Az október 7-i Hamász-terrortámadás során több olyan fotóriporter is jelen volt, akiknek szerepe gyanút, szakmai, erkölcsi és jogi vitát váltott ki. A nagy hírügynökségek tagadják, hogy közük lenne a szabadúszó fotósok valószínű Hamász-kapcsolataihoz. Izrael a terrortámadás miatt likvidálandó személyek listájára egy „fotóriportert” is felvett. Az üggyel kapcsolatos etikai és gyakorlati kérdéseket a HonestReporting (Becsületes Újságírásért) nevű szakmai figyelőszolgálat vetette fel.
Október 7-én nem a Hamász terroristái voltak az egyedüliek, akik sisakkameráikkal vagy mobiltelefonjaikkal dokumentálták azokat a háborús bűnöket, amelyeket a dél-izraeli halálos tombolások során követtek el. Több atrocitást vagy gyilkosságot az Associated Press és a Reuters hírügynökségeknek, valamint nagy lapoknak és tévétársaságoknak dolgozó szabadúszó gázai fotóriporterek örökítettek meg.
Az ő furcsa jelenlétük az érintett határterületen nemcsak sajtóetikai, de biztonsági kérdéseket is felvet:
1. Mit csináltak ott ilyen korán, ami általában egy csendes szombat reggel lett volna? Egyeztettek-e a Hamásszal? Minden jel szerint igen.
2. Vajon a tekintélyes hírszolgálatok, amelyek fotóikat publikálták, ismerték és helyeselték-e ellenséges területen belüli jelenlétüket, terrorista beszivárgók társaságában?
3. Kik értesítették ezeket a fotóriportereket, akik más médiában, például a CNN-nél és a The New York Timesnál szabadúszók?
A HonestReporting felhívja a figyelmet arra is, hogy a fotósok nem viselték sem a sajtómunkásokat megkülönböztető PRESS mellényeket, sem a megbízójukat is jelző nyakba akasztott fényképes igazolványokat.
A cikk megjelenése után az Associated Press szóvivője tagadta, hogy bármiféle előzetes tudomásuk lett volna a támadásról, noha a HonestReporting ilyen vádat nem is említett, hanem csak a fotósokkal szemben vetette fel.
Nicole Meyer szóvivő szerint „az AP szerepe az, hogy információkat gyűjtsön a legfrissebb hírekről világszerte, bárhol történjenek is, még akkor is, ha ezek az események szörnyűek és tömeges áldozatokat okoznak. Az AP szabadúszók által készített képeket használ szerte a világon, beleértve Gázát is.”
Izraelben a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs Igazgatósága közleményt adott ki, amely szerint „szigorúan” veszi azt a jelenséget, amikor az újságírók a Hamász atrocitásairól tudósítanak, és „emberiség elleni bűncselekmények cinkosainak” titulálja őket. A közlemény hozzátette, hogy az izraeli kormány sajtóirodája hivatalos panaszt küldött, amelyben magyarázatot és „azonnali intézkedést” követel az illetékes médiától.
Határozott vizsgálatot követel Jair Lapid, az izraeli ellenzék vezetője is, aki felveti azt a kérdést is, hogy a lesifotósok ismerték-e előre a mészárlás szándékát.
A Jerusalem Press Club kijelentette: „Ha a hírügynökségek és jelentős hálózatok munkatársai tudatában voltak a várható mészárlásnak, akkor az aggodalmakat vet fel a bűncselekményben való közreműködés vagy a gyilkosság megakadályozásának elmulasztása miatt.”
A fotósok által a brutalitásokról készített felvételek java a legszörnyúbb pillanatokat is rögzítette, és közülük több száz már a helyszínről azonnal felkerült a világhálóra. Más részüket, zömmel a kevésbé megrázóakat adták el a hírügynökségeknek, például kerítések betörését vagy gyújtogatásokat.
Ezek a képek nagyban hozzájárultak a Hamász katonai céljainak szolgálatához, és spontán ünnepléseket váltottak ki az iszlamista érzelmű lakosságból a Közel-Keleten, Európában és az Egyesült Államokban. Egyben vizuálisan erősítették azt a hitet és reményt, hogy Izrael meglephető és legyőzhető.
További részletek: https://hu.euronews.com/2023/11/09/hamasz-terrortamadas-fotosok
