Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Tusnádfürdőn beszélt arról, hogy több hatáskört szeretne a szervezetének, főleg a „velük együtt nem működőkkel” szemben – írja a Szabad Európa. A lap kormányzati forrásaik szerint nincs tervben jelentős szabályváltoztatás.
Létrejött egy „szuverenitási szürkezóna” a világban, amivel szemben egyre több állam próbál meg védekezni valamilyen formában – mondta Tusnádfürdőn Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke. A szervezet február elején kezdett működni, miután a parlament decemberben elfogadta az erről szóló törvényt. A jogszabály értelmében a hivatalnak nincsenek hatósági jogkörei, csak jelentéseket készíthet, megállapításokat tehet, a „nyilvánosság erejével” élve „védelmezheti a választókat az őket érő külföldi befolyástól”.
A hivatal két jelentésben foglalkozott a magyar médiával – bár előzetesen a kormány azt ígérte, hogy ez nem tartozik majd a feladatai közé. Először „háborúpárti cikkeket” gyűjtöttek össze (ezek között voltak MTI-hírek is), majd – mint a Media1 megírta – azt vizsgálták, volt-e „szándékos lejáratás” a kínai Sinopharm vakcináival kapcsolatban a Covid-járvány idején.
A HVG már tavasszal arról írt, hogy Lánczi Tamás szeretné kiterjeszteni a jogköreit. A lap szerint erre utal, hogy az elnök levelet írt a Magyar Ügyvédi Kamarának, amelyben az „együttműködés elvárt formáiról” adott tájékoztatást, de Havasi Dezső kamarai elnök az ügyvédi titoktartásra hivatkozva visszautasította.
A hivatal ezután két vizsgálatot indított, az egyiket az Átlátszó oknyomozó portál, a másikat a Transparency International civil szervezettel szemben. Mindkét szervezet megtagadta, hogy válaszoljon a kérdésekre. (Részben arra hivatkozva, hogy a hivatal olyan adatokat kér tőlük, amelyek nyilvánosan elérhetők a honlapjukon.)
Lánczi Tamás Tusnádfürdőn éppen erre hivatkozva mondta, hogy szeretnének olyan jogköröket kapni, amelyekkel élhetnének ilyen esetben. Bár konkrétumokat nem említett, ebből arra lehet következtetni, hogy az együttműködés kikényszerítése a cél.
A hivatalvezető most Tusnádfürdőn azt mondta: a már említett „szuverenitási szürkezónát” többek között „magukat médiának, civil szervezetnek nevező identitások” alkotják, amelyek valójában politikai szereplőnek tekinthetők, hiszen komoly befolyásuk lehet a közvélemény formálására, ezért kell foglalkozni velük. Hozzátette: „dolgoznak a javaslataikon”, amelyeket ősszel eljuttatnak a kormányhoz.
A Szabad Európa kormányzati forrásból ugyanakkor úgy értesült: nem várható jelentős változás a hivatal jogköreit illetően. „A világ legtermészetesebb dolga, hogy egy hivatal vezetője sosem elégedett a jogköreivel, mindig újabbakat akar magának. Itt jelentősebb lépés az lehetne, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal hatósági jogköröket kapna, de ebben és más területen sem tervezünk semmilyen változtatást” – mondta egy forrásuk.
További részletek a Szabad Európa cikkében.
Kiemelt kép: Szabad Európa-illusztráció
