A párizsi lap arról ír, hogy ma az Elysee Palotában munkavacsorán fogadja a francia elnök Orbán Viktort, akivel a március 23-24-i uniós csúcs részleteiről, a Ukrajnában dúló háborús helyzetről egyeztet, azonban Emmanuel Macron közleménye szerint a jogállam magyarországi helyzetéről is tárgyalnak, miután a Covid-féle felzárkózási segély illetve a kohéziós alapok kétharmadát Brüsszel befagyasztotta a jogállami normasértések sorozata miatt.
A lap Orbán Trumphoz írt „szerelmes” levelének ismertetésével kezdi anak a könyvnek a beharangozóját, ami Levelek Trumphoz címmel április 25-én kerül a könyvespolcokra. A magyar kormányfő születésnapi üdvözlő levelet írt Trumpnak öt hónnappal a Fehér Házból történt távozása után. „Egy olyan világban, amelyben a haza fogalma fokozatosan elkopik, és a nemzetet ideológiák nyomják el, a túlélés garanciája az erőskezű és határozott karakterjegyekkel rendelkező vezető lehet csak… Meggyőződésem, hogy te épp akkor lettél elnök, amikor kritikus pillanatokban a legnagyobb szükség volt rád…S nagyon bízom abban, hogy lesz még lehetőségünk együttműködni közös jövőbeni céljaink megvalósítása érdekében”.
A bolgár hírügynökség azon kesereg, hogy csak egy uniós ország van mögötte a demokrácia megítélése szempontjai alapján, a Freedom House amerikai jogvédő szervezet által megállapított rangsorban. Bulgária viszont legalább még a szabadságot élevező országok között helyezkedik el a 79. helyen. S mint írják, csak Magyarországon rosszabb a helyzet az EU-s országok tekintetében. S meg is jegyzi a cikk, Magyarország a 66. helyre csúszott le. A szabadság helyzete 17 éve romlik – legalábbis a Freedom House napokban megjelent elemzése alapján, az oroszok Ukrajna elleni háborúja a tovább rontott az emberi jogok helyzetén. 34 országban javult, 35-ben viszont romlott ez a mutató. A leglátványosabb fejlődést Kolumbia és Lesotho mutatta fel, utóbbiról megjegyezhető, hogy alkotmányos monarchiaként tartják számon. Míg Magyarországot köztársaságként. Egyedüli biztató számunkra ebben a jelentésben, hogy sokkal nagyobb szabadságot élveznek az emberek most, mint fél évszázaddal ezelőtt.
Meglehetősen szokatlan közleményt adott közre a Budapestre akkreditált amerikai nagykövet a minap, aki gyakorlatilag felszólította Orbán Viktort, hogy most már tényleg vessen véget az Oroszországgal építendő, több mint egy évtizedes és egyre szorosabb kapcsolatnak és helyette keresse nyugati szövetségeseivel az együttműködést – összegzi a Bloomberg amerikai hírügynökség David Pressman közleményét. Ami feltehetően Orbánnak a kereskedelmi és iparkamarában elhangzott mondatára is épített, amikor úgy fogalmazott, hogy a magyar külpolitikának és gazdaságpolitikának el kell gondolkodni azon, milyen kapcsolatrendszert tud létrehozni és fenntartani Oroszországgal az Ukrajna elleni putyini invázió ismeretében. Igaz, a Blommberg közbeszúrja a meghitt jelzőt nem kis éllel, amikor Orbán Putyinhoz kötődő barátságát jellemzi. A helyzetet értékelve az amerikai nagykövet azt írta, fontos fordulóponthoz érkezett Magyarország, amikor el kell döntenie, milyen utat választ a jövőben. S ezt az üzenetet az amerikai külügyminiszterrel, Antony Blinkennel való találkozóját követően adta közre. Az írás összegzi: az elmúlt egy évtizedben Orbán a maga képére formált, de a putyini kormányzási stílt követve illiberális demokráciát épített ki, s ezzel tüske lett az EU és a NATO szemében is, mert még a Ukrajna elleni támadást követően is a Kreml érdekeit védte az ország nyugati szövetségeseivel szemben. Az amerikai kritikákat viszont Orbán és miniszterei továbbá a vakbuzgó médiája is rendszerint a magyar belügyekbe való beavatkozásnak minősíti. A washingtoni találkozókon Blinken külügyminiszterrel és a Fehér Ház magas rangú tisztviselőivel „megvitatta a szövetségesi kapcsolatok legújabb fejleményeit, köztük a magas rangú magyar tisztviselők egyedülállóan Amerika-ellenes retorikáját és a magyar kormány által ellenőrzött médiában elterjedt Amerika-ellenes retorikát.”
