Le Monde
A lap úgy mutatja be Pankotai Lilit, hogy ő volt az a gimnazista, aki a nemzeti ünnepen rendezett nagyszabású ellenzéki megmozduláson Orbán Viktor fejéhez vágta versét, amely a fiatalság teljes dühét fejezte ki a hatalom által tönkretett oktatási rendszer miatt. A költemény azóta kultikus lett, a 18 éves lányra viszont rászállt a lakájmédia. Maga az érintett azt meséli, hogy még márciusban egy óra alatt megírta slam kategóriába tartozó művet, mivel dühítette a helyzet.
Időközben az egész országot megrázta a mozgalom, amely több szabadságot követel a tanításban. A diáklánynak viszont el kellett hagynia pécsi katolikus középiskolát, mert az igazgató azonnal nyilvánosan szembefordult vele. A versben szó van a gimnáziumról is, mivel az hűségesen igyekszik a gyerekekbe plántálni a hatalom homofób üzeneteit. Ám aki igazán árt a rendszernek, az a kormány szemében egy fiatal lány, aki nem átall nekitámadni Orbánnak, a slam szabályaiból következően még trágár kifejezéseket is megengedve.
Ő maga azon ironizál, hogy még mindig várja azokat a pénzeket, amelyeket a fideszes sajtó szerint a brüsszeli, illetve amerikai baloldal szokott neki küldeni. Egyébiránt azt meséli, hogy a lírára 4 éve talált rá, de csak akkor nem tudja megfékezni a nyelvét, ha azt látja, hogy egy rendszert szándékosan tesznek tönkre. Az ilyesmit ugyanis nem lehet szép szavakkal leírni.
Annál is kevésbé, mert a cél szembeötlően az, hogy visszafejlesszék a kritikus gondolatot és a tanulókból robotokat csináljanak. Hozzáteszi: ez azért jó odafönt, mert így a legkönnyebb megőrizni az uralmat.
Radikalizmusával Lili tökéletesen megtestesíti főleg a nagyvárosok fiatalságát, amelyet kétségbe ejtett Orbán újabb győzelme, amely főként a hivatalos propagandával átitatott idősödő, vidéki lakosságnak köszönhető. A lány szerint Magyarország ma már demokráciának álcázott diktatúra. De már többször is elgondolkodott azon, nem volna-e jobb elmenni. Hiszen ha minden héten összegyűlik 150 ezer ember az utcákon, valószínűleg akkor sem változik semmi. Továbbra sem tartanák be a játékszabályokat a hatalmasok, ellenben még inkább elbontanák az egészségügyet, az oktatást, a független sajtót és a jogállamot.
Die Welt
Az idén, e hónap közepéig Európán belül Németországban nyújtották be a legtöbb menedékkérelmet. Összesen 190 ezret, ami 57 %-os emelkedést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. A legtöbben illegálisan jutottak be német földre, odáig pedig elsősorban két úton vergődtek el. Ez derül ki a Bizottság, illetve az EU Külügyi Szolgálatának bizalmas jelentéséből, amelyet megszerzett a lap.
Utána a sorrend: Franciaország (115 820), Spanyolország (111 200), Ausztria (105 554) és Olaszország (78 897) a sorrend. Legkevesebben Magyarországon próbálkoztak – írd és mondd: 43-an. Majd Szlovákia (382) és Észtország (548) következik. Ebben a listában az ukránok nincsenek benne.
A kérelmezők többsége, 27 %-a szír, utánuk 17 %-kal az afgánok, 10 %-kal a törökök és 6,9 %-kal az irakiak jönnek. Hogy Magyarország ennyire nem népszerű a migránsok között, annak az az oka, hogy a magyar hatóságok nem kívánják összeírni ezeket az embereket, hát, még hogy befogadni őket. Egyszerűen tovább engedik őket. Ezzel persze a hatóságok megsértik az európai menedékjogot, de ugyanez elmondható pl. Görögországról és Olaszországról is.
Politico
Oroszország elhúzódó háborúra ássa be magát, minden jel arra utal, hogy Putyin és csapata hosszadalmas hadműveletre készül. Amint megfagy a talaj, az ukránok két lehetőség közül választhatnak: vagy támadást indítanak délen, hogy megszakítsák a Krímbe vezető szárazföldi hidat, vagy pedig északkeleten Luhanszkra összpontosítanak. Mindegyikhez azonban jelentős nyugati fegyverszállításokra van szükség. Sőt arra az esetre is, ha Kijev védekezésre kényszerülne.
Ugyanakkor az látszik, hogy a másik oldal ellenoffenzívát készít elő, amihez 200 ezer újoncot mozgósít. Ez akkora szám, hogy hiába képzetlen vagy motiválatlan ez az erő, mégis jelentős hatást érhet el. Ezzel szemben az ukránok csupán 30 ezer újonnan csatasorba állított embert tudnak felmutatni, ez pedig kellőképpen aggasztja az ukrán illetékeseket.
De hogy az oroszok milyen taktikai célokat követnek, és hogy milyen tanulságokat vontak el az eddigi harcokból, az egyelőre nem világos. Mint ahogy az is, honnan szedik a szükséges hadianyagot. Nyugati elemzők abból indulnak ki, hogy a Kreml Moszkva Donyeck, Harkiv, Luhasznk, valamint Zaporizzsja térségében rendel el rohamot. Emellett megindulhat Belarusz felől is, bár erre egyelőre nincsenek megbízható jelek.
https://www.politico.eu/article/vladimir-putin-russia-ukraine-long-war-conflict/
Le Monde
A Német Külkapcsolati Tanács igazgatója úgy véli, hogy Közép- és Kelet-Európa energiabiztonsága kulcsfontosságú az egész földrész gazdasági jövője szempontjából. Guntram Wolff emlékeztet arra, hogy az érintett államok, Németországot is ideértve valóságos energiasokkot éltek át a háború kezdete óta, hiszen szinte teljesen kiesett a szállítók sorából addigi legfőbb forrásuk, Oroszország.
A kontinens azonban visszaverte, hogy Moszkva fegyverként vesse be az energiahordozókat, egy-két kivételt leszámítva nem engedett a zsarolásnak. Éppen ellenkezőleg: átalakítja energiarendszerét, de ettől még az energiaárak megugrása versenyhátrányba hozza az EU-t. Márpedig az ipar használja fel a földgáz 27 %-át, sőt keleten még magasabb az arány.
Középtávon a megújuló energiaforrások, illetve az atomerőművek segíthetnek. Elsődleges cél azonban az, hogy gondoskodni kell az energiapiac zavartalanságról, és arról, hogy külföldről továbbra is érkezzen gáz és olaj. A Valutaalap egyik tanulmánya szerint ezen a vonalon leginkább Magyarország, Csehország és Szlovákia a legsebezhetőbb, ők függnek leginkább Moszkvától.
Az orosz szállítmányok kiváltásában alapvető szerep jut Norvégiából kiinduló vezetéknek. Ezért nagyon kell rá vigyázni, ez elsőrendű feladat a hadseregek és az elhárítás számára. Viszont évek kellenek hozzá, hogy a megújuló energia beléphessen az orosz gáz helyébe. A zöld hidrogén ott segíthet majd, ahol magas hő kell az ipari műveletekhez. Viszont azt is számításba kell venni, hogy a megújulók kapcsán függőség alakulhat ki Kínával szemben.
A következő két esztendő még nehezebb lesz, mint a mostani. A cseppfolyósított gázért éles harc folyik, és ez tovább bonyolítja, illetve drágítja a beszerzést. Még akkor is, ha Európában megvan hozzá az infrastruktúra. Ennélfogva változatlanul igen lényeges a takarékos hasznosítás. A dolog úgy áll, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van a közös fellépésre az Unióban.
MSN News
Szokatlan szállítmányt foglaltak le az ukrán hatóságok a minap a magyar határon: egy szovjet gyártmányú Ka-26-os könnyű katonai helikoptert, amelyet egy teherautó platóján, hamis papírokkal próbáltak meg áthozni magyar területre. A jármű 1985-ben készült, de ezt a típust annak idején csak elvétve állították hadrendbe. Viszont a jelek szerint kitűnően alkalmas mezőgazdasági célokra, Magyarországon még mindig használják növényvédő szerek kiszórására. Lehet, hogy pont ilyen célokra akarták értékesíteni a határ túloldalán, de az is belefér, hogy tulajdonosa csupán próbálta kimenteni a háborús övezetből.
Ukraine Seizes Ka-26 Helicopter At Hungarian Border Crossing
