A Pegasus kémszoftverrel sok ártalmatlannak tűnő személyt figyeltek meg, de nem hallottunk megfelelő indoklást arra, hogy miért – összegezte budapesti tapasztalataikat az Európai Parlament delegációját vezető Jeroen Lenaers – írja a Telex.
A Pegasus kémszoftverrel sok ártalmatlannak tűnő személyt figyeltek meg, de nem hallottunk megfelelő indoklást arra, hogy miért – összegezte budapesti tapasztalataikat az Európai Parlament delegációját vezető Jeroen Lenaers. Az EP Pegasus-különbizottságának elnöke szerint az egyetlen, ami közös a megfigyeltekben, hogy kritikusak a kormánnyal. Sophie in ‘t Veld vizsgálóbizottsági jelentéstevő arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen applikációk jelenleg a legnagyobb fenyegetést jelentik a demokráciára, mert sokféleképp alkalmasak a hatalom megtartására. A holland liberális EP-képviselő nemzetbiztonsági kockázatot lát abban, hogy a megfigyelési engedélyeket a vesztegetéssel gyanúsított Völner Pál írta alá.
Az Európai Parlament különbizottsága február 20-21-én Budapesten vizsgálta, hogyan használták Magyarországon a Pegasus kémszoftvert. A program körüli botrány 2021 júliusában robbant ki egy nemzetközi, 17 újságból álló oknyomozó projekt cikkei után, amiben Magyarországról a Telex partnere, a Direkt36 vett részt. Mint kiderült, az okostelefonok feltörésére alkalmas applikációt – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – sok országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használták fel. Ehelyett újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. (A témában írt cikkeink és a Direkt36 anyagai ide kattintva érhetőek el.)
A 2022 márciusában létrehozott bizottság többek között a kormányt is megkereste, hogy megtudja az okokat, de ahogy arról a korábbi cikkünkben is írtunk, Varga Judit nem sokkal a budapesti látogatás előtt visszautasította a találkozót. A bizottság eddig négy országban járt, Ciprus és Görögország mellett a nem EU-tag Izraelben is fogadták a kormányzat képviselői, de a lengyel kormány – a magyarhoz hasonlóan – megtagadta az együttműködést.
A magyar igazságügyi miniszter arra hivatkozott, hogy a nemzetbiztonság nem uniós, hanem kizárólagos tagállami hatáskör. A jobbközép Európai Néppárthoz tartozó holland Jeroen Lenaers szerint ez nem nemzetbiztonsági, hanem jogállamisági kérdés. Az EU joganyaga alapján is világos, hogy a nemzetbiztonságot nem lehet mindenre indokként használni, az nem egy „ingyen szabadulhatsz a börtönből” kártya.
A magyar igazságügyi miniszter a hivatalos levele után a Facebookon is indokolt, ahol Soros-dollárbaloldalról írt. A Fidesz korábbi pártcsaládja, az Európai Néppárt frakciójában ülő Lenaers szerint őt aligha lehet baloldalisággal vádolni, a poszt pedig összeesküvés-elméletekkel támadta a bizottságot. Ez
„teljesen röhejes” és egy kormánytagtól „szégyen”.
A találkozó elmaradása szerinte többet mond el a kormány hozzáállásáról a demokráciához, mint róluk. (A küldöttségben hat pártcsalád, köztük az Európai Néppárt mellett a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia képviselője is helyet kapott.)ű
