41
„Tankok és harckocsik a budapesti utcán” – hangzott el az RTL esti híradójában. Az ÉS szíven ütött. Tudniillik a harckocsi és a tank ugyanaz. Az első a másodiknak a megmagyarított neve.
K. I.
A státus státusza, a fikció kitalációja, és sipirc secperc
Érdekes, egyedülálló és szép hagyománya a nyelvünknek, hogy a latin eredetű szavak ejtésekor a plebejus, deákos-latinos műveltség hagyományait követi. Az -us végű szavak esetében nem „usz”, hanem us a szóvég kiejtése, sőt, írása. Kázus, úzus, de szocializmus és kapitalizmus, vagy akár a bibliai nevek esetében Jézus, Pilátus, Zebedeus. Us és us mindenfelé, egy kivétellel. Ez a státus. Az a státus, amely néhány évtizeddel ezelőtt még általános volt írásban és kiejtésben is, mára szinte kivétel nélkül, sőt többnyire szótári alakban is státuszra változott.
A miértre nagyon nehéz egyértelmű és pontos választ adni. Talán a status quo és status quo ante „eredeti”, vagyis nemzetközileg leginkább elterjedt latinos-angolos kiejtésének átvétele a magyarázat. Mindegy is, nem az ok itt a lényeg, hanem maga a következmény..
Lehetne persze hiperkorrekciót emlegetni, lehetne arra is hivatkozni, hogy a nyilvánosságban szóban és írásban megszólalók ebben és csakis ebben az egy esetben nem vállalták fel az esetleges „műveletlenség” ódiumát. Akárhogy is legyen, megállapíthatjuk, mára a státusz vált a szóban és írásban általánosan használt alakká.
Azután van az, hogy minden -ció végű szavunk latin eredetű. Vakáció, akció, abszorpció, fikció, redakció, erupció, pollúció, (legyen: erekció), szubvenció, kaució, kalkuláció – nem nehéz folytatni, száznál biztosan több ilyen szavunk van. És van köztük egy kakukktojás: a kitaláció. Játékos szóalkotás, gyermeknyelvi, diáknyelvi gyökerű, amolyan nyelvi fricska volt eredetileg. Mára viszont általánosan használttá vált. Még akadémiai emberek, egyetemi professzorok nyelvezetébe is bekerült. Ott ugyan anakronizmusként hat szerintem, de ez legyen a használók baja vagy dicsősége.
Annyit azonban megjegyeznék, hogy bármennyire is játékos és jópofa szóalkotás ez a kitaláció (újkeletű karrierjét valószínűleg éppen ennek köszönheti), a lényeget tekintve végeredményben fölösleges. Hiszen nem pótol hiányt, nem tölt be nyelvi űrt. Ott van és volt nagyon régóta nekünk két szép és elfogadott szavunk, az idegen fikció és a magyar agyszülemény. Mind a kettő rövidebb, mind a kettő világos, egyértelmű jelentésű. Azt meg már végképp csak a játék kedvéért hozom elő, hogy ha valaki a kitalált szóból akart főnevet képezni, bátran juthatott volna el a kitalálmány vagy (a tojás mintájára) kitalálás, vagy (a gondolat mintájára) a kitalálat alakhoz is. Mindegy, lett nekünk kitalálva a kitaláció.
Ide, ebbe a rövid sorba csak némi erőltetéssel fér be harmadikként a szlengben ma nagyon divatossá vált, a rövid intervallumot idéző seperc. A használói leginkább a semmi perc rövidülésének tartják. Valójában azonban a másodpercre utaló, diáknyelvi és jóval régebben használatba vett secperc átalakulása. Mégpedig annak a logikának a mentén, ahogy a Hippolytból Hippodrom lett. Vagyis hogy úgy legalább van értelme. Mert a secundumra visszavezethető secperc ugyan jóval intellektuálisabb, könnyebben is ejthető, mert a c-n megpihen a nyelv és elválik a két összetevő, de a seperc viszont érthető és világos a többség számára. Vagyis secperc sipirc, seperc maradj!
Ha már erőlködök, van még egy példám. Ez a dizájner. Iparművész, formatervező, ugyebár? Igen ám, de átvettünk egy angol kifejezést, a designer drugot. Ez azt a pszichoszomatikus (pszichedelikus hatást okozó) szintetikus szert nevezi meg, amelyet úgy alakítottak ki kémiailag, hogy a pontos összetétele ne szerepeljen a kábítószerlistán, de érje el a tiltott szerek hatását. A lényeg angolul: the development of designer drugs may be considered a subfield of drug design. Az angolban is van itt némi (nemzetközi hatású) nyelvi leegyszerűsítés és slendriánság, hiszen a designed drug kifejezés sokkal pontosabban adná vissza a lényeget.
Magyarul is egyértelműbb volna a dizájnolt drog kifejezés, hiszen nem a dizájnerek használják, nem számukra készült, és (a dizájner szó eredeti értelmében) nem is ők a létrehozói. De mindegy, a szokásos szolgaisággal és lustasággal sietve átvettük a dizájner drog elnevezést. Idáig említésre méltó sem volna a történet, de ha egy üzlet egyszer beindul… Lett dizájner ruha, dizájner táska, dizájner minden, ami formatervezett, kicsit nem hagyományos, egyedi, vagyis dizájneri munkát igényelt a megalkotása. És ez már így nyelvi vírus. Hiszen nem a dizájner táskájáról, ruhájáról, akármijéről van szó, hanem arról, amit létrehozott. .
Mind a négy példa a nyelv, a nyelvhasználat, a nyelvfejlődés demokratizálódását jelzi. Azt, hogy a nyilvános (szóbeli és írásbeli) beszéd már nem csupán a felkentek sajátja, oda mindenki beviheti a saját megoldásait. A mai, elsősorban digitális médiafelületeken bárki megszólalhat, és meg is szólal. Így azután azt is jelzi, amit említettem már, hogy a média hatása a nyelv alakulására sokkal nagyobb ma, mint száz Kazinczyé lehetett volna valaha is.
Nem, drága honjaim, nem akarom betiltani sem a státusz, sem a kitaláció, sem a seperc vagy éppen a dizájner nyilvános használatát. Még csak azt sem kérem, hogy ha lehet, maradjunk a gyökereknél. A halvány óhajom csupán annyi: ugyan ne tessék már a státust, az agyszüleményt, a secpercet, a formatervezettet használókat üldözni, kinevetni és megbélyegezni, maradinak meg műveletlennek titulálni – még a Facebookon sem! Helyette tessék elgondolkodni: hátha nekik van igazuk. Ha a nyelvhasználatban van egyáltalán olyan, hogy igazság.
M. Lengyel László
Apró
Magyar Nemzet (2023. jan. 9. + Hír TV, publi24.hu, xxi.szazadintezet.hu stb.) „…ellenzék beintegrálása a globális-progresszív hálózatokba”
(integrálás be? – de be ám!)
„Máris itt a februári időjárás-előrejelzés: Na, ez aztán teljesen más, mint reméltük (blikkrúzs.blikk.hu(2023. jan. 4.)
Vagyis nagy eséllyel síkvidéken szép fehér, havas időjárás februárban nem várható. A több esős nap a közlekedőknek okozhat fejfájást, főleg, ha a hajnali órákba fagy is társul mellé. A nagyobb fagyok hiánya pedig a mezőgazdaságnak okoz fejfájást, hiszen a kártevők nem pusztulnak el, ha nem érkezik nagyobb hideg…” Forrás: accuweather.com
(Ha fagy, ha nem fagy – a sok fejfájás némi fejtörést okoz, különösen a hajnali órákba)
„Rain-hírek” – -hat, -het, -hét (2023. jan. 14. 15:58-tól 19:04-ig)
telex.hu :Kéthavi csapadék is leeshet jövő héten
Blikk: Mindenki meneküljön, amerre lát! – Akár háromhavi csapadék is hullhat a jövő héten.
index.hu: Jobb, ha már most felkészül: a jövő héten elázik az ország
agrarszektor.hu: Durva esők tarolhatják le az országot jövő héten: mutatjuk, mi várható
(2, 3, sok, fuccs)
Vadi-jujj
infostart.hu (2023. jan. 3.) :
„Egy férfi saját kertjében engedte ki kutyáját amikor hat vaddisznóval találkoztak. Két megtermett állat támadt rájuk. A gazdáját védő németjuhász elpusztult. (A támadás még december 28-án történt…)
Az volt a baj, hogy a csorda 4 kismalacból és két felnőtt állatból állt. Az esetről a poszt alapján a Bors számolt be, amely leírja, hogy a kutyával 5 perc alatt végeztek, és a férfi is megsebesült. …”
infostart.hu (2023. jan. 7.) :
„Mégsem úszta át a Dunát, ahogy sejtették
Szerda délután vaddisznő keveredett a Margitszigetre, emiatt rövid időre ki kellett üríteni a teljes területet, ám kisvártatva rendőri biztosítás mellett újraindulhatott az élet a parkban, a szakemberek és a rendőrök úgy sejtették a sziget átfésülése után, már elúszhatott az állat….
Este viszont fordulat állt be … kilőtték a vaddisznót, a 150 kilós vad teteme így már a Dunán úszik lefelé.”
(A Margitszigetre nem a ‘csorda‘ csordult; ‘szóló‘, termetes vaddisznő – jó, hogy nem vad dizőz, pláne: W. Disney – ‘keveredett‘ oda. El is úsz, le is úsz’)
A.I.
