FT
Brüsszel visszatartja a Magyarországnak előirányzott felzárkózási támogatások jó részét, mivel az Orbán-kormány adós a reformokkal, így nem lehet biztosra venni az igazságszolgáltatás függetlenségét. A Bizottság ugyan azt közölte, hogy átfogó megállapodást kötött a magyar vezetéssel a 2027-ig terjedő költségvetési időszakra, ám a szóban forgó 22 milliárd euró zömét egyelőre nem tudja utalni, mert a Fidesznek előbb még teljesítenie kell egy sor jogállami feltételt.
Az illetékes biztos úgy fogalmazott, hogy a beruházások csak megfelelő intézményi és jogi keretek között lehetnek hatékonyak, és megvalósításuknak összhangban kell állniuk az EU szabályaival, valamint értékeivel. A döntés csak súlyosbítja Orbán Viktor helyzetét. A kormányfő mielőbb szeretne hozzájutni a közösségi pénzekhez, miután a forint az idén mélyrepülésre váltott. Budapest évek óta csörtézik Brüsszellel a jogállam miatt. A magyar állapotok a bírálók szerint veszélyeztetik a nyugati adófizetők pénzének tisztességes és átlátható felhasználását.
A múlt héten az Európai Tanács úgy határozott, hogy követi a Bizottság ajánlását és a jogállam megsértése miatt visszatart 6,3 milliárd eurót szintén a regionális keretből. Ehhez jön most hozzá ugyanennek az alapnak jóval nagyobb hányada, éspedig azon az alapon, hogy ma már költségvetési forrásokat csak akkor lehet utalni, ha az érintett tagállamokban nem érheti szó a ház elejét az alapjogok miatt. Erre az Unió végrehajtó testületének oda kell figyelnie, mielőtt elfordítja a pénzcsapot. Ám a brüsszeli indoklás szerint Magyarországon baj van a bírák függetlensége körül.
További kifogás az LMBT-törvény, a genderellenes diszkrimináció, a tudomány szabadsága, továbbá a menedékjog elleni fenyegetés. A jogállami fenntartások miatt Magyarország a múlt héten ugyan elvi felhatalmazást kapott a járványalap 5,6 milliárdjának elköltésére, de ahhoz is előbb fel kell mutatnia: végrehajtotta az ígért változtatásokat.
Navracsics Tibor tegnap azt állította, hogy olyan egyezség született a kohéziós alapról, amelynek eredményeként immár semmi sem áll a pénzek utalásának útjában, de azt nem említette, hogy azért itt még van egy kis bibi. A lap pedig hiába kereste, hogy akkor tisztázzák, hogy is van ez.
https://www.ft.com/content/5e3bc3c0-4cc9-449a-ac37-55bb88b5a621
FAZ
Magyarország példája bizonyítja, hogy a korrupció szétrágja a demokratikus viszonyokat. Erre hívja fel a figyelmet közös cikkében az EP német szociáldemokrata alelnöke és egyik Bundestag-béli párttársa. Katarina Barley és Frank Schwabe kiemeli, hogy különösen rosszkor derült fény az Európai Parlament görög alelnöke körüli vesztegetési ügyre, mert a demokrácia egyébként is nagy kihívásokkal néz szembe, így a történtek egyenesen életveszélyesek. A politikával szembeni bizalomhiány ugyanis alávág a demokrácia alappillérének.
Persze ahol fontos döntések születnek, ott mindig fennáll a lehetőség, hogy felüti a fejét a korrupció. Ezért világos szabályok, továbbá megfelelő intézmények szükségesek, részben a visszaélések megelőzésére, részben a vétkesek megbüntetésére. Mellesleg a hasonló bűnügyeket az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, de a német törvényhozás sem úszta meg.
A Katargate összes szála még nem ismert, de bizonyos következtetéseket így is le lehet vonni. Egyrészt, hogy az összeurópai parlament szabályozása nem kielégítő, ha bűncselekmény gyanúja merül fel, a nemzeti hatóságokhoz kell fordulni. Ezen változtatni kell. Továbbá sürgősen ki kell terjeszteni a normákat az olyan esetekre, amikor 3. államok lobbiznak Strasbourgban. Ezen kívül szükség van egy olyan testületre, amely megfelelő jogi eszközök birtokában hatékonyan ellenőrizni tudja a játékszabályok betartását. Nyugodtan lehet ez az Európai Ügyészség.
Semmiképpen sem szabad megengedni, hogy a korrupció szétrombolja a demokráciát és megkérdőjelezze az európai intézmények legitimációját.
Politico
A lengyel miniszterelnök szerint mind országa, mind az új olasz kormány torkig van az unió bürokráciájával, és igazi demokráciát szeretnének, nem pedig európai szuperállamot. Mateusz Morawiecki az egyik olasz lapnak nyilatkozott, éspedig először azóta, hogy az olaszoknál megalakult a háború utáni időszak eddigi legjobboldalibb vezetése. Azt hangoztatta, hogy Varsó és Róma meg akarja újítani az EU-t, amihez az alap a nemzetek Európája. Kiállt amellett, hogy meg kell tartani az egyhangú döntéshozatal elvét, mert szerinte máskülönben a legerősebb tagállam zsarnoksága jön.
Nem kérnek a brüsszeli apparátus diktátumából, vissza kell térni az alapító atyák elveihez. A politikus nekirontott Németországnak, amikor felvetették neki, hogy Giorgia Meloni szerint a németek és a franciák szava többet számít az Unióban, mint a többieké. Kijelentette: így is nagy árat kell fizetni Berlin hibás politikájáért, kiemelve, hogy az invázió előtt a német fél igencsak függött az orosz energiaszállításoktól. Szerinte ha németek döntenének mindenről, a gázár csak még magasabb volna.
Arra is kitért, hogy a két ország egyaránt erősen támogatja Ukrajnát. Megállapította, hogy Putyin neoimperialista politikája súlyos veszélyt jelent mind Kijev, mind egész Európa számára.
https://www.politico.eu/article/poland-and-italy-fed-up-with-eu-bureaucracy-polish-pm-says/
FT
Nagy veszedelemnek van kitéve Izrael és a világ, mivel Benjamin Netanjahu arabellenes rasszistákkal, homofóbokkal és köztörvényes ügyek miatt elítélt politikusokkal paktált le, csak azért, hogy megalakíthassa a zsidó állam eddigi legszélsőségesebb kormányát. A lépés éles fényben mutatja, meddig hajlandó elmenni, hogy továbbra is uralja az izraeli közéletet. Ám mindez katasztrófát vetít előre a liberális izraeliek, valamint a palesztinok számára.
Így foglalja össze véleményét a lap, kiemelve, hogy az írás már akkor ott volt a falon, amikor a régi-új miniszterelnök a múlt hónapban tartott választás előtt összeállt a szélsőjobbos Vallási Cionizmus csoporttal, és ily módon beemelte annak vezetőit a politika fő áramlatába. Egyikük – ultranacionalistaként – a belbiztonság, a másik, aki bevallottan melegellenes és megszállt területek bekebelezésének a híve, a pénzügyek felelőse lesz.
Olyan jogszabály módosítások várhatóak, amelyek révén a képviselők – előreláthatólag egyszerű többséggel – átléphetnek a Legfelsőbb Bíróság ítéletein, és beleszólhatnak a bírák kinevezésébe. Ez pedig támadással ér fel az igazságszolgáltatás ellen. De ugyancsak riasztó a hatalom kőkemény hozzáállása a palesztin kérdésben.
Már megvan a megállapodás, hogy legalizálják a zsidó településeket a Nyugati partvidéken, így számítani lehet a feszültség kiéleződésére a palesztinokkal, amikor pedig 2005 óta nem volt ennyi erőszak az érintett országrészben. Ez pedig felgyorsítja annak burkolt gyarmatosítását, még közelebb visz a tényleges megszálláshoz.
Izrael nyugati szövetségesei azonban nem nézhetik tétlenül, hogy bekövetkezzen a katasztrófa. Az USÁ-nak és az EU-nak be kell vetniük eszközeiket, hogy féken tartsák Netanjahut és csirkefogó galerijét. Merthogy alapvető veszélybe kerültek a demokratikus értékek. Az új izraeli kormányt annak kell nevezni, ami.
https://www.ft.com/content/2a1555bd-6831-4c41-9d74-0a3dec994d9c
New York Times
Paul Krugman úgy látja, hogy változott Kína jövője. Az ország első számú vezetője már korántsem olyan magabiztos, mint az év elején, amikor még a mellét döngette, mondván, hogy legyűrték a Covidot. Ehhez képest jelenleg úgy fest, hogy az újabb hullám miatt rengetegen fognak kórházba kerülni, így akár össze is omolhat az egészségügyi rendszer. Nem beszélve arról, hány áldozatot követel a fertőzés. De a gazdaság is nagy próbatétel elé kerül a következő 2-3 évben.
Peking a ragály miatt elrendelt drákói korlátozásokkal alighanem bizonyítani igyekezett, hogy rendszere különb a Nyugaténál, mivel nem kell kikérnie a közvélemény álláspontját, azt csinál, amit csak akar. Csakhogy kiderült a tekintélyuralmi rezsimek alapbaja: az, hogy senki sem mondja meg a nagy embernek, ha téved.
A Nobel-díjas közgazdász úgy véli, hogy töréspontig jutottak a makrogazdasági gondok. Az ország éveken át kiegyensúlyozatlanul növekedett, a jólétnek csak kis része jutott el a tömegekhez, bár nem kétséges, hogy nagyot emelkedett az életszínvonal, és hogy Kína ma gazdasági szuperhatalom.
Ám arra még sokáig kell várni, hogy Peking átvegye az uralmat a világgazdaságban. A beruházások egyre kisebb arányban térülnek meg. Sikerült ugyan fenntartani a teljes foglalkoztatást, ám csak úgy, hogy az építőiparban hatalmas buborék alakult ki. Távlatilag súlyos gondokat okoz a demográfia alakulása, a munkaképes korú lakosság száma 7 éve apad.
Emellett az ország bekerült a közepes jövedelmű államok csapdájába. Úgyhogy már jó páran kétlik, Kína valaha is képes lesz-e megelőzni az Egyesült Államokat a dollárban számított GDP, valamint a vásárlóerő paritáson vett termelés alapján.
Opinion | China’s Future Isn’t What It Used to Be
