CBS News
Nem egészen másfél hét múlva Varsóba látogat az amerikai elnök és a három nap során találkozik Orbán Viktorral is, akit a 9 keleti NATO-tag vezetőinek sorában hívtak meg. Vagyis bolgár, cseh, észt, lett, litván, lengyel, román és szlovák kollégájával együtt lesz jelen az eseményen. A tengerentúli vendég arról kívánja biztosítani őket, hogy az USA változatlanul támogatja a szövetség biztonságát. Azt ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy átrándul-e Ukrajnába.
Az viszont biztos, hogy a házigazda Duda államfővel a kétoldalú kapcsolatokon kívül áttekinti Kijev közös támogatásának, illetve a NATO-elrettentésnek a kérdését is. Az invázió első évének évfordulója előtt összegezni akarja, hogy az Egyesült Államok mi mindenben nyújtott segítséget az ukrán népnek a demokráciáért vívott harcban. Egyben azt is hangsúlyozza majd, hogy országa mindaddig az ukránok mögött áll, ameddig az csak szükséges.
https://news.yahoo.com/biden-
Die Presse
Rekordinflációval küszködik Magyarország. A KSH jelentése szerint a szint már a 26 % felé tart, ami csúcs az EU-n belül, de magyar földön sem volt rá példa 1996 óta. Ausztriában az áremelkedés 11,5 %-os, Európában pedig a spanyolok és a luxemburgiak állnak a legjobban, 5,8 %-kal. Az uniós átlag 10,4 %, ám már megy vissza.
A magyar gazdaság viszont még mindig az emelkedésnél tart. Lásd a lakossági energiát, amely eddig átlag 52,4 %-kal drágult. A kenyérért és a vajért 80 %-kal kell többet fizetni, de az élelmiszerek egésze a korábbinál 44 %-kal kerül többe. Elemzők úgy számolnak, hogy az első félévben még 20 % fölött marad a ráta, majd utána meredeken lassul. A jobboldali-nemzeti Orbán Viktor azt ígéri, hogy az év végére 10 % alá süllyed a mutató.
https://www.diepresse.com/
Frankfurter Rundschau
A német rendőrség megakadályozta, hogy a budapesti Kitörésnapi ünnepségre utazhasson két közismert német neonáci. A frankfurti repülőtéren előbb őrizetbe vették, majd visszafordították őket, így nem szállhattak fel a magyar fővárosba induló járatra. Az ún. becsületnapi ünnepségeken akartak jelen lenni, ami ünnepnap a szélsőjobb számára. Ám mivel a rendőrség név szerint ismeri őket, lekapcsolták mindkettejüket.
A budapesti esemény szervezője a szélsőséges Vér és Becsület nevű nemzetközi hálózat, ám azt Németországban betiltották, mivel szélsőjobbos eszméket terjeszt.
https://www.fr.de/frankfurt/
Yahoo/Bloomberg
Beleköpött a lengyel elnök a Morawiecki-kormány levesébe, így már egyáltalán nem biztos, hogy az ország még az idén megkapja az újjáépítési alap 35 milliárd euróját, pedig a PiS-nek nagyon kellene a pénz az őszi választások előtt, hiszen korábban két hasonló esetben is az segített neki. Duda azonban a televízió nyilvánosságán keresztül arra szólította fel a Legfelsőbb Bíróságot, hogy vizsgálja felül azt a törvénytervezetet, amely az EU jogállami aggályait hivatott orvosolni a bíróságok függetlensége ügyében.
A javaslatot, amelyet Varsó előre egyeztetett a Bizottsággal, a Szejm már elfogadta, ám az államfő szerint az elképzelés komoly alkotmányos ellentmondásokat vet fel. A koalíció azért van szorult helyzetben, mert mielőbb rendeznie kellene a vitát Brüsszellel, miután a magas infláció kikezdi szavazóbázisát.
https://www.yahoo.com/news/
Guardian
A kommentár szerint be kell bizonyítani, hogy Putyin téved, amikor arra játszik, hogy fokozatosan elfogy a Nyugat türelme Ukrajna iránt. A szemleíró, Johathan Freedland úgy látja, Zelenszkij a héten éppen azért látogatott el Nyugat-Európába, hogy megacélozza a vendéglátó politikusok idegeit és így azok ne szálljanak ki a küzdelemből, amely ennyire kevésbe kerül nekik. Vagyis ne nézegessék az órát se Londonban, se Párizsban, se Brüsszelben, mármint hogy mielőbb hátat fordíthassanak az egész konfliktusnak.
Fura, hogy ezt így kell csinálnia, miközben az ukránok azok, akik szenvednek, akik állóháborút folytatnak. De éppen a nyugati fronton tapasztalható nyugalom zavarja Kijevet. Hiszen már vannak olyanok, akik emlékeztetik arra, lásd Kissingert, hogy minden válság tárgyalásokkal ér véget. Csakhogy az idő még nem érett meg rá, hiszen egyelőre mindkét fél úgy gondolja, hogy eléri a célját katonai eszközökkel.
A helyzetet tovább bonyolítja Putyin személye. Merthogy nála a háború súlyosbodására lehet számítani, akkor is, ha nyer, akkor is, ha felsül a fronton. Nem számít neki az sem, hány embert veszít, boldogan küldi a fiatal oroszokat a húsdarálóba. De ha létre is jön a tűzszünet, az sem jelenti, hogy vége a szenvedéseknek. Tessék a bucsai, mariupoli, iziumi erőszakra, vagy arra gondolni, hogy több százezer ukrán gyereket hurcoltak át Oroszországba.
Inkább az a valószínű, hogy az elnök a csapatok átcsoportosítására használná fel a fegyvernyugvást. Hiszen a független Ukrajna létét eleve kihívásnak tekinti Oroszországgal szemben. Olyan ember ő, aki hajlik arra, hogy újjáélessze azokat a szellemeket, amelyek a múlt század közepén kísértették Európát. Azt hiszi, hogy az erő vele van és tovább is bírja. A földrész sorsa múlik azon, hogy a világ megmutassa neki: nincs igaza.
Neue Zürcher Zeitung
A lap főszerkesztője arra figyelmeztet, hogy nem szabad vadászgépeket adni Ukrajnának, mert túl nagy a veszély, hogy ily módon a NATO belesodródik a háborúba. És bármennyire is valószínű, hogy Putyin offenzívát indít, hiszen az egyéves évfordulón úgy kell neki a siker, mint egy falat kenyér, a Nyugat nem teheti ki magát annak, hogy lépéskényszerbe kerüljön.
Eric Gujer felidézi, hogy az oroszok már az invázió kezdete óta tapasztalják a nagy igazságot: ami félresikerülhet, az félre is sikerül. A Kremlre nagy nyomás nehezedik, hogy legalább Luhanszk és Donyeck körzetét teljes ellenőrzése alá tudja vonni. Csak éppen a támadó egységek közben azt igazolják, hogy visszanyúlnak a régmúlt időkhöz és náluk ismét a tömeg, illetve a brutalitás helyettesíti a minőséget.
Úgyhogy most megint az van, amit a nagy porosz stratéga, Clausewitz mondott egykor: a viszály kimenetelét az akaraterő dönti el. Ukrajna gyakorlatilag nyugati gyámság, amely azonban mindenképpen azt szeretné, ha támogatói lehetőleg minél mélyebben benne lennének a konfliktusban, amit a demokráciák viszont igyekeznek mindenképpen elkerülni.
Csakhogy a vadászgépekkel nőne a közvetlen összecsapás veszélye. Ezeket a high-tech járműveket folyamatosan karban kell tartani és mi van akkor, ha az oroszok akarva-akaratlanul ilyen nyugati műszaki katonákat támadnak NATO-területen? Emellett az európai közvélemény megosztott és mivel újabb tömegben várhatóak ukrán menekültek, hamarosan lelohadhat a lelkesedés az ukrán ügy iránt.
A tét mindkét részről egyre nagyobb lesz, a két oldal kész nagyobb kockázatot vállalni az eredmény kikényszerítésére. A katonai szövetség nem teheti meg, hogy enged a kijevi szalámitaktikának és újabb és újabb típusú harceszközöket küld. Inkább arra kell összpontosítania, hogy Ukrajna megmaradjon működőképes államnak és bekerüljön az EU-ba, illetve a NATO-ba. Az másodlagos, hogy felszabaduljon az összes elfoglalt terület. De a cél meghatározza, hogy milyen fegyvereket küld.
https://www.nzz.ch/meinung/
Süddeutsche Zeitung
De mi van akkor, ha Putyin utódja még rosszabb? – kérdezi kommentárjában James Davis professzor, a St. Galleni Egyetem Politológia Tanszékének vezetője, kiemelve, hogy egyáltalán nem biztos: az elnök után csak jobb jöhet. Ideértve, hogy a szakember nem venne mérget arra a közkeletű feltételezésre sem, hogy a harctéri kudarcok láttán a Kreml ura belátja majd: elszámította magát, ezért hajlandó lenne a tárgyalásokra.
De az sem kézenfekvő, hogy így vagy úgy, távoznia kellene hivatalából, és az új vezetés véget vetne a viszálynak. Az elemző azzal érvel, hogy a civilek elleni támadások azt mutatják: a csatatéren elszenvedett vereség nem jelenti óhatatlanul a háború végét. Az államfő lelkileg igyekszik terrorizálni az ukránokat, bizonyítani kívánja, hogy képes folyamatosan fájdalmat okozni nekik. Vagyis demoralizálja őket, egyben a hazai bírálóknak mutatja az orosz hatalom állhatatosságát, amivel jót tesz a saját egójának is.
De ha puccsal takarítják el az útból, az valószínűleg jobbról indul, márpedig ott enyhekezűséggel szokták vádolni Putyint. És a kudarcot várhatóan csak újabb Bucsák követnék. Viszont az is egyértelmű, hogy győzelem esetén sem lenne könnyebb kezelni Moszkvát.
Ukrajnának most legfőbbképpen légvédelmi rendszerre van szüksége. Hozzá kell látni a kritikus infrastruktúra újjáépítéséhez. Amennyire csak lehet, meg kell akadályozni, hogy az elnök feltölthesse rakétaarzenálját. Végül pedig minden korszerű eszközzel küzdeni kell az orosz propaganda ellen.
https://www.sueddeutsche.de/
FAZ
A konzervatív lap úgy értékeli a rendkívüli brüsszeli Tanács-ülést, hogy Európa bezárkózik. Csak nagyon apró léptekben halad, de az irány egyértelmű: erősíti a határvédelmet, miután állandósultak a problémák: folyamatosan nő a menedékkérők száma, nem működik a Dublini rendszer és politikai ellentétek vannak a tagok között.
Minderre most az a válasz, hogy még inkább felhúzzák a felvonóhidakat, illetve nyomást gyakorolnak a kiindulási, valamint tranzitországokra az elutasított migránsok visszafogadása érdekében. Ezért Brüsszel finanszírozza a határőrizet kiépítését Bulgária és Törökország között, az őrtornyokat is beleértve. Viszont szögesdrótra nem ad pénzt, ennélfogva a liberális Európa továbbra is úgy tehet, mintha nem követné Orbán és Trump példáját.
Valójában azonban kénytelen újabb határzárakat létesíteni, egészen addig, amíg nem hajlandó kiküszöbölni a menedék- és a szociális jog által kifejtett szívóhatást. Ugyanakkor Németország mind jobban elszigetelődik ebben a kérdésben. Hogy Scholz Brüsszelben sürgette a munkavállalók beengedését, az azt jelezte, hogy továbbra is összekeveri a menedéket és a munkaerő utánpótlást. Ennek a vége pedig a kerítés szokott lenni.
Der Standard
A jelentés úgy összegzi az uniós csúcs egyik legfőbb eredményét, hogy az EU fokozza a harcot az illegális határátlépések, illetve az embercsempészet visszaszorítására, ehhez szükségesnek tartja, hogy még több embert toloncoljanak ki azok közül, akik nem kaptak tartózkodási engedélyt. Az állam- és kormányfők az éjszakába nyúlóan, 17 órán át birkóztak, gyakorlatilag egyfolytában, hogy konkrét eredményre jussanak a háború, illetve a migráció ügyében.
A legtöbb időt persze a fegyveres viszály, Ukrajna megsegítése és az ország gazdasági jövője vitte el. A főnökök egyértelművé tették, hogy az ukránok továbbra is maximális támogatásban részesülnek.
A bevándorlás kapcsán úgy alakították, hogy egyetlen állam se érezhesse magát csalódottnak. Mindenki kapott valamit. A megfogalmazás általában olyan finom, hogy a szakértők törhetik majd a fejüket, mit is kell akkor tenniük az elfogadott határozat alapján. De az irányzat világos: megálljt kell parancsolni a törvénytelen határátlépéseknek, de úgy, hogy ne sérüljenek az uniós elvek, értékek, valamint a menedékkérők jogai.
Viszont nyomást kívánnak kifejteni a 3. országokra, hogy azok vegyék vissza elutasított polgáraikat. Ehhez az EU még a fejlesztési segélyek megvonását is hajlandó kilátásba helyezni.
https://www.derstandard.at/
FT
A vezércikk megállapítja, hogy a földrengéssel újabb tragédia zúdult Törökországra és Szíriára, de a diktatúra miatt szinte kilátástalan a szír kárvallottak helyzete. A törökök annyival jobban állnak, hogy viszonylag akadálymentesen érkeznek a külföldi segélyszállítmányok.
A háború sújtotta, elszigetelt szomszéd államra viszont ez egyáltalán nem igaz. Egyes körzeteiben évek óta nem működik az államhatalom. A 10 éve tartó polgárháború során több tetemet húztak ki a rezsim és orosz támogatóik légitámadása nyomán összedőlt épületekből, mint a bármelyik földmozgás után. Csak éppen a világ belefáradt, miután Asszad visszaszerezte az ellenőrzést az ország jó része fölött. A küldemények eljuttatása az ellenzék kézen lévő Északnyugat-Szíriába jelenleg logisztikai lidércnyomással ér fel.
De a politika a törököknél is beleszól a dolgokban. Májusban választás lesz, a világi állam kikiáltásának centenáriumán. Az emberek küszködnek a megélhetési válsággal és a száguldó inflációval. Erdogan sorsa nagyban függ attól, miként képes megszervezni a bajbajutottak ellátását.
Módszeresen felszámolta az állami intézmények önállóságát, erős embernek igyekszik látszani és ehhez jól jöhet neki egy ilyen katasztrófa. Az ellenzék attól fél, hogy a természeti csapásra hivatkozva betiltja a kampányt. De a világnak mindkét ország esetében a mentésre és az újjáépítésre kell összpontosítania. Némi öröm az örömben, hogy a Nyugat ily módon javíthatja kapcsolatát Ankarával. A sokat szenvedett szírekről azonban még ez sem mondható, amíg Asszad hatalmon van.
https://www.ft.com/content/
Szelestey Lajos
