programjában több kollégája vesz részt Tálas vezetésével.

A biztonságpolitikai szakmát gyakorló mai magyar legismertebb hozzáértők többsége vagy Tálas tanítványa (pl. Jójárt Krisztián), vagy volt, illetve jelenlegi munkatársa (pl. Rácz András, Deák András), vagy tanítványa és munkatársa is egyben (pl. Csiki Varga Tamás). Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert Tálast koránál fogva ma már sokan egyfajta iskolateremtőnek is tartják, bár ő maga azt állítja, hogy csapatban lehet a legjobb teljesítményt kihozni magunkból és másokból is.

Legfontosabb munkáinak azokat a könyveket, tanulmányokat és írásokat tekinti, amelyeket társszerzőként jegyez. Ilyenek a könyvek közül a Koszovó – egy válság anatómiája, a Kinek a békéje – háború és béke a volt Jugoszláviában, az Irak – háborúra ítélve. És ilyenek a Gazdag Ferenccel vagy Csiki Varga Tamással közösen írt tanulmányok, vagy azok az elemzések, amelyeket az általa vezetett csapat – az SVKI – készített a líbiai beavatkozásról, a szíriai polgárháborúról, vagy az utóbbi három évben az orosz–ukrán háborúról.

Tálas másik fontos jellemzője az a meggyőződése, hogy biztonságpolitikai szakértőként azért kell küzdenie, hogy minél kevesebb kérdés váljon biztonsági kérdéssé. Ahogy szokta mondani: feladatának tekinti nyomatékosan felhívni a figyelmet arra, hogy a politika hatalma fenntartása, megerősítése érdekében szívesen „biztonságiasít”, vagyis szívesen teremt maga is olyan helyezeteket, amikor eljátszhatja, hogy megment bennünket. Emellett Tálas szerint a biztonságpolitikai szakértők feladata nem csupán a biztonságpolitikai folyamatok és események értelmezése, de az is, hogy munkájukkal hozzájáruljanak szűkebb és tágabb közösségük békéjéhez, illetve azoknak a közösségi és egyéni tulajdonságoknak az erősítéséhez, melyekkel megelőzhetők, kezelhetők, felszámolhatók a konfliktusok és háborúk. Ezért kulcsfontosságúnak tartja a szolidaritást, kompromisszumképességet és a hatalommal együtt járó, közösségért való felelősséget.

Tálas Péter nagyon sajnálja kollégáit és általában a biztonságpolitikai szakértők fiatalabb generációját, mert ma egyre több helyen alakul ki olyan helyzet – sajnos már Amerikában és Európában is –, amikor a politikusok közötti szakpolitikai viták hiánya miatt a szakértőknek kell felvállalniuk a hatalommal folytatott vitákat. S ez a helyzet szerinte sokakat megpróbál majd átkényszeríteni a lojalitás és a szervilizmus határán, ahol elvész a szakmai hozzáértés relevanciája.

A hozzáértésen alapuló meggyőződés Tálas Péter legnagyobb értéke, európaiságának lényege. 2024-ben 163 médiamegjelenése volt. Ezek közül mutatóban alább felsorolunk néhányat.

2025. március 20.

Tálas Péter | Oroszország mostanra egy regionális nagyhatalommá küzdötte le magát
https://www.youtube.com/watch?v=Z1dg1yptKfw
Mire lesz elég az ukránoknak a nehezen összehozott amerikai segély?
https://www.youtube.com/watch?v=7kVnfoSqzoQ
Átalakul a világrend? Tálas Péter, Inforádió, Aréna
https://www.youtube.com/watch?v=ZFBBOm5GdBk
Tálas Péter, Inforádió, Aréna
https://infostart.hu/video/20240815/talas-peter-inforadio-arena
Navalnij halála és Putyin új háborús tervei az elnökválasztás után. Tálas Péter, Inforádió, Aréna
https://www.youtube.com/watch?v=Thc02gi2oV0
Tálas Péter 2024-ről: Továbbra is azt látjuk, hogy Oroszország nem olyan erős, mint amilyennek mondja magát, vagy nagyon sokan gondolták. https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/szempont/talas-peter-2024-rol-tovabbra-is-azt-latjuk-hogy-oroszorszag-nem-olyan-eros-mint-amilyennek-mondja-magat-vagy-nagyon-sokan-gondoltak/
Tálas Péter: A világ legerősebb hatalmának első számú vezetője lelkesen beszél 2,3 millió ember
kitelepítéséről, ami etnikai tisztogatás és emberiesség elleni bűncselekmény.
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/szempont/talas-peter-trump-a-vilag-legerosebb-hatalmanak-elso-szamu-vezetoje-lelkesen-beszel-23-millio-ember-kitelepiteserol-ami-etnikai-tisztogatas-es-emberiesseg-elleni-buncselekmeny/
Tálas Péter: az amerikaiak egyértelmű üzenete keltett riadalmat Európa vezetőiben.
https://infostart.hu/kulfold/2025/02/17/talas-peter-az-amerikaiak-egyertelmu-uzenete-keltett-riadalmat-europa-vezetoiben
Tálas Péter: három afrikai ország is befogadhatja a Szíriából kitiltott orosz hadiflottát
https://infostart.hu/kulfold/2025/01/27/talas-peter-harom-afrikai-orszag-is-befogadhatja-a-sziriabol-kitiltott-orosz-hadiflottat
Tálas Péter a közel-keleti helyzetről: a világháborúhoz a világnak kellene akarnia háborúzni, de a világ
nem akar háborúzni.
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/szempont/talas-peter-a-kozel-keleti-helyzetrol-a-vilaghaboruhoz-a-vilagnak-kellene-akarnia-haboruzni-de-a-vilag-nem-akar-haboruzni/
Tálas Péter: Az, hogy Amerika csinál győztest Oroszországból, még Donald Trump számára sem lehet
elfogadható
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/szempont/talas-peter-az-hogy-amerika-csinal-gyoztest-oroszorszagbol-meg-donald-trump-szamara-sem-lehet-elfogadhato/
Vad idők. Magyar Narancs, 2025.02.19.
https://magyarnarancs.hu/kulpol/vad-idok-274713

Kárpáti János

Inotai András üzenete

Távollétemben a kuratórium és a saját nevemben is szeretnék gratulálni mindhárom díjazottnak. Nem hiszem, hogy szükség lenne bemutatásukra és az európai Magyarországért folytatott több évtizedes munkásságuk méltatására. Sz. Bíró Zoltán, Jeszenszky Géza és Tálas Péter – ki-ki a saját szakterületén – kutatásával, oktató tevékenységével és publikációkkal éppúgy hozzájárult ennek a történelmi célnak az eléréséhez, mint a szélesebb magyar közvélemény erkölcsi-tudati felkészítéséhez, objektív tájékoztatásához az európai integráció kérdésében és az európai értékek terjesztésében. Külön hangsúlyt érdemel a nemzetközi kapcsolatokban játszott szerepük, amivel globális és európai szinten erősítették a bizalmat a magyar politika, gazdaság és társadalom iránt, hogy Magyarországot megbízható, szilárd, együttműködő és jövőorientált szövetségesnek és európai uniós partnernek tekintsék és fogadják el.

A legutóbbi hónapok globális, transzatlanti és európai fejleményei egyértelműen felértékelték az EU szerepét a közös jövő alakításában, akárcsak az Europánkért-díj jelentőségét. Egyrészt az EU páratlan nemzetközi és integráción belüli kihívásokkal találkozik, másrészt történelmi esélye – vagy még inkább: kényszere – van a minőségi továbblépésre. Nem beszélve a magyar kormány egyre durvább Brüsszel-ellenes, immár mindennapos tevékenységéről és integrációellenes kommunikációjáról. Ebben a helyzetben még nagyobb szükség van az európai Magyarországért folyó küzdelemre a legkülönbözőbb szakmai területeken, éppúgy, mint az intenzív és nyitott társadalmi párbeszédre. Nem kevésbé mindannyiunk folyamatosan és közösen vállalt felelősségére az európai Magyarország érdekében.

Meggyőződésem (és kívánom, hogy így legyen), hogy a mai elismerés és kitüntetés mindenki számára további erőt és energiát ad a jövőbeli aktivitáshoz, és tovább erősíti az európai integrációhoz és az európai Magyarországhoz kapcsolódó elkötelezettséget és a közös felelősséget.

Kiemelt kép: A díj. Fotó: Trom András

Címkék: Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztály