Euractiv
Hír lett természetesen, hogy a magyar parlament megkezdi a vitát március 1-én Svéd- és Finnország NATO-ba történő felvételéről és tagságuk ratifikálásáról – számol be az Euractiv. A feltételezések szerint a végső szavazásra az azt követő héten kerülhet sor. Ahhoz képest, hogy a külügyminisztérium már július közepén felterjesztette a javaslatot, több hónapos késébe került a magyar parlament, miután az őszre ígért folyamatot sem sikerült teljesíteni. A kormány mindezt azzal magyarázta, hogy az Európai Unió által a hazánk ellen beindított jogállami szankciós eljárás elkerülése érdekében számos törvényt és határozatot kellett felterjeszteni a törvényhozásban, amelyek mellett nem jutott idő a két leendő tagország ratifikálásának jogi procedúrájára. Illetve a cikk úgy fogalmaz, hogy a magyar kormány nem sürgetheti ilyen esetekben még a parlamentet sem. (LOL) Vadai Ágnes DK-képviselő viszont folyamatosan unszolta az országgyűlést, mert egyéként neki az volt a gyanúja, hogy a késleltetéssel Putyin kedvében akart járni Orbán Viktor, merthogy előbbi különösen sérelmezte Finnország felvételét, miután ezzel az országgal kiterjedtebb határkapcsolat létesül Oroszország és a NATO között. A magyar politikus az ígéretek ellenére továbbra sem bizakodó a gyors ratifikálást illetően, merthogy Orbán képes egyik pillanatról a másikra megváltoztatni a véleményét.
Hungarian parliament to discuss Finland, Sweden NATO application
Washington Examiner
Tom Rogan újabb opuszban bírálta Magyarországot, a konzervatív Washington Examinerben. Miközben Lengyelország kigurította a vörös szőnyeget Biden elnököt fogadva, addig Magyarország, olyan, mintha Kína lábtörlője lenne. Ismét bókol Pekingnek. Pedig, hát Lengyelország is jó kapcsolatot tart fenn Kínával, de fél szemét Tajvanra is veti. Azonban Wang Yi hétfői budapesti látogatása ismét alkalmat adott Szijjártó Péternek arra, hogy Kínát dicsérje, sőt jelezte, támogatná, ha Kína felajánlaná békeközvetítő szerepét Ukrajna és Oroszország között. S mintha Kína is ezzel akarná palástolni, hogy valójában Oroszországot támogatja. Eközben persze óvatoskodik is, mert attól tart, hogy ezzel elveszítheti európai piacait. Hisz az uniós vezetők nyilván nem akarnak majd egy olyan féllel üzletelni, amelyik még katonai támogatást is nyújt Oroszországnak. Az Orbánnal elköltött vacsorán pedig az egekig magasztalta Wang Yi, a Kínai Kommunista Párt külügyekért felelős elsőszámú vezetőjét a magyar kapcsolatokat, amelyről részletesebben a kínai külügyi szóvivő számolt be. Ezek után elég nyilvánvaló, hogy kínai kapcsolatuk tekintetében mekkora nagy különbség van Lengyelország és Magyarország között. A kérdés, hogy melyikük jobb amerikai szövetséges, nem bonyolult. Inkább úgy kellene feltenni, hogy Magyarország egyáltalán Amerika szövetségese-e?
https://www.washingtonexaminer.com/opinion/as-poland-salutes-america-hungary-again-bows-to-china
Deutche Welle
A B9-ek varsói találkozójáról két dolgot emelt ki: egyrészt Biden megerősítő szavait, miszerint a NATO szerződésének 5-ös cikkelye garancia arra, hogy egy zsebkendőnyi területért is meg fog küzdeni a szervezet, ha arra szükség van. Másrészt az államfők mellett megjelenő NATO-főtitkár szavait, amelyek korántsem voltak biztatóak. Szerinte nem úgy néz ki most a helyzet, hogy Putyin a háború befejezéséhez közelítene. Nem a békét készíti elő, hanem még a még nagyobb háborút – fogalmazott Jens Stoltenberg. A cikk megjegyzi, hogy Orbán helyett Novák Katalin jelent meg, de a megállapítás nem teljesen korrekt abból a szempontból, hogy mind a 9 országból az államfők voltak jelen, egyetlen kormányfő sem. A litván elnök felvetését is érdemes megemlíteni, aki arra kérte Bident, hogy mivel a Balti-országok nem tudnák megvenni, ezért az Ukrajna védelmét – legfőképp légtérvédelmét biztosító katonai felszereléseket úgymond adják kölcsönbe, hogy azokat a balti országok egymás közt rotálva használhassák, ezzel is megerősítve a háborúba kényszerített ország védelmének külső biztosítását. A DW megszólaltatta Radek Sikorski lengyel uniós parlamenti képviselőt, volt védelmi minisztert is, aki szerint az Ukrajna védelmét biztosító uniós katonai kiadásokat egyenlően kellene elosztani a tagországok között. S üzent Putyinnak is, miszerint: ha a helyében lenne, akkor már rég belátta volna, hogy ezt a háborút nem tudja megnyerni.
https://www.dw.com/en/biden-meets-leaders-of-natos-eastern-flank-in-poland/a-64781392
Csernyánszky Judit
