Magyar Péter felforgatja a teljes médiát: tarol a Facebookon, kommentekben politizál, harcol a kormánymédiával, beszólogat a kormánykritikus lapoknak. Dull Szabolcs elemzése Magyar Péter és a média viszonyáról.
Magyar Péter alapvetően máshogy kezeli a médiát, mint amit korábban magyar politikusoktól láthattunk: az elsődleges terepe a Facebook-oldala, amely már a kampányban nagy elérésű hírforrás lett, fontos politikai bejelentéseinek fóruma; a Facebook segítségével, mások oldalához kommentelve rendez el politikai vitákat is. Nem véletlenül lett Magyar elválaszthatatlan a telefonjától.
Magyar emellett bátran szembeszáll, sőt, provokálja az őt lejárató kormányzati médiát; tüntetésekkel fenyegeti a közmédiát; és nyíltan kritizálja vagy hitelteleníti, propagandistázza a kormánykritikus médiát is, ha neki nem tetsző címet vagy cikket talál. Milyen eszközökkel hozott és hoz változást Magyar Péter a magyar média viszonyaiban, és ezzel milyen stratégiai célt szeretne elérni? Dull Szabolcs öt pontban igyekszik megválaszolni ezeket a kérdéseket.
1. Közösségi média: a fő kommunikációs csatorna
Futótűzként terjedt és 30 ezer lájkot kapott Magyar Péter február 10-i Facebook-bejegyzése, amelyet közvetlenül Novák Katalin és Varga Judit lemondása után tett közzé. Magyar később azt nyilatkozta, hogy törölni akarta az erősen kormánykritikus posztot, de addigra már elkezdték az online lapok szemlézni. És ez a poszt felkeltette a Partizán figyelmét is, így másnap már ott adott hosszabb interjút, amely média- és politikatörténeti esemény lett – már 2,5 millió megtekintésnél jár –, hiszen Magyar Péter így tagadhatatlanul az első olyan magyar politikus lett, aki a közösségi média közvetítésével robbant be a politikába. Ő nem mellékes, hanem elsődleges, fő kommunikációs csatornájává tette a Facebookot, ahol már 353 ezernél jár a követői száma, és ritka, hogy ne tízezrek lájkolják egy átlagos posztját.
Közösségi médiás tevékenységének egyik újdonsága, hogy Magyar politikai kérdések eldöntésére is beveti. Közösségi szavazással jelölte ki az EP-lista indulóit (a Youtube-ra feltöltött bemutatkozó videók alapján szavazhatott bárki), illetve a választás után azt is szavazásra bocsátotta, hogy felvegye-e az EP-mandátumát. Bár ez utóbbi szavazás némileg torzított volt – Magyar csak olyan érveket sorolt a Facebookon, amelyek a mandátumfelvételt igazolták –, szavazói, követői úgy érezhették, őket is bevonja a politikai döntéshozatalba.
2. Kormánykritikus média: kihasználja, hogy nem mernek kritikusak lenni
Magyar közéleti feltűnése februárban nemcsak a politikai szférát, hanem a médiát is zavarba hozta. A tévéknél és online lapoknál azt látták, hogy a nézők és olvasók figyelme megsokszorozódik, ha Magyar Péterről van szó – azoknak a cikkeknek, amelyeknek a címében szerepelt Magyar, többszörös, sokszor tízszeres volt az olvasottságuk.
A médiumok egyszerre akartak magas olvasottságot generálni, illetve kielégíteni az olvasói igényeket, az olvasói érdeklődést (és nem valamiféle politikai parancsot). Ezért számos esetben a média szinte minden szereplője a szakmai szabályokat is felrúgva, kritika és ellenőrzés nélkül szemlézte Magyar Facebook-bejegyzéseit.
A független, kormánykritikus médiumoknak (például 24.hu, Telex, 444, HVG) azt kellett mérlegelniük, hogy ha nem adnak teret Magyarnak, lemaradnak a kattintásokról, és ha netán kritikusan viszonyulnak Magyar politikai lépéseihez, a saját olvasóik egy részét, illetve magát Magyar Pétert haragítják magukra.
Magyar szívesen ad interjút a kormánykritikus médiumoknak, kihasználja ezeket a lehetőségeket, neki kiváló kibontakozási lehetőséget és hitelesítést jelent egy-egy interjú, de közben a kritikáját is tudatosan megfogalmazza.
A médiának ideális esetben nem kell foglalkoznia azzal, hogy egy politikus mit mond róla, és hogyan minősíti, a kormánykritikus médiának azonban számolnia kell azzal, hogy Magyar Péter ténykedése veszélyezteti a hitelességüket azon olvasók körében, akik egyúttal Magyar Péter szavazói is.
3. Kormányzati média: szembeszáll velük és néven nevezi őket
Magyar a berobbanása óta tagadhatatlanul a kormányzati média célkeresztjébe került. A Political Capital összesítése szerint csak Magyar Péter hiteltelenítésére majdnem 400 millió forintot költöttek a Facebookon a kormányzathoz köthető kommunikátorok. Ennek a legnagyobb része a Megafon költéseit foglalja magában: a Megafon a Political Capital szerint többet költött Magyar Péter lejáratására (281 millió forintot), mint a háború és béke narratíva terjesztésére (arra 176 milliót).
Magyar pontosan tudta, mivel jár, ha a NER-ből kilépve ellenzéki politizálásba kezd, és tudatos stratégiát is kialakított, hogyan tud szembeszállni ezzel a tömény lejáratókampánnyal. Melyek ezek az eszközök?
- Megcímkézi az őt támadó médiumokat.
- Hangoztatja, hogy sokkal többen részei a rogáni propagandagépezetnek, például az Index is.
- A sajtótájékoztatóin külön szól a kormánymédia képviselőihez.
- Eseményein, fórumain név szerint megnevezi a kormánymédia jelen lévő képviselőjét.
- Jogi eljárásokkal fenyegeti a róla szerinte hazug állításokat terjesztőket.
4. Közmédia: nyomást ígér, ki akarja kényszeríteni a szereplését
Magyar Péter az elmúlt napokban többször is sérelmezte, hogy a közmédia sem a kampányban, sem a választások után nem hívta be interjúra. A közmédia szakmailag védhetetlen, nonszensz döntése csak politikailag indokolható: a közmédia azért nem hívja be a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét, mert attól tart, hogy Magyar olyan témákat említ meg, amelyekről a közmédia a kormányzati érdekek miatt hallgat. Magyar azt ígérte, hogy nem hagyja annyiban ezt a helyzetet, de megvárja az olimpia végét a fellépéssel.
Nem nehéz megjósolni, hogy Magyar milyen nyomásgyakorlásra készül. A kampányban Magyar ragaszkodott ahhoz, hogy a köztévében rendezzenek élő választási vitát, és ennek kikényszerítésére tüntetést is belengetett a közmédia székháza elé.
Magyar számára azért fontos cél bejutni a köztévébe, mert itt olyan – jobbára vidéki Fidesz-szavazó – nézőket is el tud érni, akiket a közösségi médiás tevékenységével nem. Márpedig a 2026-os győzelem egyik előfeltétele a vidéki egyéni választókerületek meghódítása, a köztévé és közrádió ehhez lenne számára fontos eszköz.
5. Saját média építése: kulcskérdés 2026-ra
Mi Magyar stratégiai célja? Nem titkolja, hogy saját média építésében gondolkodik: „Csak úgy érhetünk el valós eredményeket, ha közvetlenül tudunk egymással kommunikálni, ha nem a média által felépített buborékban próbálunk evickélni, hanem nyíltan kimondjuk a valóságot, és azt minél több emberhez eljuttatjuk.”
Magyar mindezt nem úgy kívánja elérni, mint a Fidesz az elmúlt bő egy évtizedben (létező szerkesztőségek átvétele vagy bezárása), hanem a közösségi médiás platformok tudatos fejlesztésével.
Az első Magyar Infóban úgy fogalmazott erről: „Minél több olyan platformon legyünk jelen, ahol tudunk kommunikálni, a leghatékonyabb eszköz egy politikai közösség követői között a közösségi média platform.”
A YouTube-csatornával az a nem titkolt terve, hogy egyfajta tévéként funkcionáljon, ahol nemcsak ő, hanem a Tisza más képviselői is megjelenhetnek.
Mindez nem jelenti azt, hogy Magyart nem láthatjuk majd a hagyományos médiában (beleértve az online újságokat is), hanem azt, hogy a bejelentések és politikai lépések kommunikálásának elsődleges színtere Magyar saját platformja lesz. Magyar rájött – és az elmúlt hónapok igazolták is –, hogy a tüntetések és országjárások közvetítéshez nincs szüksége hagyományos médiumokra, hagyományos tévé nem is közvetítette ezeket, csak ő maga és a Partizán. És ha rázós ügyei vannak, elég a saját csatornáin keresztül magyaráznia, kommunikálnia.
A Tisza Párt és Magyar Péter 2026-os választási felkészülésének egyik kulcskérdése lesz, hogy sikerül a saját média kiépítése.
A teljes elemzés elolvasható Dull Szabolcs blogján.
