Életének 74. évében meghalt Keleti Miklós, a Magyar Rádió egykori párizsi és brüsszeli tudósítója. A hírt volt kollégája, Molnár János tette közé február 4-én, a Magyar Rádió korábbi munkatársainak Facebook-csoportjában.
„Múzeum utcai lakása ablakából látta első és egyetlen munkahelye, a Rádió elpusztítását. Neki is nagyon fájt” – írja bejegyzésében Molnár János.
Keleti Miklós 1976-ban még újságíró gyakornokként szerepel a Rádió munkatársainak listáján, a nyolcvanas évek közepén már a Politikai Adások Főszerkesztőségének (PAF) rovatvezető-helyettese.
1988. augusztus 1-től kb. négy évig a Magyar Rádió párizsi tudósítója.
A délszláv háborúban, az 1999-es NATO-hadműveletek idején a katonai szövetség brüsszeli központjából tudósította a rádióhallgatókat. Munkájának kulisszatitkaiba a Pagoda című szakmai lapba írt beszámolójában adott bepillantást.:
A NATO-központ- ból való napi többszöri jelentkezés a gyakorlatilag három hónapos háború legnagyobb részében, szakmai értelemben mérsékelt intellektuális erőfeszítést kívánó „favágó” munka volt. És ez mindannyiunk idegeit megviselte. Volt ugyanis egy hathetes periódus, amikor Brüsszelben az égvilágon semmi nem történt és a napi két sajtóértekezleten alig-alig hangzottak el információt hordozó kijelentések. (…) Szinte mindig ugyanazt voltunk kénytelenek elmondani a tudósításokban, hiszen a fő feladatunk az volt, hogy a NATO források által közreadott információkat vagy az azokat helyettesítő eszmefuttatásokat adjuk tovább. (…) A légi háború tudósítói szempontból mozgalmasabb pillanatait a NATO 15 melléfogása jelentette, amikor kiderült: valóban
vannak civil áldozatok is. Ezeket a szövetség sose próbálta eltitkolni, de mivel a helyszínen csak a szerb tévé operatőrei, illetve a belgrádi cenzúra által korlátozott külföldi tudósítók járhattak, minden egyes melléfogás óriási presztízsveszteség volt. Ez adódott abból is, hogy a NATO-nak valóban időre volt szüksége ahhoz, hogy a rendelkezésére álló relatíve megbízható információforrások alapján kiderítse, mi is történhetett valójában. Ezért aztán a NATO-szóvivők mindig reménytelen késésben voltak Milosevics propagandagépezetével szemben.
A Világóra című műsor egyik szerkesztő-műsorvezetőjeként 2002-ben, az alkotóközösségek kategóriájában Joseph Pulitzer-emlékdíjat kap (Barát Józseffel, Lengyel Miklóssal és Molnár Jánossal együtt).
2004 júniusától, Magyarország. EU-csatlakozása után a Magyar Rádió brüsszeli tudósítója egészen 2011 novemberéig, amikor is – sok más kollégájával együtt – az MTVA elbocsátja a közmédiából. 2005. december 19-én brüsszeli tudósítóként a külpolitikai újságírás terén végzett színvonalas munkájáért megkapja a Külügyminisztérium nívódíját.
A halálhírét közlő Facebook-poszt alatt számos hajdani rádiós nyilvánította ki részvétét, és teljesen egybehangzóan, mindnyájan azt emelték ki, mennyire kedves ember, jó kolléga és kitűnő szakember volt. Sokaknak fog hiányozni.
