Hoztál hagymát? – vetette fel a lányom, amikor hazaértem Makóról. Mivel nem tudtam eldönteni, hogy kínai vagy „hottentotta” hagymát vásároljak, csak nemleges választ adhattam a kérdésre. Még szerencse, hogy a hagyomány jelen van teljes pompájában…
A délkelet-magyarországi település amolyan népszerű kis gyöngyszem a turizmus palettáján, ugyanakkor az is igaz, hogy mindenkinek először az amarilliszfélék családjába tartozó növényfaj jut eszébe nevének említésekor. Márpedig a hazai ízek elengedhetetlen velejárója – gazdaságossági tényezők okán – nincs többé errefelé.
Amikor Makovecz Imre (1935-2011), a magyar organikus építészet megteremtője „elkezdte pályafutását” Makón, természetesen még tüsténkedtek az őstermelők, így a „mindenféle” díjjal méltán elismert művész alkotásaiban bővében van jelen a népszerű növény. Hol „nevében”, hol anélkül, de 13 olyan épület található a kisvárosban, melyeket a neves művész talált ki, még ha valamennyi kivitelezését már nem is élhette meg.
Legismertebb a Hagymatikum, a fürdők fürdője, amely a település legjelentősebb turisztikai vonzereje. Az 1956-ban, 1600 méter mélyen felfedezett termálvízre öt évvel később létesült az első strandfürdő, amelyet aztán szépítgettek, alakítgattak. Ahogy az országban számtalan helyen, a mester terveit aztán tanítványai – esetünkben Csernyus Lőrinc – valósították meg. Az utolsó bővítés idén tavasszal fejeződött be, és tömegesen látogatják, szinte évszaktól függetlenül.
Gergely Gábor igazgató különösen büszke az elért látogatószámokra – 300 ezer fő/év –, az épületcsodán belül valamennyi szolgáltatás – gyógyászat, éttermek – „saját kezelésbe” vételére és arra, hogy az árakat bőven az országos átlag alatt tartják. Utóbbi már csak azért is érdekes, mert az „alapbelépőhöz” lehet négyféle extra szolgáltatást is vásárolni, úgymint a csúszdapark, a hidromasszázs, a víz alatti VR élmény és a szaunavilág megismerését. A kültéri, beltéri medencék – a gyógy- és az élményfürdő – átjárhatók, így aztán akár reggeltől estig sem kell kilépni a komplexum területéről.
Makó kb. 8 millió ember számára érhető el közúton két órán belül, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan élnek is ezzel a lehetőséggel – természetesen elsősorban belföldről, de Romániából és Szerbiából is. Különösen amióta a mesés szépségű Maros-part is változatos kínálattal, lehetőségekkel várja az idelátogatókat.
A városközponttól kb. 2,5 km-re először lombkoronasétánnyal találkozik a látogató. Az országos „ismeretekkel” bírók számára talán meglepő, de itt megtalálható az erdő, és a lombok fölé, 8-10 méter magasba sétálhatunk fel – élményelemekkel, de igen biztonságosan járható – „fémúton”, s ha van merszünk, a 25 méter magas kilátótoronyból 45 méteres csúszdán térhetünk vissza a talajszintre.
Innen aztán kényelmes, 300 méteres séta után a strand – ingyen látogatható mindenkinek! – területén egy kalandparkba érünk, ahol kicsik és nagyok tehetik próbára ügyességüket, bátorságukat. Csak úgy „mellékesen” canopy (sikló kötélpálya), FlyBike (magaslati kerékpárpálya) – mindkettő a folyó felett átvezetve –, ingahinta, trambulin adja a további élményvadászat lehetőségét.
De menjünk vissza a városba, hiszen a Makovecz-kínálat megismerése minimál programnak tekintendő. Búzás Péter polgármester csalta Makóra a Mestert, és 1998-ban adták át az első létesítményt, a Hagymaházat. Tornyai a természet megújulását szimbolizálják, aulájában fákat formázó vasbeton elemek tartják a tetőszerkezetet. A városi gimnáziumot 2001-ben bővítették, s ekkor épült az Erdei János (1919-1997) EB-bronzérmes makói ökölvívó nevét viselő Sportcsarnok. Hat évvel később a tanuszoda készült el, majd a korábbi vármegyeház előtti köztér kialakítása következett. A megkövesedett ligetet szimbolizáló buszpályaudvar és az általános iskola bővítése (többfunkciós étterem, előadótér) 2010-ben, a bölcsőde építése és a korábbi kollégium klasszicista jellegűvé átalakítása – ma Közhivatalok háza – 2011-ben valósult meg. A „hangfogó madárral” alkalmazkodó akusztikát biztosító Zenepavilont a Hagymatikum végleges kialakításával egy időben, 2012-ben avatták fel, a József Attila Városi Könyvtár 2019-ben épült meg.
József Attila 15 és 18 éves kora között élt Makón. Verseiben, szerelmeiben gazdag időszak volt ez, míg aztán, a budapesti érettségit követően Szegedre került, ahol Horger Antal úr…
Porba hulló tehetségaranyak gurultak a világ négy sarka irányába (Döme Mihály gimnáziumi tanár megfogalmazása!), s közülük néhány világhírnévig vitte. A teljesség igénye nélkül: Galamb József (1881-1955, Makó–Detroit) a Ford Motor Company tervezője, a T-Modell egyik megalkotója; Pulitzer József (1847-1911, Makó–Charleston) újságíró, lapkiadó, továbbá Páger Antal (1899-1986) Kossuth-díjas színművész, akinek argentínai éveiről keveset tudunk…
Hagymaváros körképe nem lenne teljes, ha a gasztronómiai élményekről nem szólnánk. A fürdő területén működő – utcáról is látogatható! –Nyugi Bár (bowlingozni is lehet!) konyhája briliáns, de a Kugler Bisztró „sajtosa” nélkül sem szabad elhagyni a várost… Hogy mondta az öreg Kiss? Ne csak együnk… Szóval, aki a szokásostól eltérő dolgokat – is – szereti, az feltétlenül ismerkedjen meg a Kontyos Gyümölcsborászattal, ahol 2006 óta – először azért, mert „nem lehetett eladni a mérhetetlen mennyiségű szilvalekvárt”, azóta viszont újító ötletgazdaként – Siket Sándor alapító és családja a gyümölcsborok előállítója és forgalmazója. Kezdődött tehát a szilvával, majd jött az eper, meggy, sárgabarack, bodzásalma, málna… A gyümölcs legnagyobb része külföldről érkezik! (Tehát nemcsak a hagyma termesztése „akadozik”?)
Na de tényleg hagyjuk el Makót, mert van még egy „csoda” a környéken. Szeged felé félúton Kiszombor őriz fontos emlékeket a 18. század végétől a 20. század közepéig. A települést birtokló Rónay család emlékét itt maradt épületek – kastély, kúriák, múzeum, magtárak, temetői síremlékek –, illetve az általuk épített közintézmények őrzik. Az Árpád-kor templomépítészetének egyik különleges darabja – hatkaréjos, belső kiképzésű rotunda – található itt, amilyen nem sok van a Kárpát-medencében. A kiszombori körtemplomra utaló első írásos adat az 1334-es pápai tizedjegyzékben szerepel.
Hazánk rejtett kincseit továbbra is vadásszák a Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztály tagjai.
HáJá
