Címlapon: Fradi drukkereket vizsgált át a német rendőrség Schandauban a vasútállomáson. Foto: Marko Förster
Orbán Viktor és Matolcsy György gazdaságpolitikai vitája kapcsán a hírügynökség azt írja: miközben a miniszterelnök nagyrészt a megemelkedett energiaáraknak és az Oroszország elleni nyugati szankcióknak tudja be a szárnyaló inflációt, a jegybankelnök szerint az áremelkedést a feszített munkaerőpiac, az élelmiszerek igen gyors drágulása és a szolgáltatások erőteljes átárazása is gerjeszti a változásoknak ellenálló kereslet közepette. A londoni székhelyű világhírügynökség közgazdászokra hivatkozva úgy vélekedik, hogy a vita eszkalálódása nyomás alá helyezheti a forintot. Matolcsy felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország adósságszolgálatának az összege jövőre megduplázódik, a GDP 4,6 százalékára. Orbán is nagy kihívásnak nevezte az adósságtörlesztés növekvő költségeit, de azt mondta, nincs közvetlen veszélyben a finanszírozás.
A Lengyelországban tartózkodó ukrajnai menekülteknek e hónaptól fizetniük kell ellátásuk költségeinek a felét – írja a brüsszeli uniós hírportál, amely úgy tudja, hogy az Európai Bizottságot előzetesen nem értesítették erről. Az intézkedés azokra vonatkozik, akik 120 napnál hosszabb időt töltenek az országban, és közösségi elhelyezésben részesülnek. Nekik maximum napi 40 zlotyval – 8 és fél euróval – kell hozzájárulniuk ellátásuk költségeihez. Száznyolcvan napi lengyelországi tartózkodás után a menekült által fizetendő részarány májustól 75 százalékra emelkedik. Az úgymond sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozók – gyerekek, nyugdíjasok, terhes nők, gyermeküket egyedül nevelő szülők, 12 éven aluli gyermeket nevelők és a különösen rossz anyagi helyzetben lévők mentesülnek a fizetési kötelezettség alól. A háború tavaly februári kezdete óta Lengyelország mintegy 500 ezer ukrajnai menekültet fogadott. Nyolcvanezren még ma is az országban tartózkodnak. 2022-ben Lengyelország 8 milliárd 360 millió eurót költött az ukrajnai menekültekre.
A hamburgi lap interjút közöl a Soros György által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítvány elnökével. A közgazdász-újságíró Mark Malloch Brown Kofi Annan egykori ENSZ-főtitkár kabinetvezetője, majd ENSZ-főtitkárhelyettes volt, később államminiszteri posztot töltött be a munkáspárti Gordon Brown brit miniszterelnök kormányában. Malloch Brown egyebek közt úgy vélekedik, hogy a jelenlegi kormányzati modell kudarcot vallott, mert a múlt század kilencvenes éveiben megindult demokratizálódás együtt járt a globalizációval, a piacok világméretű megnyitásával, a kis állam eszméjével, vagyis azzal az elgondolással, hogy az államnak csak minimális szerepet szabad játszania a gazdaságban. Egyre inkább a nemzetközi piacok veszik át a döntéshozatalt, és a munkások mind szegényebbek lesznek. Ez – mondja a Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke – ellentmond a polgárokról tevékeny módon gondoskodó, integráló demokrácia elképzelésének.
„Mi nem hiszünk abban, hogy véget ért a történelem, miként az Francis Fukuyama írta a demokráciák látszólag végleges győzelméről” – hangsúlyozza Malloch Brown, aki szerint ma a protekcionizmushoz való visszatérés korszakát éljük, és újra növekszik az állam szerepe a gazdaságban. A kihívás abban áll, hogy ez az újból nagyra nőtt állam olyan állam legyen, amely tekintettel van az emberek jogaira és igényeire – mondja.
Végül arról, hogy a német bulvárlap részleteket közöl arról a német rendőri fellépésről, amellyel Bad Schandau vasútállomáson feltartóztatták a Leverkusenbe tartó 600 Fradi-szurkoló különvonatát. A cikk szerint a Ferencváros szurkolói különösen hajlamosak az erőszakra. A másfél órás pályaudvari razzia során petárdákat, rugóskéseket, kábítószert és az arcot elfedő maszkokat koboztak el. A hatósági akció nyomán három feljelentés született bűncselekmény, illetve szabálysértés miatt. Végül mintegy kétezer Ferencváros-drukker jutott be a stadionba, a meccset pedig egyébként a Leverkusen nyerte.
