Die Welt
Különleges gyengédséget tanúsít az egyik legnagyobb német hadiipari cég az orbáni Magyarország iránt: a Rheinmetall a Hiúz páncélosok gyártására kötött megállapodás után most az közölte, hogy munícióüzem létesül Várpalotán. A termelés 2027-re éri el a teljes kapacitást, készül majd lőszer a többi közt tüzérségnek, páncélosoknak és mozsárágyúknak.
A költségek meghaladják a 100 millió eurót, magyar részről a partner az állami N7 holding. De hogy kinél lesz a döntés joga és hová szállíthatnak majd a hadfelszerelésből, arról nem tudni semmit sem. Mindenesetre a német óriásvállalat stratégiai befektetésnek minősítette a tervet, kiemelve, hogy a háború miatt várhatóan igen sok lövedékre lesz szükség mind Európában, mind a NATO-ban. Várpalotán a gyártáshoz az RDX robbanószert használják majd fel.
A jelentés felidézi, hogy három éve a magyar fél jó kétmilliárd euróért 209 darabot rendelt a vadonatúj Hiúz páncélosból, amelynek az első vevője volt. Az első példányt tavaly októberben személyesen Orbán Viktor vette át, és hamarosan megkezdi működését az épülő magyarországi Hiúz-üzem is.
De ezzel még nincs vége a közös elképzeléseknek. Szó van olyan drónok közös előállításáról is, amelyek robbanószerrel felszerelve hosszú időn át képesek a cél felett lebegni, anélkül, hogy észrevennék őket. Továbbá a Rheinmetall kiemelkedő szerepet szán Magyarországnak abban, hogy a NATO-n belül digitális kapcsolatot hozzanak létre a katonák, a harckocsik, repülőgépek, valamint a felderítő drónok között.
Guardian
Jelenleg 20 éve nem éltek olyan kevesen a világon populista uralom alatt, mint napjainkban – főként a brazil és amerikai választás eredményeként két év alatt 800 millióval csökkent a szám, de még mindig 1,7 milliárd ember tapasztalja nap mint nap a saját bőrén az illiberális valóságot. Ezt mutatta ki a volt brit miniszterelnök, Tony Blair nevét viselő intézet.
A változás annak köszönhető, hogy előretörtek a haladó, illetve centrista erők, bár az ugyancsak népes Fülöp-szigeteken Duterte elnöknek azért kellett távoznia, mert nem indulhatott még egyszer. Viszont Janez Jansa, a szlovén kormányfő az urnáknál vérzett el.
Az idei év megint csak igen fontosnak ígérkezik, hiszen kritikus választások jönnek Törökországban, valamint a lengyeleknél. Az eredmény az lehet, hogy megbukik a földkerekség két legbefolyásosabb demagóg kormánya, de ehhez az kell, hogy jobban összefogjon a jelenleg még megosztott ellenzék.
A kutatás úgy összegzi a populizmus lényegét, hogy hirdetői szerint egyfelől az „igaz emberek” erkölcsi viszályba keveredtek a „másokkal vagy idegenekkel”, másfelől pedig semmi sem korlátozhatja az „igazi nép” akaratát.
Viszonylag friss fejlemény, hogy az amerikai időközi választáson szinte kivétel nélkül vereséget szenvedtek a jobboldali nacionalizmust és az összeesküvés elméleteket felkaroló Trump jelöltjei. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a tengerentúlon hosszú távon visszaszorul a kulturális populizmus.
Mint ahogy általában is hiba volna temetni az irányzatot, hiszen képviselői tavaly jól szerepeltek Olaszországban, Izraelben és Svédországban. Marine Le Pen pedig kikapott ugyan Marcontól az elnökségért vívott küzdelemben, ám pártja utána sok mandátumot szerzett a törvényhozásban.
https://www.theguardian.com/world/2023/jan/05/number-of-populist-world-leaders-at-20-year-low
Die Welt
A jobboldali német lap főkommentátora úgy látja, hogy a nagyobbik lengyel kormánypárt azért forszírozza a teljesen képtelen háborús kártérítést Németországgal szemben, mert nem tud meglenni ellenségkép nélkül. Szüksége van a randa németekre, hogy ellenük határozza meg saját helyét és szerepét. Pedig jó volna, ha sikerülne feldolgozniuk a történelmet.
Jacques Schuster szerint a német lélekbe az Adenauer óta eltelt évtizedekben alaposan beleivódott a világégésért viselt felelősség. Ezért aljas dolog a PiS részéről azt állítani, hogy nyugati szomszédjuk elfelejtette a lengyelek szenvedéseit. Nagy többségük nagyon is tisztában van a háborús pusztítással, a sok millió lengyel áldozattal. Ám utóbbiakat sajnos a pénz sem képes feltámasztani.
Berlin visszautasította a varsói követelést, éspedig nem csak azért, mert ha engedne, akkor más országok részéről is erkölcsileg jogos igények merülnének fel. Hanem mert ily módon Németország, az EU legnagyobb nettó befizetője oly mértékben meggyengülne, hogy az már az egész szervezetet veszélyeztetné. Az pedig Lengyelországnak sem lehet érdeke, már ha józanul mérlegeli a dolgokat.
A német kormány és a lakosság zöme készen állna bizonyos jóvátételről tárgyalni, de minek? A Jog és Igazságosság azért tünteti fel Európa hatalomra éhes urainak a németeket, mivel saját népét igyekszik ily módon elkábítani. El kell terelni a figyelmet arról, hogy illiberális, tekintélyuralmi rendszert igyekszik csinálni az országból.
A múlt közös feltárásához azt is tisztázni kellene, hogy a lengyelek 1943-ban miért csak nézték, amint a németek leverik a lázadást a varsói gettóban? A honfitársak nemigen segítettek a zsidóknak. Csak éppen ilyen kérdéseket nem tesz fel magának a lengyel vezetés.
Inkább eszközül használja a történelmet saját hatalma megtartására. Vagyis tulajdonképpen ugyanazt csinálja, mint az általa gyűlölt komcsik az egykori keleti tömbben. A múlt azonban nem szolgálhat fegyverként.
Der Standard
Egy neves külpolitikai elemző úgy látja, hogy Európa e pillanatban csakis Putyinnal szemben határozhatja meg magát, egyelőre nem lehet Oroszországot bevonni a stabil rend megteremtésébe. Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt igazgatója hangsúlyozza, hogy a földrésznek meg kell őriznie egységét és hozzá kell látnia a hosszú távú orosz politikai megalkotásához.
A háborúban jelenleg lehetetlennek látszik olyan kompromisszum, ami elősegítené a békét. Ha Putyin azt akarja, hogy Kijev ne csatlakozzon a NATO-hoz, akkor ki kell vonni az összes csapatot a szomszéd országból, ám ezzel az elnök beismerné vereségét, az meg személyes kudarc volna számára. Ugyanakkor Zelenszkij aligha venné fontolóra, hogy lemondjon bármekkora területről, ha nem ajánlják fel neki a katonai szövetség tagságát. Így azonban elhúzódó viszályra kell felkészülni.
Következésképpen az orosz fél a nyugati egységet próbálja megtörni. A civil létesítmények elleni bombázásokkal az életet kívánja elviselhetetlenné tenni Ukrajnában, hogy újabb menekülthullám induljon be. Túl azon a 8 millión, amely már eddig a földrészen keresett menedéket. De az elnök eszközül veti be az energiát, az élelmiszert és a műtrágyát is. Ezen túlmenően az infláció, ami a Moszkva által kezdett energia hadviselés része, világszerte gerjeszti a politikai instabilitást.
De nem lehet kizárni az újabb szabotázs- és kíberakciókat sem. Továbbá fokozottan igyekszik megdolgozni a döntéshozókat a Nyugat-Balkánon, a Közel-Keleten és Afrikában. Azt hiszi ugyanis, hogy akkor lehet sikeres, ha megosztja a Nyugatot. Mindennek ellensúlyozására az EU-nak ki kell tartania az egységfront mellett, egyidejűleg pedig fokoznia kell Ukrajna támogatását. Akárcsak a járvány idején, most is meg kell találnia az együttműködés új formáit, hogy nyájimmunitás alakuljon ki az orosz agresszió, nyomásgyakorlás és csalás ellen.
https://www.derstandard.at/story/2000142203775/wie-sich-europa-gegen-russland-absichern-kann
Economist
A lap aggasztónak nevezi, hogy az egész világon kezdik félvállról venni a járványt és lazul az adatgyűjtés, pedig anélkül bármikor újra indulhat egy súlyos hullám. Márpedig ez a komoly veszély, nem pedig az, hogy Kínában növekszik a fertőzéses esetek száma. Az ázsiai ország feladja a szigorú korlátozásokat, ugyanakkor igencsak adós maradt a tömeges oltásokkal, ezért a lakosság jó része nem tudott semmilyen formában védettséget szerezni. Ezért egyre több a beteg, amire azután a külvilág reagált.
Ám nem indulás előtt kellene ellenőrizni az utasokat, hanem inkább azt kellene figyelni, nem alakul-e ki valahol egy új variáns a Covid őshazájában. Csak az utóbbi egy évben 90 %-kal kevesebb ilyen információ érkezett be a WHO-hoz, mert a kormányok azt gondolják, hogy már túl vannak a nehezén, hátradőlhetnek. Pedig ez egyáltalán nem igaz. A ragály továbbra is 10 ezer embert öl meg hetente, és sokakat meg lehetne menteni.
A laboratóriumok dolga az, hogy kövessék a vírusok genetikai összetételét. Ha ugyanis nagy változás következik be, akkor a kórokozó vagy könnyebben terjed, vagy súlyosabb következményekkel jár, vagy mindkettő lehetséges egyidejűleg. A virológusok ezt figyelik, meg azt is, mennyire hatékonyak az adott területen a tesztek, az ellenszerek, illetve vakcinák.
Akárhogy is lesz Kínában, időről időre visszatérő hullámokra kell számítani. Merthogy az oltások csak viszonylag rövid ideig hatnak. De éppen ezért a jelszó csak az lehet: folyamatosan adatokat kell szolgáltatni. Ha lanyhul az éberség, a világ felkészületlen lesz a következő ragállyal szemben.
All around the world, covid surveillance is faltering
