címlap: Gabriel Monnet/EPO
Politico
Az ukrán külügyminiszter újabb nyilatkozatban bírálta a magyar kormányt, ezúttal azt mondta, hogy Orbán Viktor túszul ejtette Ukrajnát, mert így akart hozzájutni az uniós alapokhoz. Azaz ütőkártyaként vetette be Kijevet. Dmytro Kuleba a portálnak adott nyilatkozatban rámutatott, hogy Magyarország a maga játékát űzi. Ukrajnával revolverezi a Bizottságot, hogy megszerezze azt a pénzt, amellyel saját megítélése szerint Brüsszel tartozik neki.
Ám van egy jó megoldás, amivel meg lehet akadályozni, hogy Orbán a többiek fölé kerekedjen. Ez pedig az, hogy az EU kitalálta, miként segíthet anyagilag az ukránoknak, éspedig úgy, hogy azt a magyar fél ne legyen képes megtorpedózni. Ezt az eszközt a jövőben bármikor be lehet vetni, amikor hasonlóan kényes helyzet áll elő.
Jelezte, hogy már a jövő hónapban számítanak az előirányzott 18 milliárd eurós segítség első részletére. Hozzátette: minél előbb, annál jobb. Hiszen az időzítés roppant fontos, a háborúban már csak úgy van, hogy lehetőleg tegnap meg kell érkeznie mindennek, amire szükséged van.
Egyben közölte: Ukrajna jövőre arra törekszik, hogy megszülessen a 10. szankciós csomag és gátolja meg, hogy Moszkva megkaphassa a fegyverek gyártásához szükséges hozzávalókat. Hiszen pl. továbbra is futószalagon állítja elő a rakétákat.
https://www.politico.eu/article/viktor-orban-ukraine-war-aid-european-union-hostage-funding/
Washington Post/Bloomberg
A korábbi teszetoszaság (böszmeség) után az Unió radikális lépésre szánta el magát, amikor milliárdokat tart vissza, hogy ily módon állítsa meg a jogállam lebontását Magyarországon és Lengyelországban. Ám ezzel együtt bizonytalan, hogy a két kormány hajlandó-e beállni a sorba.
Mindkettő küszködik a megélhetési válsággal, valamint az inflációval, amelyet csak súlyosbít a háború. Orbán már a választási kampányban lenullázta az államkasszát. És mivel most elakadtak az európai pénzek, rendkívüli adókkal igyekszik enyhíteni a hiányt. Ami a támogatások folyósításához szabott feltételeket illeti, a kormány már egy sor törvényt nyomott át a korrupció ellen. Emellett azt ígéri, hogy Brüsszel kívánságának megfelelően márciusra eleget tesz az igazságszolgáltatás függetlenségét célzó követeléseknek is.
Ugyanakkor a miniszterelnök bagatellizálja az EU kifogásait a demokrácia kapcsán, ám ily módon saját teszi bizonytalanná, hogy mennyire hajlandó alapvető változtatásra.
Bloomberg
A magyar miniszterelnök félretolta az Országgyűlést és rendeleti úton felülvizsgálta a jövő évi költségvetést, megnövelve a hiányt. De hát nagy nyomás nehezedik rá, mivel egyre többe kerülnek az importált energiahordozók, valamint a rezsitámogatások, arról nem beszélve, hogy az EU gyakorlatilag befagyasztotta 28 milliárd euró folyósítását a korrupciós és jogállami aggályok miatt.
A hatalom válaszul különadókkal igyekszik betömködni a pénzügyi lyukakat. Egyébiránt a Fidesz arra készül, hogy a jövő hónapban beterjeszti az előirányzatot jóváhagyásra a Parlamentnek, igaz, akkorra már hatályba lép a tervezet. Az elfogadás viszont nemigen kétséges a kétharmad birtokában.
https://www.yahoo.com/news/orban-decrees-bigger-hungary-budget-113903000.html
Daily Telegraph
Egyre többször hangzik el a felszólítás, hogy az EU korlátozza az orosz hasadóanyagok kereskedelmét is, mivel félő, hogy annak bevétele szintén elősegíti a háború folytatását. Csak éppen nehéz bármit is tenni, mivel Moszkva uralja a piacot, és Magyarország, valamint Bulgária erősen függ az orosz uránutánpótlástól, ezért erre a területre mindeddig nem sikerült kiterjeszteni a szankciókat.
A Roszatom azt állítja, hogy a forgalom 17 %-át ellenőrzi a világban. Már most 200 milliárd dollár értékű megrendelés van a zsebében és jövőre 15 %-os bővüléssel számol. Azaz Európa ugyan válik le az orosz szénhidrogénekről, de világ továbbra is kénytelen nagymértékben támaszkodni a feldolgozott orosz urániumra. Ugyanakkor félő, hogy ha most sikerül is valahogy visszaszorítani az oroszokat, azok pozíciói visszaállnak az uránpiacon a harcok elülte után.
Project Syndicate
Gordon Brown elengedhetetlennek nevezte, hogy a háború után a vádlottak padjára ültessék Putyint és brancsát, ám ehhez szerinte már most meg kell kezdeni az előkészületeket. A volt brit kormányfő és pénzügyminiszter azzal érvel, hogy a harcok leállítását is elősegítheti, ha az USA és Nagy-Britannia közreműködik egy különleges bíróság felállításában, mégpedig azzal a céllal, hogy ott vonják felelősségre az orosz diktátort a háborús bűnökért. Ily módon ugyanis oda lehet a politikus hazai népszerűsége, egyben pedig egyértelmű üzenetet lenne a többi agresszornak.
Legelőször is azonban a Nyugatnak újabb fegyvereket kell küldenie Zelenszkijnek. Viszont a különleges törvényszék életre hívására nem alkalmas az ENSZ, mert ott a BT-ben Moszkvának vétójoga van. A hollandok azonban már jelezték, hogy ők helyet adnának a különleges ügyész hivatalának, valamint az új ítélőszéknek is.
A jogi eljárást leegyszerűsítheti, hogy az ukrán jog bünteti az agressziót, vagyis az testületnek az ukrán törvények alapján kellene eljárnia. Nemzetközi civil szervezetek már javában gyűjtik a bizonyítékokat. A Nemzetközi Büntető Bíróság azért nem lenne megfelelő fórum, mert ott valószínűleg túl sokáig elhúzódna az előkészítés és nem volna egyszerű kimondani, hogy összefüggés van a Kreml és a háborús bűntettek között. Ráadásul sem Oroszország, sem Ukrajna nem ismeri el a joghatóságát.
Viszont amilyen gyorsan csak lehet, ki kell tűzni a tárgyalást az invázió miatt. Ez jelzés volna a vétkeseknek, hogy nem tudnak sehová sem elbújni. Ehhez szükség esetén az EU-nak és az Európa Tanácsnak kell lépnie. A vádemelés akár már jövőre, a gyanúsítottak távollétében is megtörténhet. Ily módon Putyin és cinkosai többé nem utazhatnának külföldre, ez pedig az jelentené, hogy megritkulna a politikus körül a bólogató jánosok hada, otthagynák a tanácsadók. Legfőbb ideje cselekedni.
Neue Zürcher Zeitung
Ha Európa elgondolkodik azon, mekkora szenvedéseket élt át a búcsúzó évben, ugyanakkor figyelembe veszi azt is, hogy megmutatkozott a közös értékek ereje, akkor jobb jöhet számára 2023-ban. Ehhez azonban igazítania kell az iránytűn.
Az ukránok egy nagyhatalmi mániában szenvedő despota áldozatai lettek, aki azt gondolja, hogy korrupt rendszerét már csupán puszta erőszakkal és revansista álomvilággal tudja fenntartani. Ezért az ukrán lakosság egyharmada kénytelen volt elhagyni otthonát, közülük 8 millióan külföldre menekültek. De az átlag orosz sorsa sem irigylésre méltó. Nem csupán a gazdasági nehézségek miatt, hanem mert ismét grasszál a félelem és a önkény.
Európa többi részén más dimenzióban jelentkeznek a megpróbáltatások – a magas árak és a fenyegető energiaszűke miatt. Ezek a bajok ugyanakkor részben a laza pénzpolitikából és abból a téves felfogásból erednek, hogy állami eszközökkel minden fájdalmat orvosolni lehet és kell.
A tekintélyuralmi rendszerek általában jobbágynak tekintik a polgárt, akinek az a feladata, hogy szolgálja az ún. magasabb célt és készségesen meghaljon az államért. Ám az ún. magasabb cél csak egy kis elit korrupt hatalmi igényeit álcázza, az urak nemigen törődnek a néppel. Az ukránok ugyanakkor a liberális modellért küzdenek, azt meg kell védeni az autokraták és zsarnokok támadásaitól.
Putyin csak akkor adja be a derekát, ha katonailag rákényszerül. A Nyugatnak azonban egyben meg kell győzniük az oroszokat, hogy ami most van náluk, az nem állam, viszont egy szabadelvű, demokratikus Oroszországnak helye van Európában. A nyugati modellt azonban attól is meg kell óvni, hogy belülről ássák alá. Csak akkor működik, ha irányítói nem szabadul(hat)nak el.
És az EU kizárólag akkor képes megmaradni, ha kiáll a saját értékei mellett. Ám emellett Brüsszelnek teret kell hagynia a nemzeti kezdeményezéseknek. Olyan feladatokra kell összpontosítania, amelyek közös kihívást jelentenek, ideértve, hogy megóvja az együttes elveket. Mint a jogállam, a közvetlen demokrácia, és a korrupcióval szembeni kérlelhetetlenség.
https://www.nzz.ch/meinung/freiheit-frieden-und-europa-zeit-den-kompass-zu-justieren-ld.1719114
Süddeutsche Zeitung
Brüsszelben erős a félelem, hogy mit hoz holnaptól a svéd uniós elnökség, mivel a stockholmi belpolitikai erőviszonyok miatt az egykor derék neonácik által alapított Svéddemokraták beleszólhatnak olyan fontos kérdésekbe, mint a migráció. A háború, az energianehézségek, az infláció és a közelmúltban kipattant strasbourgi vesztegetési ügy miatt egyébként sem könnyű átvenni a szervezet soros irányítását. Ám hogy fél éven át hangadók lehetnek a jobboldali populisták, az sokakat aggállyal tölt el.
A svéd koalíciós program sok pontban egyébként is úgy hangzik, mintha a Svéddemokraták egyedül írták volna. Ugyan már nem követelik országuk kilépést az EU-ból, viszont a pártvezér jelezte, hogy amennyire csak lehet, igyekeznek visszaszorítani a szervezet beleszólását olyan ügyekbe, amelyek a nemzeti szuverenitást érintik.
A menedékjog reformja azért különösen kényes kérdés, mert Magyarországon és Lengyelországon kívül már más államok sem akarnak több menekültek befogadni. Ilyen Ausztria, de a hollandok és a belgák is csak mérsékelt szolidaritást tanúsítanak. A búcsúzó cseh elnökség ugyan előterjesztett egy kompromisszumos javaslatot, ám nem kizárt, hogy a bevándorlásellenes Svéddemokraták miatt nem lesz belőle semmi.
https://www.sueddeutsche.de/politik/schweden-eu-ratspraesidentschaft-schwedendemokraten-1.5724034
(Fotó: Christine Olsson/Imago)
Der Standard
Joschka Fischer szerint Hszi elnök és az ő Covid-politikája jelenti a legnagyobb kockázatot Kína számára. A volt német zöld alkancellár és külügyminiszter az elemzésben rámutat: az ország most fizeti meg az árát, hogy korábban kényszerintézkedésekkel próbálta meg visszaszorítani a járványt. A demokráciáknak ez sokkal jobban sikerült, mert ott ütközhettek a nézetek.
Mindenesetre korábban úgy tűnt, hogy csak idő kérdése, az ázsiai ország mikor előzi meg az USÁ-t a világgazdaság élén. A párt uralmát erősítette az óriási biztonsági apparátus, a kiterjedt megfigyelő rendszer, valamint az elnyomás is. Ám beütött a ragály, a gazdaság leállt.
Az elején még úgy tűnt, hogy sikeres lesz az autoriter nulla Covid stratégiája, csak éppen ezzel Peking nem vette figyelembe, hogy főként a nagyvárosokban már más a helyzet, mint a 60-as, 70-es években. Az emberek nagy többsége nem fogadja el egész lakónegyedek, gyárak, kikötők lezárását. Azon kívül a kereskedelmi szálak miatt a világ a szállítási láncok megszakadásával szembesült, a kínai export jelentősen visszaesett.
Hszi igazolni akarta a fertőzés visszaszorításával is, hogy rendszere különb, mint a hanyatló nyugaté. Ezért nacionalista felsőbbrendűségtől vezérelve lemondott a nyugati oltóanyagokról. Csakhogy emiatt a lakosság jelentős része ma is védtelen a járvánnyal szemben.
