Tiszaörs községnek pár hete új polgármestere van. Bacsa Sándor – szakosztályunk működése óta elsőként – személyesen jött el a MÚOSZ székházához, hogy elkísérje az általa meghívott sajtó-munkatársakat a nagykunsági településnek és környezetének bemutatására. A kétnapos tanulmányút során mindvégig kísérte a kis csoportot, hangsúlyozva, hogy elkövetkező tevékenysége kiemelten fontos részének tekinti, hogy ne csak saját – kb. 1350 lakossal bíró – faluját, de a kistérség hasonlóan érdekes, megismerésre érdemes látnivalóit is szemünk elé – és rajtunk keresztül minden érdeklődő szeme elé – tárja.
Egy turisztikával (és gasztronómiával) foglalkozó szakembert az épített látványosságok, a természet adta s az egyéb kikapcsolódási lehetőségek (no meg, hogy hol lehet jókat enni!) foglalkoztatják, ezeknek a fellelhetőségét keresi. Nos, ezekből errefelé elég sokat lehet találni.
Egy állatkert vagy egy lovas bázis már önmagában is vonzó, s ha – mondjuk – egy 30-féle állatot és ezek mintegy 200 példányát bemutató intézmény Kenguruparknak nevezi magát, biztos a siker. Tiszaderzs határában éppen 2 éve működik az egzotikus állatokat (is) megismertető „Kis-Ausztrália”, amely tavaly 41 ezer látogatót fogadott. (Fogyatékosbarát, azaz teljességében bejárható kerekesszékkel is!) Idén november elejéig van nyitva, s általában április elején kezdődik a szezon, de ez az időjárástól függ természetesen. A vörös és fehér kenguru – zebra és teve „beszerzés” alatt –, a zebrapintytől a kakaduig terjedő „madárválaszték”, vagy a más földrészen őshonos szurikáta, alpaka a köztes időszakban is itt él, csak éppen nem kívánkozik kijönni lakosztályából a hideg magyar időjárás miatt. Persze ezen a szépséges rónaságon is volt olyan látogató – miután a fenti tények miatti „szűkebb” megtekinthető állományra felhívták a figyelmét a bejáratnál! –, aki beírt a panaszkönyvbe, élményektől megfosztottságát számonkérve.
A Hegedűs Lovasmajor Tiszaörsön még nem „találkozott” hasonlóval, de a tavaly novemberben új tulajdonoshoz került valamikori tsz-mintatelep – 4,5 hektáron – máris több „trófeát” tud felmutatni. (Nem számolható ide a korábbi kettesfogat-hajtó országos bajnoki dicsősége!) Sétakocsikázás, lovas és fogathajtás-oktatás, pónilovaglás a választék, de a 13 saját ló – magyar és holland sportló, furioso (mezőhegyesi félvér), lipicai, őshonos hucul (a Kárpátok pónija), de bértartásban több is –, valamint a lovaspályára szervezett rendezvények is vonzónak tűnnek. Nyáron lovastábort is szerveztek 8-14 éves gyerekek számára, s az „illetékesek” – és szüleik – véleménye alapján ez jövőre sem marad el. Az ifjúsági szálló 30 főt képes befogadni, az étterem – saját termésből készül a kaja! – igen népszerű. S ha például munkahelyi „csapatépítést” szervez valaki, s úgy kívánja, egy 3 napos disznóvágás összes élményével is összekötheti.
Tiszaörs – nagyságához képest – műemlékekben is gazdag. A szakrális skanzen egy épület, de sok érdekességet rejt, az 1970-ben bezárt temető Sarlós Boldogasszony kápolnája – 94,1 méter magasan –, amelyet Kanizsai Károly (1821-1886) címzetes apát, tiszaörsi esperes-plébános építtetett, valamint a 14 Stáció kihagyhatatlan látnivaló. És az 1783-ban – Eszterházy Károly egri püspök közreműködésével – épült, késő barokk stílusú római katolikus templom szintén…
(Közben a közeli Szekér Sörözőben elkészítik – előzetes rendelésre, mert különben hamburgert ehetsz! – a káposztás bárányt…)
Az önkormányzat két üzemet is működtet. A sajtüzem attrakciója az ötfajta félkemény kecskesajt, amely a hideg beálltáig, s aztán tavasztól kapható újra. De a kecskék „szünidőjében” is teljes kapacitással működik – 8 éve – a „gyár”, csak ilyenkor a tehenek veszik át a főszerepet. Joghurt, krémsajt, s ezek számtalan ízesítése, mi szem-szájnak ingere. A fővárosiak Nagykovácsiban a piacon, a tiszántúliak „mindenhol” – Szolnoktól Debrecenig – juthatnak hozzá a finom termékekhez. A másik üzem 12 éve 19-féle tésztát – plusz 16-féle durum (nemesített, kemény búzafaj) – állít elő, s ezek is „országos terítésűek”.
Tiszaörs fürdőtelepe néhány kilométerre található. Itt – a meglévők mellett – a Konti Klub vadonatúj vendégháza a látnivaló, ahol a házon belüli medence egyelőre üres, de… Nyíregyházáról érkezett működtetői a nyírségi töltött káposzta receptjét már magukkal hozták.
Ahogy Tiszaörs polgármesterét megismertem, lesz itt még rengeteg meglepetés a következő években, kapcsolatépítésben, partnerségben, vállalkozásban, s ki tudja, még mi mindenben.
S ha már községvezetőről van szó, nem mehetünk – nem mehettünk! – el Berekfürdő mellett, ahol Hosszu András polgármester – a Berek-Víz Kft. ügyvezető igazgatója – az idegenvezetőnk. (Aki ismeri Benedek István 1965-ben megjelent írását – címe Meleg víz –, amelyben pihenésre, kikapcsolódásra való vágyát örökíti meg, s közben visszaemlékezik a húsz évvel korábbi élményeire, annak nem meglepetés, hogy ma…) A rohamos fejlődés, bővülés, vendégszám-növekedés –, ami köszönhető az immáron nemzetközi hírű gyógyfürdőnek – szembeötlő. Ahogy a „gazda” beszél róla, lenyűgöző. A jódos víz a mozgásszervi megbetegedésekre, idegrendszeri, vérkeringési zavarokra, nőgyógyászati panaszokra, balesetek utáni rehabilitációra, erőnlétjavítására hat jótékonyan. Tizenkét különböző hőfokú medence, orvosi beutalóval igénybe vehető gyógyászati lehetőségek…
S ha kicsit arrébb megyünk… A Gyurgyalag tanösvény és erdei tornapálya kivitelezése május elején kezdődött, és július 25-én átadták a látogatóknak. Az 1300 méteres, fenyőfaapríték anyagú tanösvény két madármegfigyelő tornyot, magaslest, esőbeállót, erdei bútorokat és öt különböző tornaszert foglal magába. Eligazító táblák, illemhely és kerékpár szervizpont egészíti ki Berekfürdő új büszkeségét. Megnyitása óta a helybéli iskolásoknak új, igazi szemléltető eszköz biztosítja a természet széles körű megismerését.
A Nagykunság fővárosa címet Karcag viseli. A meglátogatott települések közül a legnagyobb, s hírneve alapján a legismertebb. Ezt köszönheti a nem kis érdeklődést, sajtóvisszhangot kiváltó Sámán-ügynek, de anélkül is érdekes lenne a gyógyvizeket kereső, szerető turisták számára. Az Akácliget Gyógy- és Strandfürdő nyáron öt medencével, télen fedett uszodával és látványmedencével várja a vendégeket, s nincsenek kétségeim, hogy a további tervezett bővítések is megvalósulnak a nem túl távoli jövőben.
A Karcag Kincse Művészeti és Konferenciaközpont – „lánykorában” Sámándobként ismert épület – volt a milánói világkiállítás magyar pavilonja. Itt most nem részletezett „magyaros viták” után került a város nyugati részébe, ahol a fürdő közelében, a csodálatosan megújult Erzsébet-ligetben lelt otthonra. 2022 márciusában kezdődtek a munkálatok, melyek során az eredeti építményt át is kellett alakítani, mai funkciójához igazítani. Az ötszintes „dob” földszintjén, egy 260 négyzetméteres kiállítóteremben korábban Munkácsy-, jelenleg Kazahsztánt bemutató kiállítás látható, első emeletén két, erkélyes kiállító- és konferenciaterem, a második emeleten 340 négyzetméteres tetőterasz, mely mintegy fogyasztótérként szolgálja az idelátogatókat. (Egy kis adalék a Sámándobhoz: https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/28/tovabb-folyik-a-kozpenz-a-samandobba-most-1357-millioert-vesznek-bele-butorokat/ – A Szerk.)
Végezetül csak ismételni tudom magam: Bacsa Sándor – céljainkat – értő, lelkes és mindenre odafigyelő szervezése nélkül ez az írás sem jöhetett volna létre.
HáJá
