A mai kormányinfón a hvg.hu tudósítása szerint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy november 14-én nyújtják be a szuverenitásvédelmi törvényt. Gulyás azt mondta, a legfontosabb, hogy bűncselekménnyé minősítik, ha egy párt külföldről fogad el támogatást (eddig is jogszabálysértő volt, de a jövőben már bűncselekmény lesz). A javaslatban benne lesz az is, milyen hatásköre lesz az újonnan felálló hatóságnak. Gulyás szerint a Szuverenitásvédelmi Hatóság fontos funkciója lesz a figyelemfelkeltés is.
A Szabad Európa több kormánypárti és a törvény előkészítésére rálátó forrással beszélt. Tegnapi cikkük szerint valamennyien hangsúlyozták, hogy végleges törvényszöveg még nincs, de a kodifikációs munka már az utolsó fázisában jár, így akár napokon belül nyilvánosságra hozhatják. A mai kormányinfón már kiderült, hogy november 14-én nyújtják be. A törvénycsomagon egy szűk, néhány fős kör dolgozik, Kocsis Máté vezetésével.
A hvg.hu szerint a Szuverenitás Hatóságot a parlament alá rendelt állami szerv lenne. A lap azt írja, a hatóság feladatköre hasonló lenne a most a pártokat is ellenőrző Állami Számvevőszékéhez. A részletekkel kapcsolatban a Szabad Európa annyit tudott meg, hogy a hatóság feladata a hazai civil szervezetek és a média ellenőrzése lenne abból a szempontból, hogy kapnak-e külföldről támogatást, és ha igen, akkor „megfelelő módon feltüntetik-e”.
Hogy ez konkrétan mit jelent, azzal kapcsolatban többféle verzió létezik még. A Szabad Európa egyik forrása szerint – aki azt állítja, látta az előterjesztés szövegváltozatát – „a hatóság emberei bármikor besétálhatnának egy szerkesztőségbe vagy egy civil szervezethez azzal, hogy »Na, akkor elő a könyvelést!«, és betekinthetnének a gazdálkodási adatokba”. A HVG szerint a külföldi adományok elfogadásának tilalma a választások kiírásának napjától lépne életbe.
Ugyanakkor a Szabad Európa egy másik – fideszes – forrása azt mondta: úgy tudja, a törvény „az eddiginél szigorúbban írná elő, hogy a külföldi finanszírozást fel kell tüntetni, és ennek vizsgálatára a NAV szélesebb jogköröket kapna”, de hogy konkrétan milyeneket, arról neki sincsenek információi. Ebben az esetben a NAV vizsgálati jogköre szintén a hazai civil szervezetekre és médiatermékekre vonatkozna.
