Devizahitelek és a Schadl-ügy – számíthatnak-e EU-s segítségre a károsultak? Vendégünk: Dr. Marczingós László, ügyvéd
2023. június 13-án kedden 16 órakor a MÚOSZ székházban.
A 2000-es évek folyamán a bankok által felelőtlenül folytatott devizahitelezés egyfajta csapdába csalta a teljes magyar társadalmat. A devizahitelezésnek rendkívül széles körű, negatív társadalmi hatása volt. 2023 április 27-én – már nem először – született olyan döntés az Európai Bíróságon, miszerint nem lehet a banki ügyfél helyett olyan szerződést létesíteni, amely nem az ügyfél hozzájárulásával és szándékával történik. A magyar bankok évekig fogyasztóvédelmi szempontból megkérdőjelezhető módon ide-oda számolták a forint-deviza árfolyamokat, ezzel pedig sok esetben tetemes tartozása lett a hitelt felvevő ügyfeleknek, azoknak is, akik korábban csak egy szerényebb összeget vettek fel. A pénzintézetek árfolyamjátszmájának leállításával a kormány az ügyfelek védelmében rögzítette az árakat, azonban mindezt olyan árfolyamon, amit nem az ügyfelek hozzájárulásával határozott meg. Az Európai Unió Bírósága most kimondta: fogyasztóvédelmi szempontból ez a gyakorlat helytelen.
Ebből két kérdéskör emelhető ki. Egyrészt, vajon a magyar bíróságok az EU-s irányelveket és konkrét döntéseket alkalmazzák-e az egyes ügyekben? Ha nem, miért nem és egyáltalán kötelező-e azokat alkalmazniuk? Vajon minek kellene történnie ahhoz, hogy az európai jogrendnek megfelelően működjenek a magyar bíróságok? Másrészt, általában az európai irányelvek hogyan kerülnek átültetésre a magyar jogrendszerbe, mire van szükség hozzájuk? Szükséges-e új törvényeket alkotni? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Dr. Marczingós László ügyvéddel.
Madai András, a MÚOSZ Társadalompolitikai Szakosztály elnöke
