Ez az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet 2024-es digitálismédia-jelentéséből derül ki, amely 47 ország médiahelyzetét és hírfogyasztását vizsgálta, s amelyről az rtl.hu közöl részletes beszámolót. A jelentés szerint világszerte egyre kevesebben olvasnak híreket, mert túl lehangolónak, könyörtelennek vagy éppen unalmasnak, repetitívnek tartják azokat, és sokan vannak olyanok is, akik a tehetetlenség érzése miatt tartják távol magukat a hírektől.
A szervezet 13. alkalommal publikálta éves médiariportját, amely 47 országból több mint 95 ezer ember bevonásával készült. Az alapos jelentés képet ad a globális hírfogyasztási trendek változásairól, továbbá arról, milyen kihívásokkal néznek szembe a médiavállalatok a világ különböző pontjain. Az adatfelvételt a YouGov brit piackutató cég végezte online kérdőív segítségével 2024. január végén/február elején.
A szerzők szerint egyre nagyobb problémát jelent a technológiai óriáscégek növekvő befolyása, beleértve a közösségi médiát, a keresőmotorokat és a videós platformokat. Azt írjak, ma már rengetegen tájékozódnak ezekről a platformokról, és ennek az eltolódásnak nemcsak a médiára, hanem a társadalmainkra is komoly hatása van. A helyzetet tovább bonyolítja a mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése, ami alapjaiban változtathatja meg az újságírás fogalmát és a médiafogyasztás módjait is.
Idén vizsgálták első ízben, milyen fenyegetést jelent a mesterséges intelligencia az újságírásra. A chatbotokat ugyanis egyebek mellett hírkeresésre, sőt hírkészítésre is lehet használni, és egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az olvasók nemsokára egyre ritkábban fogják felkeresni a hagyományos hírportálokat.
A jelentés külön kitér arra, hogy Magyarországon milyen alacsony a médiába vetett általános bizalom: pusztán a megkérdezettek 23 százaléka bízik a hírekben, miközben ennek átlagos aránya globálisan 40 százalék. Ez pedig azt jelenti, hogy a vizsgált 47 ország közül Magyarország az utolsó helyen osztozik Görögországgal.
Ezen a téren egyébként Finnország áll a legjobban (69 százalék), míg az Egyesült Államokban (32 százalék), Franciaországban (31 százalék) és Argentínában (30 százalék) szintén kifejezetten alacsony a bizalom, ami a jelentés szerzői szerint részben a nagy fokú polarizációval magyarázható. Ebben közrejátszhat az is, hogy mind többen tartanak az álhírektől és a dezinformációtól.
Hogy az emberek mennyire ítélnek megbízhatónak egy hírportált, azt a jelentés szerint négy fő tényező befolyásolja:
- az újságírás színvonala,
- az átláthatóság és nyitottság,
- az elfogulatlanság
- a tisztességes médiareprezentáció (miként mutatja be, ábrázolja a sajtó a különböző embereket, csoportokat, eseményeket).
Ebben pedig nincs nagy különbség az egyes országok, korcsoportok és politikai nézetek között.
Ami a magyar médiahelyzetet illeti, a viharos 2022-es év után a következő év sokkal nyugodtabb volt a magyar médiapiacon. A független médiára nehezedő politikai nyomás azonban tovább nőtt, ami a „Magyarország szuverenitásának védelmében” hozott új szabályozásban csúcsosodott ki, ez pedig súlyos hatással lehet a médiaszabadságra – olvasható a jelentés hazánkra vonatkozó részében, melyet a CEU Demokrácia Intézetének két munkatársa, Bognár Éva és Szakács Judit állított össze.
A magyar médiumok terén nem történt jelentős változás a tavalyi felmérés óta: a vizsgált sajtótermékek közül a HVG-ben, az RTL-ben és a Telexben bíznak a legtöbben, míg a legkevésbé a Blikket, a TV2-t és a közmédiát tartják hiteles hírforrásnak. Az online hírportálok közül a jelentés alapján az Indexet, a 24.hu-t, a Telexet és az Origót olvassák a legtöbben hetente.
További részletek az rtl.hu cikkében.
