A kormányközeli Mathias Corvinus Collegium (MCC) éves esztergomi rendezvényén az Átlátszó munkatársát is meghívták egy pódiumbeszélgetésre. Hont András egy kérdésre válaszolva a portált érintő eljárásról is kifejtette a véleményét. Az augusztus 22. és 25. között Tihanyban megrendezett, kormánybarát Tranzit Fesztiválon Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója és Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) elnöke folytatott indulatos vitát. Előbbiről az Átlátszó, utóbbiról a hvg.hu beszámolójából emelünk ki néhány részt. Mindkét cikkben megtalálható az adott vita felvétele.
Még augusztus elején tartották az MCC Feszten a Mandiner szervezésében a „Mi a gond a másikkal?” címet viselő beszélgetést. Az amúgy nyugodt – mondhatni konstruktív – légkörben zajló eseményen Dull Szabolcs, a Telex korábbi főszerkesztője, Kacsóh Dániel, a Mandiner munkatársa, Lentulai Krisztián, a Hír TV műsorvezetője és Hont András, az Átlátszó újságírója vett részt.
A témát a magyar média és az újságírószakma helyzete szolgáltatta, illetve külön szóba került az Átlátszóval szembeni „szuverenitásvédelmi” vizsgálat is. Hont szerint az SZH részéről egy félanalfabétával kell levelezniük, és erre egy példát is említett. Arra is emlékeztetett, hogy az SZH a választások külföldről való befolyásolásának gyanúja miatt éppen annál a portálnál vizsgálódik, amelyik először írt részletesen arról az adathalász céghálóról, amelyik elnyelte a 2022-es választási kampányban az ellenzékhez juttatott amerikai pénzek jelentős részét. Szerinte a kormányt legkevésbé sem az egyoldalú, csak az őt szidalmazó orgánumok zavarják, hanem a minden irányban kritikusak.
Van-e joga egy civil szervezetnek számon kérni a hatalmon, hogy mire költi az adófizetők pénzét, és van-e joga az államnak „felkérdezni” az általa gyanúsnak tartott civileket? – többek között erről vitázott Ligeti Miklós és Lánczi Tamás a Tranzit Fesztiválon.
Lánczi hosszas előadásában lényegében ugyanazokat a lózungokat hangoztatta, amiket Szijjártó Péter is: külföldről támadják Magyarország szuverenitását – köztük a „civilek” is –, de rajtunk nem fognak ki. Lánczi elmélkedése szerint a hidegháborúban még kémekkel próbálták aláásni a nemzetállami szuverenitást, aztán a kilencvenes években létrejött egy „szürkezóna”, amibe benyomulva a magukat nem politikai szervezetként definiáló csoportosulások, politikai nyomásgyakorló szervek kezdtek el a nemzetállami szuverenitás ellen dolgozni. Ezek közé sorolta a TI-t is, többször is azzal vádolva őket, hogy a civilségük csak fedősztori, valójában vastagon politizálnak.
„Szuverén-e az a nép, az a polgár, akit a saját választott kormánya nem tekint kellően felelősnek, hiszen kérdés és felhatalmazás nélkül elveszi a pénzét, eltitkolja, mire költi azt és nem tekinti annyira felnőttnek, hogy erre választ adjon?” – tette fel a kérdést a vitában Ligeti Miklós, aki szerint a jelenlegi magyar hatalom nem tekinti partnernek a magyar népet, ezért a nép nem rendelkezik azzal az autoritással, szuverenitással a saját kormányával szemben, amely ahhoz kellene, hogy számon kérje, elszámoltassa, hogy mire megy el a pénze.
A vita „csúcspontja” az volt, amikor Lánczi gyakorlatilag burkoltan megfenyegette a TI-t – egyúttal megmagyarázva, miről is szól a vizsgálatuk a civilek ellen:
„Ti most egy állami szervvel kerültetek szembe, nem egy másik civil szervezettel vitatkoztok. Most nem ti kérdezitek fel az államot, hanem a hivatal kérdez fel titeket. Tudom, hogy ez furcsa, tudom, hogy ez kellemetlen, szokatlan”. Arra pedig, hogy Ligeti szerint a szuverenitásvédelmi törvény alkotmányellenes, ezért nem kötelesek teljesíteni (azaz együttműködni Láncziék hivatalával), Lánczi – akit a Telex is idézett – még indulatosabban vágott vissza:
„Azt értsétek meg, hogy ti nem álltok a magyar állam felett. A magyar állam legitimitása megkérdőjelezhetetlen. A saját magatok által teremtett legitimitásba próbáltok kapaszkodni. Abba, hogy ti valamiféle nemes célokért küzdötök. Az a helyzet, hogy ennek a játéknak mostantól vége.”
További részletek az Átlátszó (a videón 36:00-tól), illetve a hvg.hu cikkében.
