A Szuverenitásvédelmi Hivatal elé vinné a CÖF az Átlátszót. Míg több szerkesztőség és nemzetközi szervezet is kiállt a megtámadott szerkesztőség mellett, addig az SZH elnöke kibővítené a hazaárulás büntetőjogi értelmezését. A Velencei Bizottság szakértői szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalt meg kellene szüntetni, mert a rá vonatkozó törvények nemzetközi szabályokba ütköznek. Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője szerint működésük transzparens és jogszerű, és reméli, ez az újabb támadás is megreked a propaganda szintjén – írja hosszú cikkében Keller-Alánt Ákos a szabadeuropa.hu-n.
Idén épp pár nappal március 15. előtt – ami a magyar sajtó napja is – intézett támadást egy kormánypárti szervezet egy független, tényfeltáró szerkesztőség és több civil szervezet ellen. Ezúttal egy olyan hatóságot is felszólítottak a cselekvésre, amely akár a titkosszolgálatokat is bevonhatja a vizsgálataiba, és amelynek elnöke büntetőjogi szigorítást szeretne, hogy erőteljesebben fel lehessen lépni a „hazaárulók” ellen.
Az, hogy a CÖF fellépésre szólítja fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az Átlátszó ellen, abba a trendbe illeszkedik, hogy a kormány „idegen érdekek kiszolgálójaként” tünteti fel a tőle független civileket és újságírókat, akikkel szemben már hatósági, sőt akár titkosszolgálati eszközöket is alkalmazhat.
Idegen érdekek mentén és idegen forrásból végeznek nyomozó munkát magyar civil szervezetek és sajtótermékek, hogy megfigyeljenek és levadásszanak magyar embereket, politikusokat, vállalkozókat – ezzel indokolta ifj. Lomnici Zoltán szóvivő, hogy miért kezd vizsgálódásba a Civil Összefogás Fórum. A kormánypárti Békemeneteket szervező CÖF ugyanis külön munkacsoportot létesít arra, hogy „külföldről finanszírozott” szervezetek működését vizsgálják. Lomnici szerint ki akarják szűrni annak a lehetőségét, hogy egyes szervezetek „külföldről érkező forrásokkal megsértsék a magyar választási rendszert”. Meg is neveztek több civil szervezetet, amelyeket vizsgálni fognak. A TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, a Transparency International, valamint az Amnesty International mellett egyetlen sajtótermékként az Átlátszó tényfeltáró hírportált is megemlítették, sőt eleve az Átlátszóval kezdték a „vizsgálódást”. Lomnici elmondta, hogy vizsgálataik eredményét elküldik majd az újonnan létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatalnak (SZH). Az erről szóló sajtótájékoztatóról a Pesti Srácok mellett az MTI nyomán a közmédia is beszámolt.
Lomnici arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályozás értelmében bizonyos esetekben már bűncselekménynek számít külföldi forrást költeni magyar választási kampányra, ezért kötelességük akár preventív jelleggel is beavatkozni.
A sajtótájékoztatón kiderült, hogy először épp az Átlátszót kezdték vizsgálni. Ez abból állt, hogy átnézték a tényfeltáró oldal – az Átlátszó által nyilvánosságra hozott, a weboldalukon könnyen megtalálható – üzleti beszámolóit és bevételi forrásait. Egy kérdéssort is küldtek nekik, többek között olyan kérdésekkel, hogy folytatott-e már oknyomozó munkát az Átlátszó külföldi forrásból magyar szervezetekkel szemben, illetve a nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés során az Átlátszó mely külföldi NGO-kkal osztja meg a megszerzett információkat.
A Szabad Európa megkeresésére Bodoky Tamás, az Átlátszó alapítója és főszerkesztője azt mondta, válaszolt a CÖF megkeresésére. „Ha egyáltalán nem reagálnánk a CÖF vagy később akár a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkeresésére, akkor mondhatják azt, hogy titkolózunk, miközben nincs rejtegetnivalónk, mert a működésünk teljesen legális és szabályos. Azt viszont már nem szeretnénk, ha például a levelezéseinket próbálnák átnézni, mert az már felfedhetné az újságírók forrásait. Egy házkutatás tehát már más megítélés alá esik, mint válaszolni egy e-mailre, amiben az amúgy is nyilvános adatok felől érdeklődnek.”
Bodoky szerint személyes okai lehetnek annak, hogy a CÖF épp az Átlátszóval kezdi a vizsgálódását. „A kezdetektől nyomon követjük, milyen támogatásokból működik a CÖF, és rendre azt találtuk, hogy olyan állami cégek, mint a Szerencsejáték Zrt. vagy az MVM adnak százmilliókat a szervezetnek – ezeket a támogatási szerződéseket pedig oknyomozással, adatigénylésekkel tudtuk kideríteni. Másrészt az is biztos megmaradt bennük, amikor még 2015-ben Erdélyi Katalin kollégám arról írt riportot, hogy a CÖF önkénteseivel elutazott Krakkóba tüntetni – még közös fotója is van Csizmadia Lászlóval, a CÖF szóvivőjével. Talán ezek lehetnek a háttérben, mert tavaly év elején még arról tartottak egy ugyanilyen sajtótájékoztatót, hogy nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet az Átlátszó. (Az erről szóló Magyar Nemzet-cikk fölött ma már részletes helyreigazítás olvasható, mert a CÖF valótlanságokat állított az Átlátszó támogatásairól – K.-A. Á.) Idén pedig már működik a Szuverenitásvédelmi Hivatal, most hozzájuk fordulnak.
Ez a jóindulatú olvasatom, hogy személyes indíttatás van a háttérben. A rosszindulatú olvasatom pedig az, hogy az egyik legkisebb szervezetet választották ki, amelyet a legkönnyebb támadni.”
Az Átlátszó főszerkesztője reméli ugyanakkor, hogy „csak” propagandacélokat szolgál a CÖF hangzatos bejelentése.
„Tudjuk viszont, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyik ki nem mondott célja a független média megrendszabályozása. Több szerkesztőségben is tartanak attól, hogy most megpróbálnak majd valami eredményt felmutatni, hogy ők tudnak élni a nekik adott jogkörökkel.”
Mivel ezek a támadások rendre azon alapulnak, hogy a külföldről érkező forrásokhoz egyéb, akár politikai elvárások is társulnak, Keller-Alánt Ákos erre is rákérdezett Bodokynál. „Már sokszor cáfoltuk, hogy bármiféle elvárás járna együtt a külföldi forrásokkal. Ezeknek egy része alaptámogatás, tehát a támogatónak tetszik, amit csinálunk, és arra ad pénzt, hogy továbbra is tudjunk működni, de nem szól bele abba, hogy miről írunk. A másik típusú támogatás pedig projektalapú: kitalálunk egy témát – például hogy az akkumulátorgyárakról szeretnénk írni –, és ezzel az ötletünkkel pályázunk. A donor pedig eldönti, hogy tetszik-e neki az ötletünk, vagy nem. Olyan nincs, hogy a donor mondja meg, hogy ezt vagy azt szeretné látni az oldalon – nem is vállalnánk ilyen felkérést.
Ez a feltételezés egyébként a Fidesz-sajtó torz önképéből adódik, mert ott viszont létezik az, hogy politikai megrendelésre készülnek anyagok. Ezt vetítik ki a független sajtóra, hogy biztos itt is így működik, de nálunk ez soha nem működött így, most sem működik így, és nem is fog így működni.”
Lánczi Tamás, az SZH elnöke egyik első interjújában arról beszélt, hogy „ott van még a média kérdésköre is. Ezekben a dimenziókban is kutatásokat és vizsgálatokat fogunk végezni, hogy ezeken a területeken milyen mértékben érvényesül a magyar szuverenitás”, amelyet szerinte Soros György és követői veszélyeztetnek.
Idén márciusban pedig – pár nappal a CÖF Átlátszót támadó sajtótájékoztatója után – Lánczi azt mondta: „Érdemes lenne a hazaárulás büntetőjogi tényállását kidolgozni, átgondolni, és beszélni a magyar bíróságokkal, hogy ők hogyan értelmezik ezeket a passzusokat.” Példának azt hozta fel, hogy „ha valaki azon dolgozik, hogy Magyarországot megfossza a neki jogosan járó támogatásoktól”, akkor kérdés, hogy ez hazaárulásnak minősül-e.
A Velencei Bizottság, az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testülete épp a múlt héten hozta nyilvánosságra a szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatos véleményét. E szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal rendkívül széles és homályosan meghatározott hatáskörrel rendelkezik. Bármely jogi vagy természetes személy magánéletébe beavatkozhat, és bármilyen ellenőrzés és felülvizsgálati mechanizmus nélkül megnevezheti és megszégyenítheti. A Velencei Bizottság szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal túlhatalma így arra is alkalmas, hogy elrettentse az embereket a közéletben való részvételtől.
A szervezet szerint a vonatkozó törvény nemzetközi szabályokkal ellentétes, és sértheti a magánélethez vagy a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogot. A Velencei Bizottság ezért több ajánlást is megfogalmaz, egyebek között azt, hogy a törvénynek a Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó szakaszait helyezzék hatályon kívül – azaz szüntessék meg a hivatalt.
További részletek: https://www.szabadeuropa.hu/a/cof-sajtoszabdsag-atlatszo-media-szuverenitasvedelmi/32872894.html
Kiemelt kép: Németh Dóra / Szabad Európa
