Hogyan védjem a szerzői jogaimat?

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerzői jogászának előadása a szerzői jogról 2023. június 14-én

A MÚOSZ Kommunikációs és PR-Szakosztályának meghívásának eleget téve dr. Sulyok Ádám Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) szerzői jogi főosztályának vezetője tanulságos előadást tartott. A főosztályvezető bevezetésként elmondta, milyen szerencsésnek tartja magát, hogy az élet minden területére kiterjedő jogtudománynak a szellemi alkotások védelmére irányuló területével foglalkozhat. Örömmel tett eleget a szakosztály meghívásának, mert így alkalma nyílik elmondani az újságírók számára a legfontosabb tudnivalókat a társadalom, a kultúra és a gazdaság szempontjából fontos jogi szakterületről, a szerzői jogról. 

A prezentáció első ábrája azt érzékeltette, milyen szerteágazó, mennyi részterületből álló a szerzői jog. Az ábra közepén látható © szimbólummal kapcsolatban az előadó megkérdezte a jelenlévőket: mit gondolnak, ha egy alkotásra rákerül ez a jel, az meg is védi a szerző jogait? A hallgatóság részéről jó válasz érkezett: a jól ismert körbezárt C betű nagy hagyománnyal bír a jogi kultúrában, de csak egy jelölés. 

A jogtudományon belül jól körül határolható helyet foglal el a szerzői jog: az iparjogvédelemmel együtt a szellemi alkotások jogához tartozik, de különálló szakterületet képez. Az iparjogvédelem körébe elsősorban az innováció során létrejövő, hasznosítóható szellemi alkotások tartoznak, mint például az árujelzők (védjegyek), a formatervezés (dizájn oltalom), a találmányok (szabadalmi oltalom). A szellemitulajdon-védelem két nagy területe közötti eltéréseket az alábbi táblázat segítségével lehet jól áttekinteni.   

Sulyok Ádám hangsúlyozta, hogy az előadásban a magyar gyakorlatot ismerteti, az uniós jogszabályokra is kitérve. Akinek Magyarországon kívüli szerzői jogi érdekeltségei vannak, annak ismernie kell az adott ország vonatkozó szabályait. 

Az Európában érvényes, ún. kontinentális jogrendszerben nincs szükség egy alkotás formális levédetésére. A mű megalkotásával automatikusan létrejön a szerzői jogi védelem, mindössze annyi feltétel van, hogy a mű szerzője természetes személy legyen, a mű pedig egyéni, eredeti jelleggel rendelkezzen – vagyis a műben nyilvánuljon meg az alkotói mozgástér, ne legyen szolgai másolás, és ne plagizáljon másokat.

Vannak olyan műfajok, amelyeket a törvény kizár az oltalom alól, ezek a következők: tény, ötlet, elv, eljárás, működési módszer, matematikai művelet, folklór alkotás, jogszabály, hatósági határozat, sajtóközlemény alapjául szolgáló hír és napi történés, a szoftverek csatlakozó felületének alapjául szolgáló ötlet, elv, eljárás stb.

Kiknek a jogait védi a törvény? Más szavakkal: kik tartoznak a szerzői jog alanyi körébe? Viszonylag sokan tudják, hogy nemcsak a szerzők, de a „szomszédaik” is élvezik a törvény által biztosított védelmet. Ez utóbbi népes csoport érdekeit a szerzői jogon belül az ún. kapcsolódó jogok köre biztosítja. A kapcsolódó jog két ága az ún. szomszédos jogok, illetve az adatbázisok védelme.

A szomszédos jogok jogosultjai az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, rádió- és televíziószervezetek, filmelőállítók, sajtókiadók. 

Sulyok Ádám szemléletes példája, ha valaki dalszerzőként és előadóként is aktív. Ilyenkor a szerzőt egyrészt dalszerzőként megilleti a védelem, de amikor a saját szerzeményét elő is adja, egy másik szerepbe kerül, ekkor a szomszédos jogi védelem szabályai vonatkoznak rá, mint előadóművészre. Az illető ilyenkor mind a „két sapkát hordja”, mivel a zene, illetve a szöveg megalkotójaként ő a szerző, a mű előadóként pedig a szomszédos jogi jogosult.

Joggal tehető fel a kérdés: a szomszédos jogi jogosultak között mit keresnek a filmelőállítók vagy a  rádió- és televíziószervezetek? A kérdésre a válasz: az ő szerepük egyre fontosabb, nélkülük a szerzői művek túlnyomó többsége nem juthatna el a széles társadalomhoz!

Vannak olyan alkotások, amelyek több szerző közreműködésével készülnek. Ezek egy része ún. közös mű, amelyek egyes részei vagy felhasználhatók önállóan, vagy nem. Ha a mű egyes részei önállóan is felhasználhatók (ilyen például egy dal zenéje és szövege), a saját rész tekintetében a szerzői jog önállóan gyakorolható. Ha a részek nem különíthetők el, nem használhatók fel önállóan (pl. interjú): a szerzőtársak együttesen, egyenlő arányban részesülnek a védelemben, de a jogsértés ellen önállóan is felléphetnek.

Az együttesen létrehozott művek esetében nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni, ezért a szerzői jog azt illeti, akinek a kezdeményezésére és irányításával hozták létre a művet, és aki azt a saját nevében nyilvánosságra hozta (például egy nemzeti szabvány esetén). 

A jog ismeri az ún. szerzőségi vélelem fogalmát. Kit tekintünk szerzőnek? 

1. akinek a neve a művön szerepel;
2. aki a művet a sajátjaként önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja;
3. aki a közös jogkezelő szervezet adatbázisában szerepel, és ezt teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja;
4. aki a művet először nyilvánosságra hozta.

A szerzői jogok két fő része: a személyhez fűződő, illetve a vagyoni jogok. A legfontosabb kritérium: a személyhez fűződő jogok forgalomképtelenek és nem szállhatnak át másra, továbbá személyhez kötöttek, és érvényesíteni is személyesen lehet őket. Melyek a személyhez fűződő jogok? 

• a mű nyilvánosságra hozatalának joga,
• a név feltüntetésének joga, valamint 
• a mű egységének védelme.

A vagyoni jogokra jellemző:

• felhasználási szerződés köthető rájuk, 
• bizonyos körben átruházhatók és
• megalapozzák a szerzőnek járó arányos díjazást.

A vagyoni jogok a következőkre terjednek ki:

• többszörözés,
• terjesztés,
• átdolgozás,
• nyilvános előadás
• kiállítás
• nyilvánossághoz közvetítés (sugárzással, vagy másként – online) 

A szerzői jog korlátai 

Szabad felhasználások

Általános feltételek: nem haszonszerzési célú és nem lehet sérelmes a rendes felhasználásra.

Csak a törvény által definiált speciális esetekben lehetséges, mint például:

• Idézés, amely képekből is lehetséges.
• A linkelés: ha szabadon hozzáférhető, legális forrásból származó művekre mutat, nem minősül nyilvánossághoz közvetítésnek.
• Napi események, gazdasági vagy politikai cikkek, vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők és a nyilvánossághoz közvetíthetők […] feltéve, hogy a szerző nem tiltakozott ellene.
• Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára szabadon felhasználhatók.
• Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók.
• Kritika, paródia, stílusutánzat.

Ha nem szabad felhasználás történik, engedélyt kell kérni!

A felhasználás engedélyezésének két alapvető módja az ún. „kisjogos”, illetve „nagyjogos” felhasználás. 

„Kisjogos” eljárásról akkor beszélünk, amikor a vagyoni jog egyénileg nem gyakorolható hatékonyan. Ebben az esetben a közös jogkezelés a megoldás. 

A „nagyjogos” művekre, vagyis az egyénileg gyakorolható vagyoni jogokra felhasználási szerződést kell kötni. Ebben az esetben kötelező az írásbeli szerződéses forma. A felhasználási szerződés akkor érvényes, ha az előírt tartalmi elemeket (a résztvevő felek és a mű megnevezése, a felhasználás módja) tartalmazza. Vannak ajánlott tartalmi elemek (területi, időbeli hatály, felhasználási mérték, feltételek), illetve csak külön kikötés esetén élő rendelkezések (kizárólagosság, ingyenesség, átruházhatóság). 

Az írásbeliség alól a következő esetek kivételt jelentenek: 

• közzététel sajtótermékben,
• nem kizárólagos, ingyenes online hozzáférhetővé tételt engedő (például a tartalommegosztó szolgáltatást igénybe vevő és a szolgáltató közötti) megállapodás esetén,
• szoftver és gyűjteményes műnek minősülő adatbázis nem kizárólagos felhasználásakor,
• nem címzett, meghatározatlan számú személynek tett, ingyenes, nem kizárólagos felhasználást engedő ajánlat, mint például a Creative Commons vagy a GPL licencek során.

Sulyok Ádám felhívta a figyelmet arra, hogy szerző csak ember lehet, sem az állatok, sem a mesterséges intelligencia által készített „alkotásokra” nem terjed ki a szerzői jogi védelem. 

A képekre is hasonló szabályok vonatkoznak, mint a szöveges művekre. A képek is szabadon idézhetők (köszönhetően egy friss EU-s szabálynak), linkelhetők, parodizálhatók, a stílus utánozható. Az ún. stockphoto oldalaknál figyelni kell a felhasználási feltételekre, egyáltalán nem biztos, hogy a felhasználás ingyenes. Gyakran lehet találkozni a Creative Commons licencek valamelyikével. Az online felhasználásoknál a felhasználási szerződést nem kötelező írásba foglalni. Magyarországon a képek másodlagos felhasználásának engedélyezése a HUNGART-on keresztül történik. 

Az előadó kitért a szakfordításra és a tolmácsolásra is. Az előbbivel kapcsolatban a Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT) egyik állásfoglalását idézte: „Egymagában az által, hogy az eredeti művek – az egyéni, eredeti jelleggel bíró hivatalos szövegek – ki vannak véve a szerzői jogi védelem alól, az ilyen szövegek alapján készült szakfordítások még valóban nem kerülnek ki a védelem köréből, hiszen külön alkotásoknak számítanak. Ám ha egy fordítás hivatalossá – valamely hatóság által jóváhagyottá – válik, osztoznia kell a hivatalos szövegek (az Szjt. irányadó rendelkezése szerint: hatósági közlemények és ügyiratok) sorsában.” (SZJSZT-19/2002) 

Egyes tolmácsolási tevékenységet véd a szerzői jog, másokat pedig nem. Egyedileg kell vizsgálni, a védelem szempontjából melyik eset áll fenn. Hatósági, bírósági kirendeléskor történő tolmácsoláskor a szerzői jogi védelem kizárt, ha az ilyen tolmácsolás például jegyzőkönyvkbe foglalva hivatalos irat lesz. Más esetek, mint például a nyilvánosan tartott beszédek, felolvasóestek, előadások tolmácsolása élvezhet szerzői jogi védelmet.  

Az adatbázisokra is vonatkozhat a szerzői jogi védelem. Szerzői jogi oltalom alatt állhatnak a gyűjteményes művek, amelyek egyes elemei önálló szerzői művek, így ezek a művek maguk is védettek lehetnek. Mindemellett a gyűjtemény szerkesztési elve is állhat szerzői jogi oltalom alatt, ha a szerkesztésnek egyéni, eredeti jellege van. 

Azok az adatbázisok pedig, amelyeket jelentős ráfordítással állítottak elő, „sui generis” oltalomban részesülnek. Az adatbázisokra vonatkozó szabályok:

• Az adatbázis egészére, mint adatok, információk és egyéb tartalmak válogatott gyűjteményére vonatkozik – nem az egyes elemekre.
• Az adatbázis egésze vagy jelentős része csak az előállító hozzájárulásával használható fel.
• Az adatbázis kisebb, vagy jelentéktelen része akár ismételten is kimásolható és felhasználható, de ennek feltétele, hogy a hozzáférés jogszerű legyen.

A szakirodalmi mű analógiájára a szoftver forráskódja szintén szerzői műként áll védelem alatt, amennyiben a forráskód egyéni, eredeti jellegű. A szoftverekre vonatkozó speciális szabályok:

• a felhasználás engedélyezésénél nincs írásbeli szerződéses formakényszer;
• a vagyoni jogok átruházhatók;
• a szoftver csatlakozó felületének (az interfésznek) a működési elve nem áll oltalom alatt. 

A szerzői törvény 2021. évi módosítása során a sajtókiadókat megillető új szomszédos jogot vezetett be, melynek értelmében a sajtókiadvány kiadójának hozzájárulása szükséges: 

• a sajtókiadvány online nyilvánossághoz közvetítéséhez, 
• e célból történő többszörözéséhez, 
• ha információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó személy, szervezet (Ektv. 2. §) valósítja meg.

Nem szükséges engedély

• a hiperhivatkozáshoz,
• a nagyon rövid részlet közzétételéhez,
• az egyéni felhasználók magáncélú felhasználásához.

A sajtókiadókra vonatkozó védelmi idő: 2 év.

Az újságírók szempontjából fontos kérdésről, a munkaviszonyban keletkezett művekre vonatkozó szabályokról is volt szó. Ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból eredő kötelessége, munkakörének a része, a szerzői jogi törvény értelmében – amennyiben nincs ettől eltérő megállapodás – a mű átadásával a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg a vagyoni jogokat. A munkavállalót viszont megilleti a megfelelő díjazás, a névfeltüntetés, illetve a visszavonás joga, az átdolgozás elleni tiltakozás.

Az előadás zárásaként szó volt a mesterséges intelligencia által létrehozott kreatív (akár szöveges, akár képi) tartalmak szerzői jogi vonatkozásairól is.

Dr. Sulyok Ádám Miklós véleménye szerint fontos, hogy az újságírói szakma legyen tisztában ezekkel a kérdésekkel, hiszen a szerzői jog a napi munkájuk szerves részét képezi. A saját ismereteik mellett lényeges, hogy az újságírók a munkájukban térjenek ki a szerzői jogra, foglalkozzanak a témával. Hatalmas fegyver lehet egy társadalom számára a kulturális tudatosság, amelynek előremozdításáért az újságírók rengeteget tehetnek.

*

A szerzői joggal kapcsolatos tudnivalókról bővebb tájékoztatás érhető el az SZTNH honlapján  a szerzői jogról szóló menüpont alatt. Megtalálhatók itt a szerzői jogi alapfogalmak, a Hogyan védjem meg szerzői jogaimat? című fejezet, a közös jogkezelésre vonatkozó szabályok, a nyilvántartásban szereplő jogkezelő szervezetek adatai, az önkéntes műnyilvántartás és más tudnivalók. 

Az SZTNH számos olyan edukatív kiadványt adott ki az elmúlt években, amelyek a laikus olvasókat is közelebb hozzák a szellemi tulajdonvédelemhez. Ezek a kiadványok az alábbi linken ingyenesen letölthetők:

https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/tajekoztatas/kiadvanyok/konyvek-es-tanulmanyok

Szerző: Tószegi Zsuzsanna