A MÚOSZ Kommunikációs és PR Szakosztály felkérésére tartott prezentációt Sugatagi Gábor, akinek előadásából a nyomtatott sajtóra nézve szomorú tényadatokra derült fény
....A lehangoló adatok ellenére egy igazán közvetlen, érthető és jó hangulatú esemény zajlott február 8-án, melynek témája a tavaly év végén megjelent 2019-2021-es médiapiaci adatok és a 2022 Médiapiaci Jelentés c. kiadvány, illetve annak tartalma volt.
A MÚOSZ Kommunikációs és PR Szakosztály felkérésére tartott prezentációt Sugatagi Gábor az NMHH Piackutatási és Piaci Monitoring Osztályának vezetője, akinek előadásából a nyomtatott sajtóra nézve szomorú tényadatokra derült fény.A lehangoló adatok ellenére egy igazán közvetlen, érthető és jó hangulatú esemény zajlott február 8-án, melynek témája a tavaly év végén megjelent 2019-2021-es médiapiaci adatok és a 2022 Médiapiaci Jelentés c. kiadvány, illetve annak tartalma volt.
Ma már a média különböző szereplőit és a közönséget sem lepi meg az internetfelhasználás összefoglalt három évének folyamatos növekedése, illetve, hogy az idősebb korosztály is egyre fogékonyabb a modern technológiára. Az online töltött idő pedig az egész médiapiac alakulására hatással van. Az már viszont többeknek érdekes volt, hogy az elmúlt 8 évben a GDP-nél kétszer-háromszor nagyobb arányban nőttek a reklámbevételek. A hirdetők értelemszerűen inkább fordulnak az internetes oldalak felé, mivel ott találják meg potenciális vásárlóikat és hirdetni is sokkal olcsóbb ezen a felületen.
Mindezek egyenes következménye, hogy a 2019-2021-es időszakaszra lebontott évi reklámköltésekben a nyomtatott sajtó egyre jobban visszaszorul. Az olvasói szám csökkenésével és azzal, hogy az interneten többnyire ingyenes információforráshoz jutnak az emberek, a nyomtatott sajtó hirdetési bevételi is egyre apadnak. Így egyre nehezebben maradnak életben a nyomtatásban megjelenő lapok. Bár, a jelentés szerint, az még most is előnyt jelent, ha egy médiumnak van nyomtatott és online változata, mivel az emberek hitelesebbnek fogják tartani, de ez egy kétélű kard. Hiszen ez a két verzió nem lehet egymás tükörképe! Az online tartalomnak sokkal bővebbnek, sokkal többnek és részletesebbnek kell lenni, amellett, hogy gyorsabban is változik. Sugatagi Gábor azt is elárulta, hogy az életmód magazin az egyetlen olyan nyomtatott médiatípus, amelynek olvasószáma nem fogyatkozik, így abba esetleg érdemes még befektetni.
Az NMHH médiapiaci jelentésének adatai és az ezt bemutató színes grafikonok a nyomtatott sajtó viszonylatában minden téren csökkenő százalékokat mutatnak.
Legyen az a hirdetési kiadások megoszlása, a reklámköltés vagy a rendszeres újságolvasók aránya (pl.: nem, korcsoport, iskolázottság, település szempontjából). Viszont az is elhangzott, hogy sem a rádiósoknak, sem a tévéseknek nem kell félniük, mert a fogyasztóik száma szilárd és biztos. Ezekre a platformokra biztosan megéri még tartalmat gyártani. De már látható egy erősödő trend, ami izgalmassá teszi a képet. Ám a gyorsan növekvő és nagy népszerűségnek örvendő lekérhető tartalmakat kínáló és streaming szolgáltatók mellett, még így is napi átlag 295 percet töltünk tévénézéssel, ami lássuk be, majdnem öt óra! A rádió pedig úgy beleitta magát a mindennapi életünkbe, hogy bár hallgatóinak száma nem növekszik, de konstans szintet tud fenntartani.
Mindezek mellett azt is megtudtuk, melyek, fő műsoridőben, a legnézettebb csatornák, hogyan alakult az első tíz legolvasottabb lap sorrendje a vizsgálat éveiben, mikor hallgatnak az emberek rádiót. Ehhez jött hozzá még sok-sok információ. Például, hogy a különböző generációk és eltérő végzettségű személyek hány percet töltenek átlagosan egy oldalon olvasással, a magyar internetezők hány százalékának van streamingszolgáltatáshoz hozzáférhetősége és, hogy Magyarországon a közterületi hirdetés bevétele magasabb százalékkal bír, mint külföldön. Továbbá, hogy a külföldi bevétel sokkal nagyobb az online hirdetésekből, mint a magyar tartalomszolgáltatóké.
A számok, adatok és grafikonok világában sokan élvezettel merültek el, így az előadás végén számos szakmai kérdés merült fel a résztvevőkben, amikre az NMHH osztályvezetője részletesen válaszolt. Azok, akik további összefüggéseket kerestek, vagy még több adatot szerettek volna átböngészni, magukhoz vehették a „2022 Médiapiaci jelentés” c. kötetet nyomtatott változatát is. Ha Ön is tájékozódni szeretne a témában, akkor a jelentést most is le tudja tölteni pdf formátumban az NMHH honlapjáról itt. Ha nyomtatott formátumban szeretné a jelentést, akkor jelezze azt felénk és kérését továbbítjuk az NMHH felé. Megszervezzük, hogy ingyenesen hozzájuthasson egy példányhoz az NMHH központjában.
Ma már a média különböző szereplőit és a közönséget sem lepi meg az internetfelhasználás összefoglalt három évének folyamatos növekedése, illetve, hogy az idősebb korosztály is egyre fogékonyabb a modern technológiára. Az online töltött idő pedig az egész médiapiac alakulására hatással van. Az már viszont többeknek érdekes volt, hogy az elmúlt 8 évben a GDP-nél kétszer-háromszor nagyobb arányban nőttek a reklámbevételek. A hirdetők értelemszerűen inkább fordulnak az internetes oldalak felé, mivel ott találják meg potenciális vásárlóikat és hirdetni is sokkal olcsóbb ezen a felületen.
Szerző: Gócza Sára
