Cenzúrázott sajtószabadság, avagy célkeresztben a független újságírás – konferencia a MÚOSZ-ban
2024. október 16-án rendeztük meg a Sajtóházban azt a konferenciát, amelynek előzményeként már négy előadás felvételét közzétettük YouTube-csatornánkon.
A konferencia moderátora László József volt.
Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnöke rövid bevezető beszédével nyitotta meg a konferenciát.
„Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit” – idézte az Alaptörvényt.
E tételmondatnak azonban sem a szelleme, sem a betűje nem valósul meg – hívta fel a figyelmet. A legfőbb jogszabályt talán először is a kormánynak kellene betartania, ugye? A gyakorlatban azonban még a kormányszóvivői tájékoztatókra sem engednek be minden újságírót. Válogatnak, szemezgetnek, helyhiányra hivatkoznak, Vagy arra sem. Ez ma már szinte természetes. Közpénzből, parancsra, vagy önként törvényt sértenek.
A kormányfő lapok sokaságát perelte be, mert nem tetszett neki, hogy hírt adtak egy külföldi kereskedelmi cég vezetője panaszainak, lapszemlében. Szerencsére, a bíróság még ellenáll, a lapok sorra nyerték ezt a pert. Egészen a mai napig. A Média1 számolt be róla, hogy a Kúria megsemmisítette az első és másodfokú bíróság ítéleteit annak a sajtópernek a felülvizsgálati tárgyalásán, amelyet a miniszterelnök indított a Pécsi Stop című lap ellen. E döntés érintheti a többi, e témában indított pert is.
Régen volt ilyen nehéz a független újságírás helyzete! És mégis… E lapok léteznek, az újságírók alkotnak, ügyeket tárnak fel. A mai konferencia célja az is, hogy ha lehet, ötleteljünk, mi kell ahhoz, hogy a sok-sok támadás, ellehetetlenítési kísérlet ellenére megmaradjon a független újságírás Magyarországon.
Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely társalapítója, a BCE tanszékvezető tanára előrebocsátotta, hogy előadása inkább probléma-, mint megoldáslista lesz, és piaci szempontból elemzi a helyzetet. Majd végigvette a médiapiac foglyul ejtésének eszközeit:
1. Médiatulajdonlás
A külföldi befektetők eladták érdekeltségeiket, a kormányközeli befektetők pedig felvásárolták, így szakmai helyett politikai befektetők léptek be a piacra.
2. Állami hirdetések
Az állami hirdetés nagyrészt a kormányközeli médiába megy. Az állam a legnagyobb hirdető, ami piactorzító hatású.
A korábbiakhoz képest az elmúlt években annyi változás történt, hogy a kormánypárt egyre többet költ a digitális platformokon: 2024. június 15-ig összesen 2,1 milliárd forintot költött a kormányoldal politikai hirdetésekre a Facebook-on és a Google-on.
3. Médiahatóság
Kormányközeli szereplők esetén mindig engedélyezte az összeolvadásokat és felvásárlásokat, más felállás esetén viszont megakadályozta, mint például 2011-ben a Ringier és az Axel Springer, 2017-ben pedig az RTL és a Central Media fúzióját.
Másrészt rádiós frekvenciapályázatok révén teljesen átalakította a rádiós piacot: a független helyi rádiók szinte eltűntek, és gyakran csak egy pályázó van egy frekvenciára, hiszen a szereplők tudják, hogy nem érdemes indulniuk, mert a piac le van osztva.
4. Média ökoszisztéma
Balásy Gyula cégei monopolhelyzetbe kerültek az állami szektorban, 2019 óta más médiaügynökség nem rúg labdába mellettük.
Mészáros Lőrinc irreálisan alacsony áron vásárolt többségi részesedést a tévécsatornák reklámfelületeit értékesítő Atmediában.
5. Növekvő nyomás a független szerkesztőségeken
Stigmatizálással, perekkel, lehallgatással, DDoS (túlterheléses) támadásokkal.
Bodrogi Bea ügyvéd megbetegedett, ezért előadását Vicsek Ferenc, a MÚOSZ alelnöke olvasta fel.
Az elmúlt években a médiaszabadság komoly problémákkal és kihívásokkal szembesült a legtöbb uniós tagállamban. Válaszul ezekre a kihívásokra az Európai Bizottság 2022. szeptember 14-én elfogadta az európai médiaszabadságról szóló törvényt, rövidítve EMFA-t (Europen Media Freedom Act). A jogszabály 2024. május 7-én lépett hatályba, teljes körű alkalmazása 2025. augusztus 8-án kezdődik. Az EMFA uniós rendelet, amelyet a tagállamoknak közvetlenül kell alkalmazniuk.
Az EMFA fontos lépés a médiaszabadság általános védelme érdekében. Hatásai hosszú távon jelentkezhetnek. Azáltal, hogy az EU-ban közös sztenderdek alakulnak ki a médiaszabadsággal kapcsolatban, a magyar helyzet is változhat.
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője elmondta, hogy 2011-es megalapítása óta az Átlátszó két lábon áll, két forrásból tartja fenn magát: olvasói adományokból és pályázati pénzekből. A kormány ez utóbbit próbálja kihúzni alóluk – korábban a CÖF, újabban pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal bevetésével. Semmi nem indokolja az SZH vizsgálatát, hiszen a kérdéseik nagy részére megtalálhatnák a választ az Átlátszó által közzétett, nyilvánosan elérhető adatokban. Ami viszont bizalmas információ, azt úgysem fogják kiadni az SZH-nak.
Bánkuti András, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályának elnöke szerint a kép a legveszélyesebb fegyver: egy újságban azt nézik meg először az emberek, aztán a címet. Ha rossz a kép, a legjobb cikket sem olvassák el, és fordítva, ha jó a kép, akkor akár a legrosszabb cikket is legalább megnézik.
Felidézte a tavalyi World Press Photo kiállítás körül keltett botrányt, amely a Nemzeti Múzeum főigazgatójának menesztésével végződött, majd elmesélte hogy idén a Nemzeti Múzeum „technikai okok miatt” nem adott helyet a kiállításnak, a Néprajzi Múzeum hasonlóképpen, és egy meg nem nevezett harmadik intézmény is elutasította. Szerencsére Karácsony Gergely felajánlotta, hogy a Biodóm befogadja a tárlatot.
Aztán összefoglalta a Magyar Sajtófotó Kiállítás idei debreceni kálváriáját, amely végül, mondhatni, happy enddel zárult.
Befejezésül megmutatott és kommentált néhány, a rendszerváltás előtti időszakban betiltott képet.
Roznár Gyöngyi, az 1999-ben létrehozott Nyugat.hu alapító főszerkesztője arról beszélt, honnan, miből tájékozódnak a vidéki emberek.
Elmondta, hogy a helyi rádiók Szombathelyről is eltűntek, csak a kormány által ellenőrzött országos adók sugározhatnak.
A megyei napilapokat bekebelezte a KESMA, de ezek – mint például a Vas Népe – még mindig erős brandek, így alkalmasak az ott élők befolyásolására.
Az önkormányzati orgánumokat médiacentrumokba tömörítették, amelyeket az adott helyi önkormányzatok szervezetébe integráltak, ezáltal a finanszírozásuk teljesen átláthatatlanná vált.
A függetlenek igyekeznek hiteles tájékoztatást nyújtani, ám rendkívül nehéz dolguk van, hiszen állandóan próbálják őket elhallgattatni – többek között pszichológiai ráhatással, megvesztegetéssel, fenyegetéssel, túlterheléses támadásokkal. Épp ezért forradalmi ellenállóknak érezhetik magukat, ám ez csapdahelyzet, mert ilyen körülmények között csak akkor maradhatnak hitelesek, ha betartják a szakma etikai normáit.
Kísérleti programjuk a Csináljunk együtt demokráciát! címet viseli. Ennek keretében próbálnak segíteni az embereknek – akár a nyilvánosság erejével, akár közérdekűadat-igényléssel. Mivel sokan fordulnak hozzájuk, ez a tevékenység jelentős energiabefektetéssel és nagy felelősséggel jár.
Uj Péter, a 444.hu főszerkesztője azzal kezdte, hogy a gyakran idézett bölcsességgel szemben, a magyar független médiumok sokszor belelépnek ugyanabba a folyóba. Ha a hatalom elkészít magának valamilyen fegyvert, azt használni is fogja – ők ezt eddig mindig késve ismerték fel.
Hozott egy megdöbbentő példát arra, hogy a hatalom legelképesztőbb hazugságai is tényként épülnek be a köztudatba: egy Wikipedia-szócikkből olvasott fel egy részt, amely a Népszabadság nyolc évvel ezelőtti bezárásáról írt, totálisan hamis képet festve.
A hatalom mindig tud kínálni az embereknek egy olyan utat, hogy ne érje meg nekik beleállni az ügyekbe. Ők azonban bele akarnak állni, ezért workshopokat tartanak a munkatársaiknak, hogy mind jogilag, mind pszichológiailag felkészítsék őket az ellenük irányuló támadások elhárítására, illetve a további munkára.
Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója szerint azért gyűlölik őket, mert létrehozták az egyetlen olyan teljes spektrumú, konzervatív médiát, amely nem része a kormánypropagandának, ezért azon az oldalon árulónak tartják őket. Elsősorban a kiábrándult fideszesekhez kívánnak szólni.
Azért nyomják Szlovákiában a lapot, mert Magyarországon mindössze három olyan nyomda van, amely egy éjszaka alatt képes kinyomni 17 ezer példányt – azonban mindhárom a Mediaworks tulajdonában. Kb. 10 ezer példány kell a nullszaldóhoz, de a legsikeresebb üzletáguk a könyvkiadás: Stefano Bottoni Orbán Viktorról szóló könyve már 16 ezer eladott példánynál tart! Ugyanakkor a YouTube-csatornájukra sem panaszkodhatnak – átlagban havi 1,5 millió megtekintést érnek el.
A szerkesztőség tagjai mind a harminchatan „old school” újságírók, ezért nemrégiben felvettek egy 21 éves fiút – így lett TikTok-fiókjuk.
Zsiborás Gergő, a Forbes vezető szerkesztője először a leggazdagabb magyarok listájának összeállításáról beszélt: szerinte az elit megismerése sokat mond a közjavak elosztásáról. Mindig rendkívül körültekintően és a végletekig tisztességesen járnak el a lista összeállításakor. Nem minden derül ki a cégadatokból, ezért mindig értesítik az érintetteket arról, hogy bekerülnek, ezzel egyúttal lehetőséget adva nekik az adatok pontosítására.
Ennek ellenére rendszeresen bíróságra kell járniuk, ezek az ügyek elsősorban adatvédelmi jellegűek. Például valahányszor leírják a Hell Energy tulajdonosainak a nevét, rögtön 5-6 ügyvédi levelet, felszólítást kapnak. Az a helyzet, hogy egy magyar milliárdosra mondhatod, hogy maffiózó, de azt nem írhatod le, hogy milyen cége van.
Zsiborás ezen ügyek miatt kb. havi 5-6 napot tölt el érdekmérlegessel, ami az újságírói munkájától veszi el az időt.
A mellette ülő Mécs János a TASZ képviseletében azt mondta, szerinte az általános adatvédelmi előírásokból ki kellene venni a sajtót.
A konferencia utolsó felvonása a Főszerkesztők fóruma volt, Gulyás Balázs, a Gulyáságyú Média, Németh Péter, a Népszava, Szalay Dániel, a Media1 és Hardy Mihály, a Klubrádió főszerkesztője részvételével.
Hardy Mihály (HM) szerint a sajtót minden politikai erő magának akarja megkaparintani. Az „elkötelezett újságírás” megjelenése – pl. az USA-ban a Fox News-zal – átrajzolta a médiatérképet.
Azt mondja, az egyidejűség még mindig életben tartja a rádiót. A Klubrádió a legnagyobb hallgatottságát 2022. február 24-én érte el – aznap támadta meg Oroszország Ukrajnát…
Bár a magyar kormány sok tekintetben oroszországi mintákat követ, nálunk (még?) nem fenyegetik személyükben az újságírókat, hanem a médiumokat próbálják ellehetetleníteni.
Szalay Dániel (SZD) elmondta, hogy a sok DDoS-támadás miatt a Media1 egy ideje már francia szerverről működik. Jogi túlterheléses támadásoknak is ki vannak téve, tömegesen perlik be a lapot. Eddig csak a kormány oldaláról kaptak hideget-meleget, most azonban már Magyar Pétertől is, aki a független lapokat is elkezdte támadni, kommunikációban, kommentekben (az Átlátszót, a Magyar Hangot, a 24.hu-t, a 444.hu-t, a Media1-et, az ATV-t stb.), mindazonáltal vele és pártjával egyetlen perük sincs, még csak helyreigazítási kérelem sem érkezett tőlük.
Gulyás Balázs (GB) felhívta a figyelmet a humor fontosságára: hatásos fegyver lehet, és a nehézségeket is segít elviselni. Úgy gondolja, az újságírónak a végsőkig ragaszkodnia kell a szakmaisághoz, és el kell kerülnie az aktivistáskodást. Hangsúlyozta, hogy a propagandamédiát nem tartja sajtónak. Megjegyezte, hogy a függetlenek között hiányzik a szolidaritás, pedig erre nagy szükség volna, akkor is, ha amúgy egymás versenytársai.
Németh Péter (NP) ez utóbbi gondolathoz csatlakozva azon kesergett, hogy képtelenek egymás között olyan megállapodásra jutni, amelynek értelmében bojkottálnák azokat a sajtótájékoztatókat, ahonnan rendszeresen kizárják a független média egyes képviselőit.
HM szerint a Klubrádió nem jár kormányinfóra, mert nem tudnak fél napra egy tudósítót nélkülözni azért a három mondatért, ami esetleg ott valami érdemi információt tartalmaz.
GB felhívta a figyelmet, hogy a propagandamédiát ne nevezzük jobboldalinak, mert vannak tisztességes jobboldali, konzervatív orgánumok is, amilyen például az övék, de ilyen a Magyar Hang és a Válasz Online is.
——
A konferenciáról készült felvételek elérhetőek a MÚOSZ YouTube-csatornáján.
Szöveg: Aradi Péter
Fotók: MÚOSZ
A konferencia a holland külügyminisztérium támogatásával valósult meg.
