Budapest főváros közgyűlése a múlt heti ülésén jóváhagyta, hogy a Boráros téren fölállítsák a horthyligeti gyűjtő- és internálótábor áldozatainak emléket állító köztéri alkotást – adja hírül honlapján a MAZSIHISZ. A Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (korábban Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága – NÜB) által kezdeményezett emlékjel felállításához Budapest mintegy 11,6 millió forinttal járul hozzá.
Dr. Schiffer János, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) elnöke még 2021-ben kezdeményezte, hogy a Csepel-szigeten, a Weiss Manfréd Művek egyik lebombázott gyártelepén 1944-ben létrehozott Horthyliget nevű gyűjtő- és internálótábor áldozatainak emlékére Budapesten köztéri alkotást állítsanak.
Az 1944 márciusától 1944 augusztusáig működött táborban összesen mintegy 700 ártatlan embert tartottak fogva, köztük a korszak neves újságíróit, szerkesztőit, íróit, színművészeit, jogászait. Az újságírók közül ott raboskodott Kecskeméti György, Mohácsi Jenő, Tábori Kornél, Vidor Gyula, az írók közül Török Sándor és Szathmári Sándor. Az internáltak közül mintegy 200 embert innen deportáltak Auschwitzba.
Dr. Schiffer János azzal indokolta az emlékjel felállításának szükségességét, hogy Horthyliget neve a mai magyar társadalmi köztudatban ismeretlen, a tábor az emlékezetpolitikában nem jelenik meg, és az oda internáltak emlékét nem őrzi emléktábla vagy emlékmű. Aki többet szeretne olvasni erről a táborról, annak ajánljuk figyelmébe egy volt rab, Fóthy János újságíró visszaemlékezéseit, amelyeket A magyar Ördögsziget – Horthyliget címmel publikált a II. világháború után, de a Scolar Kiadó 2016-ban újra megjelentette.
A folyamat most, a fővárosi közgyűlés pozitív döntésével jutott el abba a fázisba, hogy a Varga Tamás szobrászművész által tervezett emlékjel 2024 tavaszán – a magyarországi holokauszt 80. évfordulóján – a Boráros térre kerülhet. Azért éppen oda, mert 1944 márciusában az újságírókat, szerkesztőket, jogászokat az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem épületéből (amely akkor ideiglenes toloncházként működött) a körúton a Boráros tér érintésével szállították teherautókkal a Csepel-szigeti Horthyligetre. E helyszín mellett szólt az is, hogy ezen a forgalmas téren sokkal többen láthatják az emlékjelet, mintha azt az egykori Horthyliget-tábor helyén állítanák volna föl (amely a mai Szigetszentmiklós, Tököl és Csepel határában található).
Az alkotás két darab, egymáshoz támasztott acéllemez, amelyek egy jegyzetfüzet kitépett, s többszörösen felnagyított lapjaira emlékeztetnek, az áldozatok neve ezeken az acéllapokon lesz olvasható. A Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Galéria által kiadott képzőművészeti szakértői állásfoglalás az emlékjelet találónak és – a maga szikárságával – igen hatásosnak tartja, amely anyagában egyfelől reflektál a Csepel Művekre, másfelől emlékeztet a Tízparancsolat mózesi tábláira.
Az emlékjel felállításának költségeire, valamint az építészeti tervek elkészítésére Budapest önkormányzata 7,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a NÜB számára. Az emlékjel elhelyezésére kijelölt közterület zöldfelületi környezet tervezéséhez és kialakításához a BKM NZrt. számára 3,7 millió forintot kell előírányozni, így a fővárosi önkormányzat részéről összesen 11,6 millió forint biztosítása vált szükségessé az emlékjel megvalósítása érdekében. A terveket a IX. kerületi önkormányzat településképi bejelentési eljárás keretében a műszaki tervtanács véleménye alapján engedélyezte.
További részletek: https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/kozelet/a-fovaros-megszavazta-jovore-emlekjelet-allitanak-horthyliget-aldozatainak
Kiegészítés:
A fővárosi közgyűlés jelen lévő tagjai egyhangúlag szavazták meg az emlékjel felállítását. A kormánypárti képviselők valamennyien távol maradtak a szavazástól:
