címlapkép: Leopard2-es tank -Foto:Christophe Gateau/picture alliance/dpa
Deutsche Welle
A német kancellár és a francia elnök egyaránt azt szorgalmazza, hogy újabb területeken számolják fel az egyhangú döntéshozatal elvét, mert különben működésképtelenné válik az unió, ha újabb tagokkal bővül. (Mint ismeretes, Magyarország éppen ezt az elvet felhasználva fúrja meg mostanában igencsak szorgosan a neki nem tetsző tervezeteket, akár a többi 26 ország ellenében – a szerk. megj.)
Ez abból a cikkből derül ki, amelyet Olaf Scholz és Emmanuel Macron a Frankfurter Allgemeinében, illetve Le Journal du Dimanche-ban jelentetett meg, és amelyben vázolja, miként képzeli el az EU jövőjét. A két kormány ma együttes ülést tart, miután 60 éve írták alá azt a szerződést, amely megteremtette a jelenlegi, baráti viszony alapját.
Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy gyorsan előre kell lépni a jelentkező államok felvételével, de el kell érni, hogy hatékonyabban működjenek az intézmények, illetve gyorsabban megszülessenek a határozatok, mert különben megbénul a közösség. Ehhez pedig elsősorban azoknak a kérdéseknek a körét kell kibővíteni, amelyekről a minősített többséggel döntenek az Európai Tanácsban.
https://www.dw.com/de/gemeinsam-gegen-vetoentscheidungen-in-der-eu/a-64476715
Washington Post
A vezércikk úgy ítéli meg: Biden nem hagyhatja annyiban, hogy Németország nem hajlandó nehéz harckocsikat szállítani Ukrajnának. Putyin ugyan nagyot koppant, amikor azt hitte, hogy a nyugati szövetség túl gyenge és megosztott, így nem lesz képes egységesen cselekedni, ám most a németek miatt megjelent az első súlyos repedés az összefogáson.
A törésvonalat haladéktalanul meg kell szüntetni, mert különben a Kreml diktátora bizonyosan megpróbálja kihasználni, és nem csupán a fronton, hanem az európai közvélemény megdolgozásával is. A szankciók mellett éppen a katonai segítség kulcsfontosságú, hogy Ukrajna túlélje a viszályt és ellensúlyozni tudja az orosz létszámfölényt.
Németország több támogatást nyújtott Kijevnek, mint bárki más, leszámítva az USÁ-t és Nagy-Britanniát. A fordulat meghirdetésével Scholz kancellár feladta a több évtizedes stratégiát, mármint hogy a gazdasági kapcsolatok elmélyítésével zárják ki a háború lehetőségét. Javára kell írni, hogy felismerte: létveszély fenyegeti a szuverén ukrán államot, amelynek egyetlen „bűne” az volt, hogy európai nemzet akart lenni.
Ha Oroszország megússza büntetlenül, akkor kisebb országokat is utolérhet a földrészen a Kreml gazdájának birodalmi fantáziája. Csakhogy mintha a német koalíció és a lakosság egy része nem jutott volna el idáig. A Leopard 2-esek tudnak a leginkább segíteni az ukránoknak, figyelembe véve a terepviszonyokat és a karbantartás lehetőségeit. Scholz azonban a hazai ellenállás láttán feladja elszántságát, de ez nem maradhat így.
Viszont ha Amerika néhány Abrams tank útnak indításával meg tudja oldani a dilemmát, akkor nem szabad haboznia. Hiszen itt egy olyan fenyegetésről van szó, amilyen több mint egy nemzedék óta nem bukkant fel. Ukrajna a létéért harcol. De a küzdelem tűzpróba Európa számára is, miután az orosz fél megsértette az egész nyugati rendszer alapelvét, vagyis hogy nem szabad kiprovokálatlan, agresszív háborút kirobbantani.
Moszkva fokozza az erőfeszítéseket, hogy tavasszal új hadműveletbe kezdjen. De lehet, hogy az ukránok is saját offenzívát nyitnak. A német habozás szembe megy a nyugati egységgel, Biden nem nézheti ölbe tett kézzel.
Süddeutsche Zeitung
A vezető német újság kommentárja úgy látja, hogy a Scholz-kormány teljesen ésszerűtlen okokra hivatkozva tagadja meg Ukrajnától a Leopárd 2 nehéz páncélosokat. Berlin kezdettől fogva kettős szorításban van. Egyfelől segíteni kíván a megtámadott országnak, másfelől viszont tart a szolidaritás következményeitől.
A kancellár azzal érvel, hogy nem akar egyedül lépni. Burkoltan jelezte, hogy ez azt jelenti: az amerikaiak is adjanak Abramsokat Kijevnek. Nagyon úgy néz ki azonban, hogy hamar feladja ezt az álláspontját, miután telefonon beszélt Joe Bidennel. Az ukrán sürgetést elnézve nem kétséges, hogy azonnal meneszteni kell a harckocsikat. Merthogy készül az új orosz offenzíva, és nincs elég muníció sem. Úgyhogy Scholz nem bújhat többé az amerikai elnök háta mögé.
De csak feltételezni lehet, hogy attól fél: a szállítások nyomán eszkalálódik a viszály, ám látnivaló, hogy az orosz fél pont arra törekszik, megszállottan. A lakosság elleni terror mutatja. Putyin figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot, ő csak az erősebb jogát tiszteli. Viszont az atomfenyegetést visszafogta, amióta Kína figyelmeztette, hogy nem kellene ezt forszírozni.
De a hadsereget és az országot hosszú háborúra állította be. Ilyen helyzetben aki megtagadja a szükséges fegyvereket az áldozattól, az valószínűleg csak meghosszabbítja a konfliktust és legrosszabb esetben azt kockáztatja, hogy a Kreml ura eléri célját: jelenlegi formájában megsemmisíti Ukrajnát.
A páncélosok esetében a tét az, hogy mire elegendő a támogatás. Vagyis hogy az ukránok meg tudják védeni magukat, vagy hogy felszabadítsák akár a Krímet is? Egyértelmű, hogy a status quo csakis az agresszornak jó. Jó lenne, ha nyugaton végre mindenki belátná, hogy a háború csak akkor ér véget, ha Oroszország elveszti.
Washington Post/Bloomberg
Az Európai Unió sokat kockázat azzal, hogy két hét múlva nem csupán a tengeren át érkező orosz nyersolajra, hanem a feldolgozott termékekre is kiterjeszti az embargót. Tehát a többi közt a dízelre, a kerozinra, fűtőolajra, a szénhidrogénből kinyert vegyipari alapanyagokra is. A cél az, hogy megcsappanjon Putyin hadi kasszája és így az elnök adja fel a háborút, amely éppen most kritikus szakaszához ér.
Ráadásul az EU még maximális árat is kiszab a 3. országok számára. Aki annál többet fizet az oroszoknak, az nem köthet biztosítást a csatlakozó országokban, illetve hitelt sem kaphat a vásárlásokhoz. Nagy dolog ez, hiszen a világóceánokon közlekedő tankerek 95 %-át Londonban biztosítják a kockázatok ellen. Ebben a termékkörben az orosz fél tavaly csaknem 10 %-kal részesedett a világ összforgalmából, vagyis a lépés igencsak érzékenyen érinti.
Viszont nagy kérdés, Európa honnan pótolja a kieső mennyiséget, és ha nem sikerül új forrásokat találnia, az jelentős többletköltségekkel jár az érintett iparágak, a mezőgazdaság valamint a közúti és vízi (tengeri) fuvarozás számára. A kormányok pedig nehezebben tudják megfékezni az inflációt.
Szóba jön a Közel-Kelet, valamint India és az Egyesült Államok is. Fontos továbbá, hogy Kína hajlandó-e többet a piacra dobni. Ugyanakkor a globális ellátásba bezavarhat, ha az oroszok nem tudják másnak eladni a portékát, és ezért csökkentik a termelést. Nekik főleg Törökország, valamint Afrika és Latin-Amerika jelenthet új piacot.
Az ellen ugyanakkor Európa nem sokat tehet, hogy mondjuk, India megvásárolja az orosz nyersolajat, feldolgozza és utána eladja az EU területén belül. Vagy hogy mohó kereskedők máshonnan származó szénhidrogénnel keverik össze az orosz olajat és ezután küldik az öreg kontinensre.
Die Presse
Határeset – írja az újság, miután az osztrák belügyminiszter egy ellenzéki képviselő kérdésére azt közölte: az osztrák segéderők semmiféle törvénysértésben nem működnek közre a magyar-szerb határon. Tavaly összesen 538 osztrák határőr teljesített szolgálatot a térségben, csak a személyi költségek csaknem 5 millió eurót tette ki. És akkor még nem beszéltünk a dologi kiadásokról, úgy mint járművek, benzin, stb.
Csak közben kérdés, mennyire van értelme a küldetésnek, hiszen egyedül tavaly 100 ezren jutottak be illegálisan Ausztriába és zömük Magyarországon át érkezett. A kirendelt egységek jogköre ugyanakkor rendkívül korlátozott: ellenőrizhetik az útleveleket, a csomagokat, bekísérhetik az elfogottakat, de csakis akkor, ha jelen vannak a magyar kollégák. Az elmúlt évben több mint 36 ezer esetben jártak el, 164 embercsempészt vettek őrizetbe.
Ugyanakkor nem világos, mennyire van közük a magyar hatóságok által elkövetett jogsértésekhez. Hiszen sokszor előfordul, hogy a magyar szervek törvénytelenül azonnal kizsuppolják a migránsokat, sőt emberi jogi szervezetek bizonyítékai szerint időnként fizikai erőszakot alkalmaznak ellenük. Egy marokkói pl. azt vallotta, hogy osztrák határőrök jelenlétében fordították vissza szerb területre, ám a bécsi belügyi tárca nem találta nyomát.
https://www.diepresse.com/6241033/oesterreichs-grenzwertiger-einsatz
