címlap: Sóstói kilátó ( a képeket Polgár Zoltán készítette )
1971. február 2.-án írták alá az iráni Ramsar városában a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelméről szóló megállapodást, mely Ramsari Egyezmény néven vált ismerté. 1975 végén életbe lépett Ramsari Egyezmény célja a vizes élőhelyek megőrzésének elősegítése és az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megalapozása. Eredetileg a vízimadarak tartózkodási helyének védelméről szólt az egyezmény, de később kiderült, hogy az egész ökológiai rendszert szükséges megvédeni. Hazánk 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, azóta 29 magyarországi terület került a jegyzékbe.
1979 óta, minden év február másodikán, a Ramsari Egyezmény aláírásának évfordulóján tartják a Vizes Élőhelyek Világnapját. Az idei Vizes Élőhelyek Világnapján a kiskunhalasi Halas Event rendezvényszervezője, Horváth Patrik Kiskunhalasra invitálta a sajtó munkatársait, köztük a Környezetvédelmi és Vízügyi Szakosztály újságíróit is. A turisztikai szakmai napon a résztvevők megtekinthették Bács-Kiskun vármegye egyik legújabb turisztikai fejlesztését, a Csetényi Élményparkot is. Kiskunhalast egykor mocsaras lápok, nádasok és szikes tavak közé építették, a megmaradt vizes élőhelyeket büszkén őrzik és védik a város lakói. A Csetényi park 18 hektáros területe a várost egykor körülölelő mocsárvilág maradványának tekinthető. A parkban színvonalas, klimatizált fogadó épület várja a látogatókat, ahol mosdók és egy 50 fős konferenciaterem is helyet kapott. A fogadó épület közelében magasodik a háromemeletes kilátó épület, melynek teraszáról csodálatos rálátásunk lehet a tóra és a tó állatvilágára. A kilátó tövében négyszemélyes csónakokat lehet kölcsönözni, amivel bárki egy kellemes tavi túrát tehet. A tó körüli sétányon Greguss Viktor, a halasi Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület vezetője kalauzolta az újságírókat. Utunk során megismerhettük a bivaly rezervátumot, ahol bivalyok pihentek. A magyar házi bivalynak komoly szerepe van a természetvédelemben, mivel leginkább a vizes, mocsaras vidékeken legel, ott, ahol a gépi kaszálás nem megoldható. A rezervátum kényelmes sétaúton körbejárható, útközben megismerkedhetünk a Csetényi Élménypark gazdag növény-és állatvilágával.
A Csetényi Élménypark mellett Kiskunhalas értékes vizes területe a városszéli Sóstó. Sóstó a homokhátságokra jellemző szél által formált, eolikus mederben kialakult szikes tó, amely nevét a vízben oldódó magas sótartalma miatt kapta. Sajnos napjainkban a tó sótartalma jelentősen csökkent, elveszítve szikes jellegét. A tómeder is az eredeti töredékére zsugorodott, jelenleg az 50 hektáros tavat nagyrészt nádas övezi, a nyílt vízfelület 35 hektár körüli. A tó vízmélysége egy méter körüli, vízállása erősen függ az időjárási viszonyoktól. Sóstó gazdag halállománnyal rendelkezik (pl. lápi póc, réti csík, compó, süllő, küsz, csuka). Emlős víziállatai közül ki kell emelni a védett vidrát és a vizi pockot. Madarak közül láthatunk itt pl. rétihéját, szárcsát, tőkésrécét, törpegémet, átvonulóban megfigyelhető a szürke gém, kócsag, hattyú és a sirályfélék. A tóban előforduló hüllőfélék és kétéltűek: vízisikló, mocsári teknős, békaféleségek. A tó körüli növények között megtalálható a keskeny és széleslevelű gyékény, mocsári kosbor, a védett agárkosbor és a szibériai nőszirom. A tavat gazdag faállomány övezi pl. kocsányos tölgy, szil, juhar, éger, akác és fenyőfélék. A Vizes Élőhely Világnapján tett látogatásunkat a Sóstói Domb-kilátóról nyíló csodálatos kilátással fejeztük be.
