Az orosz-ukrán háború elmúlt két évében már sokat hallhattunk az államilag terjesztett propagandáról, trollhadseregekről, deepfake videókról. Vannak azonban még ezeknél is nyakatekertebb technikák a közvélemény összezavarására – hívja fel a figyelmet Totth Benedek a Lakmusz portálon megjelent cikkében.
2022. február 24-én az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát. Az immár két éve tartó háborúval kapcsolatos tájékozódást eleve megnehezíti a szakértők által a „háború ködének” nevezett jelenség: egy konfliktus során mindig korlátozottan ismerhetők meg a harci cselekmények és a szemben álló felek szándékai. Tovább nehezíti a helyzetet a változatos eszközökkel dolgozó és igen intenzív információs háború is.
A Kreml háborús propagandáját nem csak hivatalos csatornákon és az orosz állami médián keresztül közvetítik: számos esetben lelepleződött, hogy a hamis információk terjesztésére és a külföldi nyilvánosság befolyásolására troll- és bothadseregeket, valamint deepfake-videókat is használnak.
Emellett az elmúlt években találkozhattunk kevésbé széles körben ismert, ám annál bizarrabb technikákkal is – a számunkra legvadabbnak tűnőket gyűjtjük most össze.
1. Kamu tényellenőrző oldalak a Kreml szolgálatában
A háborúval kapcsolatos hírfogyásztas egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen forrásokból tájékozódunk, melyeket tartjuk megbízhatónak. A Lakmusz cikkeikben is gyakran ajánlják a hozzájuk hasonló tényellenőrző szervezetek írásait, különösképpen azokét, amelyek tagjai az IFCN-nek (International Fact Checking Network). A szervezetnek ugyanis csak olyan szerkesztőségek lehetnek tagjai, amelyek szigorú szakmai és módszertani szabályok szerint, átláthatóan végzik munkájukat.
Ilyen tényellenőrző szervezetek a háború kitörése óta töretlenül dolgoznak azon, hogy a háborúval kapcsolatos híreket ellenőrizzék, cáfolják a hamis információkat. (Az IFCN-tagok által közölt, háborús témájú tényellenőrzéseket például a ukrainefacts.org oldalon gyűjtik, de található kifejezetten orosz-ukrán háborús gyűjtés a Politifact, a Full Fact és a Lakmusz oldalán is.)
Ezeknek a szervezeteknek a hitelességét kihasználva azonban megjelentek olyan oldalak is, amelyek megjelenésükben nagyon hasonlítanak tényellenőrző oldalakra, valójában azonban kamu fact-check oldalak, amelyek nem szakmai módszertan alapján dolgoznak, hanem az orosz állami propagandát terjesztik.
Az ilyen kamu tényellenőrző oldalak közül az egyik legismertebb a War on Fakes. Ezt az oldalt és a hozzá tartozó különböző Telegram-csatornákat az orosz invázió megindításával egy időben hozták létre, leírása szerint azért, hogy „elfogulatlan információkat közöljön arról, hogy mi történik Ukrajnában”, mivel úgy látják, hogy „információs háború indult Oroszország ellen.”
Az oldalt az teszi különlegessé, hogy a megtévesztéshez a valódi tényellenőrző oldalak módszereit imitálják és vizuális eszközeit használják, például helyszíni fotókat piros „FAKE” felirattal. Így „cáfolták meg” például a dnyiprói lakóépület ellen 2023 januárjában elkövetett, legalább 45 halálos áldozattal járó orosz rakétatámadást is, de a bucsai mészárlással kapcsolatos álhírek terjesztésében is részt vettek: ez az oldal is terjesztette azokat a videókat, amelyeken állítólag megmozdulnak a holttestek.
2. Hiteles újságok felhasználása hamis információk alátámasztására
A hamis információk terjesztésére nemcsak a hitelesnek tartott médiumok kinézetét próbálják másolni: előfordul olyan is, hogy híres, megbízható sajtótermék nevében tesznek közzé valótlanságokat.
Így történt például, hogy egy orosz Telegram-csatornán a következő címmel jelent meg egy hír:
„Bellingcat: Brit PR-ügynökségek 1,2 milliárd dollárt kerestek Ukrajnán” – a felvételen pedig szerepel a BBC logója is, mintha a brit közszolgálati csatornától származna az anyag.
A leírás szerint a hollandiai székhelyű oknyomozó portál derítette ki, hogy 2023-ban összesen 1,2 milliárd dollárt fizettek nagy brit PR-cégeknek, hogy hamis anyagokat készítsenek az ukrán hadsereg győzelmeiről. Valójában azonban sem ilyen Bellingcat-nyomozás, sem az erről szóló BBC-felvétel nem létezik.
3. Újságírók taktikus leterhelése
A tényellenőrző szerkesztőségek többsége – amellett, hogy folyamatosan figyeli a közbeszédben terjedő, hamisnak tűnő információkat – az olvasókat is biztatja, hogy küldjenek témajavaslatokat. Nemrég az AFP számolt be arról, hogy ezt a lehetőséget – feltehetően orosz információs művelet részeként – nyugati sajtótermékek leterhelésére is használhatják.
Az orosz dezinformáció ellen küzdő „Antibot4Navalny” csoport által gyűjtött adatok alapján ennek a módszernek a lényege az, hogy álprofilokról keresnek meg újságírókat, hogy rávegyék őket bizonyos információk ellenőrzésére. Ezek a fiókok rendszeresen, akár percenként posztoltak, ami egyértelműen utal arra, hogy a fiókokat visszaélésszerűen használják. Az adatgyűjtés során sikerült több olyan Twitter/X fiókot beazonosítani, amelyek segítségével megpróbálták megvezetni a médiumokat.
4. Amikor a dezinformáció emberéletet követel
A dezinformációs kampányoknak azonban nemcsak a félretájékoztatás, a befolyásolás vagy az elbizonytalanítás lehet a célja, a legsúlyosabb esetekben akár civil áldozatokat is követelhetnek ezek az akciók.
A CIVIC (Center for Civilians in Conflict) szervezet tavaly megjelent tanulmányban feltárta, hogy az Ukrajna ellen indított háborúban az orosz dezinformáció nagy része közvetlenül az ukrán civileket célozta meg, hogy így befolyásolja viselkedésüket, és ezáltal sok esetben veszélybe sodorta őket. Ilyen volt például az evakuálások időpontjára vagy helyére vonatkozó hamis információk terjesztése, vagy amikor azt állították, hogy az ukrán hadsereg elzárja az evakuálási útvonalakat és megtámadja a menekülni próbáló ukrán civileket.
5. Az információs vákuum kitöltése álhírekkel
Számtalan példa bizonyítja, hogy az orosz propaganda célja a „zajkeltés”, a nyilvánosság elárasztása fals, akár egymásnak ellentmondó információkkal, hogy ezáltal teljesen elbizonytalanítsa az olvasókat. A dezinformációs gépezet szinte automatikusan működésbe lép minden nagy érdeklődésre számot tartó hírrel kapcsolatban – erre az egyik legfrissebb példa Alekszej Navalnij halála. Ez azért is lehetséges, mert Navalnij halálának körülményeiről az orosz hatóságok alig közöltek valami információt, így könnyen betölthető a hírvákuum akár a leghajmeresztőbb elméletekkel is.
Hogyan védekezhetünk a háborús dezinformáció ellen?
Bár a fenti példák is mutatják, hogy nem könnyű tájékozódni a háborúval kapcsolatban, már az ezzel kapcsolatos tudatosság is segíthet felismerni a hamis információkat. A Lakmusz a háború kezdete óta számos olyan anyagot készített, amelyekkel igyekszik ehhez segítséget nyújtani.
További részletek: https://www.lakmusz.hu/a-kreml-5-legvadabb-dezinformacios-modszere/
