címlap: Alkony ( AFP/APA/ Ivan Pisarenko )
Washington Post/AP
Az amerikai hírügynökség azt emeli ki a tegnapi miniszterelnöki sajtótájékoztatóból, hogy Orbán Viktor Trumptól vette kölcsön a kifejezést, amikor a Katargate kapcsán arról beszélt, hogy le kell csapolni a mocsarat az EU-ban. Szerinte a folyamat egyenesen elvezethet a szervezet feloszlatásához.
Hozzáteszi a tudósítás, hogy az ez esemény csaknem három órán át tartott, viszont szinte ez az egyetlen lehetőség egész évben, amikor a politikus engedi kérdezni a nemzetköz médiát, valamint a kritikus hazai szerkesztőségeket. A populista vezető sűrűn csörtézik az Unióval, amely azzal vádolja, hogy megsérti a demokratikus normákat és szemet huny a nagymértékű korrupció felett. Brüsszel a minap éppen az ilyen aggályok miatt függesztette fel jó 12 milliárd eurónyi támogatás folyósítását.
A viszonyt csak élezi, hogy a magyar fél a szankciók ellen lobbizik. Orbán, aki Putyin legszorosabb európai szövetségesének számít, azt állítja, hogy a megtorló intézkedésekkel nem lehet véget vetni a háborúnak. Ugyanakkor a földrész egyik legmagasabb inflációjával, valamint a gyenge forinttal küszködik.
FAZ
A konzervatív újság Bécsből érkezett közép-európia tudósítója számára Orbán Viktor évzáró sajtóértekezletének legfőbb üzenete az volt: Magyarország kitart Oroszország mellett. Azaz a gazdaságot – legalábbis bizonyos mértékben – továbbra is az orosz piachoz kívánja kötni, főleg az energiaszektorban. Ideértve, hogy ha netán a szénhidrogének tekintetében lazul is az együttműködés, az atomenergiában viszont nagyon is építeni kíván Paks 2-re.
Igen károsnak minősítette, hogy egyesek lazítanának a szoros világgazdasági összefonódásokon, de nem csak az orosz, hanem a Kína-kapcsolatot is igen fontosnak minősítette. Az idei év egyik legfőbb fejleményének azt nevezte, hogy Magyarország ki tudott maradni a háborúból, nem úgy, mint sok más EU- és NATO-tagállam.
Die Presse
Azonnal baj van ott, ahol a népámítók kormányoznak – a populisták játszanak a tudatlansággal és a társadalom megosztásával, az rövidtávon hoz is nekik sikereket, ám a hatalomra került demagógok nemigen képesek stratégiát kidolgozni. Így értékeli a kommentár, miután a Bertelsmann alapítvány tegnap nyilvánosságra hozott jelentése azt mutatta ki, hogy az Unión belül Magyarországon és Lengyelországban ütközik a legnagyobb akadályokba hosszú távra szóló célokat megfogalmazni.
A felfelé vezető úton mind Orbán, mind Kaczynski meglovagolta az emberek elégedetlenségét. Hogy azután megtartsák hatalmukat, bevetették a populizmust és egymás ellen fordították a társadalom különféle csoportjait. A számukra kedvezőtlen tudományos ismereteket figyelmen kívül hagyták. Nekik fontosabbak az érzelmek, mint a tények.
A sértettségre építenek, gerjesztik az irigységet. Hogy egyesek nem halandóak szembenézni a tényekkel, azt a tudatlanság kultuszának hívei úgy állítják be, mintha az hősi tett volna. Célja pedig hogy megszabaduljanak az állítólag valóságidegen elit igájától.
A gond csupán ott van, hogy ilyen hozzáállással nem lehet irányítani egy államot. Amikor személyesen kiválasztott szellemi nullákkal töltik fel az apparátust, akkor még egy darabig lendületből mennek a dolgok. De legkésőbb, amikor felélik a tartalékokat, akkor megvan a baj.
Ennélfogva nincs abban semmi meglepő, hogy Orbán és Kaczynski is fokozódó vehemenciával igyekszik odakerülni az EU-s húsos tálhoz. Mert a brüsszeli pénzek nélkül rögtön sötét lesz Budapesten és Varsóban.
https://www.diepresse.com/6229711/es-wird-scho-glei-dumpa-wenn-volksverfuehrer-regieren?from=rss
Conversation
Magyarország és az EU végtelen vitát folytat, ám ez kikezdi az Unió alappilléreit – figyelmeztet Simona Guerra, a Surreyi Egyetem tanára. A két fél az idén csipetnyi haladást tud felmutatni az akaratok elhúzódó csatájában. A Kreml-barát Orbán Viktor feladta ellenkezését Ukrajna anyagi megsegítésével szemben, mert azt reméli, hogy ily módon hozzájuthat a zárolt milliárdokhoz.
Ám ez attól függ, mennyire hajlandó jogállami reformokra. Úgy tűnik azonban, hogy nemigen kíván módosítani az irányvonalán, bár érzi a gazdasági bajok jelentette nyomást. Ám az új keletű együttműködési szándék sem változtat azon, hogy Magyarország a közösség problémás gyereke. És itt érünk el oda, hogy a csörte aláássa mind az Unió, mind a magyar vezetés tekintélyét.
Azt látni a világban, hogy zajlik az autokratizálódás 3. hulláma, puccs, erőszak és fegyverek nélkül. A változás fokozatosan megy végbe. Vannak ugyan választások, de az ellenzék egyre nehezebben tud hatásos kampányt folytatni. A tekintélyuralom hirdetői szép csendben ássák alá a civil szervezetek szabadságát, vonják ellenőrzésük alá a pártok forrásait. Tanulnak egymástól, koppintják a másik módszereit.
Viszont Orbán visszatértével megindult Magyarországon a politikai, demokratikus és gazdasági hanyatlás. Ugyanakkor a nacionalista narratíva befolyásolta az Unióhoz fűződő kapcsolatokat is. A kormány odahaza átment törvénygyárrá. Az alkotmányt úgy változtatták meg, hogy az megnövelte a hatalom mozgásterét a jogszabályokkal szemben. Az EU nem sokat tud tenni, mert könnyen ráfogják, hogy beleavatkozik a belügyekbe. Főleg ha ez az adott állam érdeke, mivel így elő tudja segíteni demokrácia-ellenes húzásait.
Time
A demokráciáért vívott harc az idei év egyik legfőbb tényezője volt, miközben a világban a demokratikus rendszerek felében romlott a helyzet. Magyarországon és Brazíliában a hatalom gazdái azt állították a választás előtt, minden alap nélkül mellesleg, hogy az eredményt meghamisítják, illetve külső beavatkozásra kell felkészülni. De talán sehol nem volt a küzdelem markánsabb, mint Ukrajnában, ahogy az invázió frontvonalat jelent a jogállam és a tekintélyelvűség csatájában.
A stockholmi székhellyel működő nemzetközi IDEA intézet főtitkára szerint 2017 óta több mint kétszer annyi ország fordult az autokrácia felé, mint amennyi a demokráciát választotta. De van még egy aggasztó jelenség: egyre csökken azoknak a száma, akik úgy vélik, hogy a demokratikus rendszerek képesek megbirkózni a legégetőbb gondokkal.
Az autokratizálódás jellemzője, hogy törvényesen megválasztott kormányok gyorsan átvariálják a szabályokat, nehogy le lehessen őket váltani, ami azután járványszerű sebességgel terjed tovább. Lásd a brazil és a magyar példát, hiszen az illiberális Bolsonaro és Orbán egyaránt alávágott a demokratikus intézményeknek.
Az ilyen erők felemelkedésének egyik legfőbb oka az erősödő egyenlőtlenség. Visszaszorításukra meg kell őrizni a fékek és ellensúlyok, az igazságszolgáltatás, a szabad sajtó és a civil társadalom működőképességét. Alapvető, hogy gondoskodni kell a választások tisztaságáról.
Az IDEA vezetője azt jósolja, hogy a következő néhány év nagy megpróbáltatásokat hoz a demokráciák számára. Sok helyütt nagy tüntetések várhatóak, ami azonban kétélű fegyver: egyrészt mert nagyfokú instabilitást hozhat, másrészt viszont a részvevők élnek demokratikus jogaikkal.
https://news.yahoo.com/half-worlds-democracies-retreat-heres-100506053.html?fr=sycsrp_catchall
Die Zeit
2022 a szabadság éve volt: Irán, Kína, Ukrajna – mindenütt megmutatkozott, hogy a jövő nem az autokratáké. Így minden egyéb baj ellenére nem volt ez teljes egészében rossz esztendő. Pedig már jó ideje úgy látszott, hogy esik vissza a demokrácia, még nyugaton is: Magyarországon, Lengyelországban, az USÁ-ban. Mintha kikerülhetetlenül a tekintélyuralom hívei kerekednének felül.
Most azonban a 3 legrosszabb diktatúra egyik pillanatról a másikra olyan ellenállással szembesül, amellyel 12 hónapja még senki sem számolt, legkevésbé az önkényurak. Ukrajnában egy egész nép harcol a támadók ellen. Iránban a nők bátorságán felbuzdulva fordultak szembe a tömegek a rezsimmel. Kínában a Covid-korlátozások ellen zajlik a tiltakozás a mindenhatónak hitt Kommunista Párttal szemben.
Nem sűrűn fordul elő a történelemben, hogy ennyien fordulnak a túlerő és a hazugság ellen. De azt látjuk, hogy a kétségesés merészsége kimeríthetetlen erőforrás. És ezt még Putyin, Hamanei ajatollah és Hszi sem hitte volna. A teljhatalom azonban hajlamos pusztítóan téves döntéseket hozni. A másik oldalnak elege lett a kiskorúsításból és az erőszakból. Méltóságban, szabadságban szeretne élni.
Nem lehet tudni, mennyire lesznek sikeresek ezek a mozgalmak, a három ország összefog a szabadság, a nyugati értékek vezérelte világrend ellen. El tudják taposni az elégedetlenkedőket. De a szabadságvágy Oroszországot is megfertőzheti, akár pár hónapon belül. Kinek jutott volna eszébe egy éve, hogy Iránban forradalmat hajtanak végre a nők?
https://www.zeit.de/2022/53/proteste-iran-china-ukraine-diktaturen-widerstand
EUobserver
A közép-európaiak többsége támogatja az ukrán menekülteket, bár egy részükben vannak azért fenntartások, főleg attól függően, ki tartanak felelősnek a viszályért. A magyarok, csehek és lengyelek zöme pártolja, hogy országuk nyitva áll a szomszédban földönfutóvá vált emberek előtt. Szlovákiában és Csehországban ugyanakkor a megkérdezettek jó 50 %-a azt válaszolta a pozsonyi elemző intézetnek, a Globsec-nek, hogy csökkenteni kellene az érkezőknek nyújtott segítséget, ezzel azonban a magyarok és a lengyelek java nem ért egyet.
A lengyelek idáig másfél millió menekültek fogadtak be, a csehek 458 ezret, a szlovákok 100 ezret, a magyarok 31 ezret. Magyar földön a megkérdezettek 65 %-a mondta azt, hogy semmilyen formában nem járult hozzá az érkezők helyzetében enyhítéséhez – ez rekord a térségen belül. Szerintük azonban ez az állam dolga. 54 % úgy gondolja, hogy a támogatást a jelenlegi szinten kell tartani, viszont 50 % úgy véli, hogy az ukránokat nem szabad beengedni a munkaerőpiacra.
A magyarok listavezetők a régióban a tekintetben is, hogy közülük 26 %-kal többen látják szívesen az ukránokat, mint a máshonnan származó menekülteket. Igaz, a felmérésnél volt egy trükk: a kérdezőbiztosok nem használták a migráns kifejezést. Mint emlékezetes, az Orbán-kormány 7 éve kampányt folytat a menedékkérők ellen.
Egyébiránt a magyarok 43 %-a az oroszokat okolja a viszályért.
Central Europeans support Ukrainian refugees, with reservations
