Többször felmerült, hogy szövetségünk tagjai, a különböző szakosztályokban tevékenykedő kollégák, adják közre időnként szakterületüket érintő tapasztalataikat. Különösen érdekes lehet a kulturális, turisztikai érdekességek megismertetése, mert ezekből „magán” célra is lehet ötleteket meríteni. A Tisza-tó környékén barangolva sokszor eszembe jutott ez a „kötelezettség”.
Ha megszállottakkal találkozom, egyedi kutatásaikat hasznosító emberekkel kerülök kapcsolatba, ha egyedi művészi értékre bukkanok, máris „billentyűért” kiáltanak gondolataim. Márpedig most jött csőstül a kínálat…
Amikor a szangvinikus tulajdonosnőt hallgattam Tiszafüreden, és az elnevezés „eredetéről” kérdeztem a serneveldében, megmagyarázta. „A NoPara címet legegyszerűbben úgy fordítanám ’értőre’, hogy Ne sz… be!”
És máris a közepében voltunk a témának. Megtudtam, hogy a kézműves sörfőzés első alapfeltétele a „második házasság”. Na meg persze, hogy – és ez még az elmúlt évtizedben történt, ha nem is oly gyakran, mint manapság – a tanárember hagyja el az iskolát. Mármint, ahol tanít, mert egy másikba, tanulni, azonnal beiratkozik. Kitanulja a finom nedű készítésének alapszabályait, s azután kezdhet működni a fantázia. Ahhoz, hogy 16 féle sört kínáljon valaki, mellette céklapárlatot, vagy whiskyt készítsen ugyanazon alapanyagokból, kell egy kis ötletelés. Az első főzet a Forte 44, illetve a Mosólé nevet viseli. Nagyon szeretik a vendégek…
A rövidebb-hosszabb sörtúrán mindig(!) két csoport indul, hölgyek és férfiak. Akkor is, ha kizárólag egyneműek alkotják a társaságot… A gyerekek is kapnak „pálinkát”, így a szülők nyugodtan élvezhetik a túrát. A végén kötelező a minősítés az e célra szolgáló értékelő lapon, és ha valaki vásárolna, a NoPara Gyógysertár kínálatából, nem bánja meg. Van fickósör, 2 hetes érlelésű, de a szecsuáni bors sem hiányozhat…
Nagyobb tételben fogadom, hogy a sulyom jelentését kevesen ismerik. Egy olyan, a Tisza-tóban őshonos növényről beszélhetünk, ami gyakorlatilag az egész vízfelületet ellepné – hosszú, indaszáron érik „lefelé” -, ha nem kellene a „hajózóforgalom”, meg persze a fürdőzők kedvéért utat vágni benne. Július vége felé kezdődik a szüret, és… Abádszalókon Szabó István úr „kitalálta”, egyedüliként a világon(!), hogy ebből a növényből csokoládét készít… Meg szörpöt… És lekvárt… Esetleg pálinkát… A tó körül akadnak partnerei, akik hajlandóak ezeket a „csudákat” forgalmazni. A fővárosba még nemigen jutott el, a marketingjét nem vállalják… Igaz az OMÉK állandó vendége „hősünk”, aki a fő célközönséget – a kerékpáros kirándulókat, hiszen közelében vezet a bicikliút – bővítendő, kitalálta, hogy szaloncukrot is készít, így az ősz beálltával is tudja sulyomját terjeszteni. Gondolkodik – és szerintem meg fogja csinálni(!) – a gépesítésen, mert jelenleg mindent egymaga, kézimunkával állít elő.
Egy étterem nevében is megtalálható a sulyom, Sarudon. Egy megszállott, úgyis, mint ötletek halmazának gazdája, elhatározta, hogy létrehozza a „legjobbat”. A KalandPart Élménystrand még messze nincs kész, de csodájára járnak a hazai és – nem kis számban – a külföldi turisták. A kutyák is, s ez szinte egyedülálló, szívesen látott vendégek. Az étteremben játszószoba, hogy a szülők nyugodtan étkezzenek, s a gyerekek ne unatkozzanak. Rövidesen megnyílik a Horgász Múzeum, ami – egyedi engedéllyel! – Play Mobil játszóházat is magába foglal.
Ha már a „pocaktöltésről” szóltam, Poroszlón a Rétesházban, ne felejtsen el megállni, aki arra jár!
Poroszló közelében található a rejtélyes nevű Kétútköz. Ott pedig Gräfl majorság, amit csak megszállottak hozhattak létre, s persze akiknek módjában állt a lepusztult területet, a kastély(maradvány)t rendbe hozni, abban szálláshelyeket, állattenyésztő kisgazdaságot kialakítani, mindenféle, a háztartásban szükséges alapanyag megtermelését biztosítani. Hogy sikerült, az elnyert Michelin-csillag bizonyítja… S mivel ide nemcsak egyedi látogatók, de például konferenciát, csoportos tréninget szervezők is érkez(het)nek, biztosított számukra is minden kényelem. Saját kápolna, és a kastélyban időszaki kiállítások… Szeptember végére – gasztronómia! – csonttányér kiállítás készül…
Szücs Imre, tiszafüredi fazekasművész, egyetlen az egész környéken. A népművészet mestere, és rengeteg egyéb elismerés tulajdonosa, két lányán keresztül örökíti a hagyományt. Múzeumát, műhelyét megtekinteni, nagy élmény!
A Kiskörei víztározót éppen 50 éve alakították ki. Azóta „tóvá” fejlődött, noha népszerűségében bizonyára nem vetekszik – még! – dunántúli „ősével”. Pedig megérdemelné…
HáJá
