Szijjártó kiállt a kínaiak béketerve mellett, mert úgy gondolja, hogy az megfelelő kiindulópontja lehetne a nemzetközi tárgyalásoknak az Oroszország és Ukrajna közti konfliktus megoldásához – számol be a központi állami kínai hírügynökség, a Xinhua a brüsszeli külügyminiszteri NATO-tanácskozásról. Sőt elvitte a jelenlévőknek a magyar kormány üzenetét, ami úgy szól, hogy Orbánék nem szeretnék, ha az Észak-atlanti Szerződés Szervezete amolyan Kína-ellenes blokk lenne. Részletesebben kifejtve, szerinte a NATO és Kína viszonyát nem lehetne katonai természetűként leírni, nem szabad rivalizálniuk egymással. Ehelyett a magyar kormány példáját kellene mindenkinek követnie, azaz a kölcsönösen előnyös együttműködés nemcsak lehetséges, de szükséges, különösen az autóipari forradalom vonatkozásában. Merthogy az európai autógyártás ma már a dél-koreai és a kínai akkumulátoroktól függ.
A svéd lapis központi témaként kezelte a NATO külügyminiszteri értekezletén történteket, kiemelve Blinken amerikai külügyminiszter dorgálással felérő utalását arra, hogy ideje lenne Magyarországnak és Törökországnak a finnekéhez hasonlóan már holnap jóváhagyniuk Svédország Nato-csatlakozását. Ezt minden résztvevő tagország támogatta. Rishi Sunak brit kormányfő például azzal érvelt, hogy a kibővített szövetség még határozottabban, eredményesebben védheti a békét, de nemcsak Európában, hanem az egész világon. S hogy ők nem a levegőbe beszélnek, rögtön be is bizonyították, James Cleverly külügyminiszterük újabb £12 millió segélyt ajánlott fel Ukrajnának, nem gyilkos fegyverekre, hanem orvosi felszerelésekre és élelmiszerret. Hasonlóképpen kardoskodott Olaf Scholz német kancellár is a svédek azonnali tagfelvétele mellett.
A CNN-nek nyilatkozó NATO főtitkár nagyon óvatosan fogalmazott arra a kérdésre, amely Magyarország Ukrajna-ellenes álláspontját feszegette, mivelhogy a magyar külügyminiszter kijelentette: a NATO egységének megbomlását jelzi, hogy Magyarország ellenkezésének dacára összeült a NATO-Ukrajna Bizottság a külügyminiszterek részvételével. (Magyarország 2018 óta rendszeresen akadályozza a hivatalos ülések megtartását.) Jens Stoltenberg rendkívül fontosnak tartotta a bizottsági ülést, hisz a NATO most elsősorban Ukrajna megsegítésén dolgozik, ezért az ukrán külügyminiszter jelenléte egy ilyen tárgyaláson több, mint szükségszerű. A magyar külügyminiszter értésére adta, hogy természetesen felvetették a kisebbségek ügyét is, az oktatási reform kérdését is, és jelezte, épp az ilyen sokszereplős tárgyalások, a dialógus kiszélesítése hozhatja a feleket a közös megegyezésre.
A Ukrajna Új Hangja sem ment el a téma mellett, megírva, hogy Szijjártó fel volt háborodva azon, hogy Dmytro Kuleba külügyminisztert meghívták a NATO- külügyminiszteri tanácskozásra. A magyar külügyminiszter leszögezte, hogy az egység elvét sértette meg a NATO vezetése ezzel a meghívással. Ugyanakkor jelezte, a konstruktivitás jegyében azért mégiscsak részt vesz a tanácskozáson. Viszont továbbra is kötötte az ebet a karóhoz, merthogy Magyarország mindaddig blokkolni fogja Ukrajna NATO-ba történő felvételi kérelmét, amíg vissza nem állítják a kárpátaljai magyarok 2015 előtt biztosított kisebbségi jogait. Nem mellesleg az ukrán külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a nyári, Vilniusban tartandó NATO-csúcson korrigálni fogják a még 2008-ban elhibázott lépést a NATO-tagországok, amikor a bukaresti csúcson nem sikerült egységes álláspontot kialakítani Grúzia és Ukrajna taggá válásának előkészítéséről. Négy hónappal ezt követően Oroszország megtámadta Grúziát, Georgiát, hogy területének egyötödére rátehesse a kezét.