FT
Magyarország belement, hogy az EU kedvezményes hitelt nyújtson Ukrajnának, továbbá, hogy a közösség csatlakozzon a nagy nemzetközi konszernek minimumadóját előíró nemzetközi egyezményhez, cserében a többiek elfogadják a magyar csomagot a gazdasági újjáépítési keret elköltésére, valamint elvben megnyílik az út a felzárkózási támogatásokhoz is. Az egyezség nagy lépést jelent előre, két nappal az uniós csúcs előtt. Illetékesek attól tartottak, hogy a patthelyzet beárnyékolja az egész csütörtök-pénteki tanácskozást.
Brüsszelt nagyon zavarta, hogy netán az a kép alakul ki: képtelen kellő anyagi segítséget adni Kijevnek. Orbán viszont sarokba szorult, hogy egyezzen meg és tegye lehetővé az ukrán állami kiadások finanszírozását. De hát a magyar gazdaság hatalmas bajokkal küszködik, az infláció szintjének nemigen akad párja az EU-ban, a növekedés ezzel szemben harmatos. Ám csak akkor lát pénzt, ha előbb eleget tesz a jogállami kikötéseknek.
AP
Kicsiny, de fontos siker – így kommentálta a tegnapi brüsszeli megállapodást Petri Sarvamaa, az Európai Néppárt nevében. A soros cseh elnökség ellenben úgy értékelte: megaegyezség. De még meg kell erősíteni, bár az esti szavazási arányok láttán már senki sem hiszi, hogy itt még lehet bármiféle nehézség. Vagyis elhárult a veszély, hogy az állam- és kormányfők két nap múlva lehetetlen helyzetbe kerülnek.
Orbán mondhatja, hogy győzött, hiszen le tudott faragni a szankció összegéből, bár hogy így is kénytelen milliárdoknak búcsút inteni, az alighanem még megviseli a gazdaságát. Az EU viszont úgy tálalhatja, hogy egységesen kiáll Ukrajna mellett, jóllehet sokáig elhúzódott a belvita és emiatt úgy nézett ki, hogy cserben hagyja amúgy is igen szorult helyzetben lévő szövetségesét.
Az unió évek óta hadakozik Orbánnal, de elhatározta, hogy nem hagyja annyiban, miután úgy véli, hogy az illiberális demokrácia nem fér össze a nyugati demokratikus szabadelvűséggel. Ám még így is marad egy sor vitás kérdés, nem utolsósorban az, hogy a magyar fél szoros kapcsolatot tart fenn Oroszországgal.
https://www.yahoo.com/news/eu-reaches-deal-ukraine-aid-223947423.html
Süddeutsche Zeitung
Az EU támogatásokat fagyaszt be Magyarország számára, így reagál a grasszáló korrupcióra. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az Orbán-kormány a feltételek teljesítése esetén megkapja a korona milliárdokat. Cserében a miniszterelnök feladja két fontos téma blokkolását. Viszont Brüsszel egyelőre nem folyósít 6,3 milliárd eurónyi felzárkóztatási pénzt. Ehhez az új jogállami mechanizmus szolgáltatja a jogi alapot – kényes premier.
De szubvenciók nem indulnak meg azonnal, előbb végre kell hajtani a vállalt reformokat. Ez azonban nem ígérkezik könnyűnek, hiszen a lengyelek már a nyáron von der Leyenék tenyerébe csaptak, de nem haladnak az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításával, ezért még a levegőben lóg 22,5 milliárd euró.
A Bizottság már évek óta nyilvánosan nehezményezi a korrupciót, a tekintélyelvű irányzatokat, továbbá a jogállam és a sajtószabadság leépítését. Ha most a magyar fél eleget tenne az előírt mérföldköveknek, akkor ezzel megszűnnének az aggodalmak, mármint hogy a jövőben is szubvenciókat nyúlnak le. Ennélfogva Orbánnak jelenleg 12 milliárd oka van, hogy végre megtegye azt, amit az EU elvár tőle. Az más kérdés, hogy hajlandó-e rá.
https://www.sueddeutsche.de/politik/eu-ungarn-streit-showdown-1.5714080
Le Figaro
Orbán Viktor gúnyolódik azon, hogy az EP kínba került a korrupciós ügy miatt. Dörzsöli a markát, hiszen Strasbourg mindig készen állt elítélni a magyar jogállam elleni támadásokat. „Jó reggelt az Európai Parlamentnek” – üzente ironikusan a twitteren. A nacionalista vezető pont akkor szúrt oda egyet, amikor Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy elveszít több milliárdnyi uniós támogatást a korrupció és az elégtelen igazságszolgáltatási reformok miatt.
A Bizottság – az európai képviselők nyomására – bekeményített a magyar kormánnyal szemben, ezért az most örül a görög alelnökről érkező vesztegetési híreknek. Hidvéghi Balázs a Fidesz EP-törvényhozója dörgedelmes véleményt eresztett meg, miszerint a Progresszív Szövetség évek óta hazugságokat terjeszt a magyar korrupcióról, ám ezúttal a zászlósfigurája belekeveredett az EU történetének legnagyobb botrányába.
FAZ
Magyarországon a pénzpolitika látványosan húzza a rövidebben a gazdaságpolitikával szemben, épp ezért az MNB elnöke megdorgálta Orbán Viktort. A jegybank másfél éve harcol az infláció ellen és a gyengélkedő forint megerősítéséért, ám a próbálkozást keresztülhúzta a nemzeti-konzervatív hatalom. Így most összeméri erejét a központi bank, illetve a kabinet.
A korábbi kegyenc, Matolcsy György szokatlanul élesen osztotta ki Orbánt. De hát a pénzintézet már tavaly sikertelenül igyekezett rávenni a kabinetet egy sor beruházási terv feladására. Az idén az adósságok nagysága eléri a GDP 6 %-át, ennélfogva kétszer nagyobb lesz, mint az uniós átlag. Viszont a jogállami vita miatt nem jönnek az uniós támogatások.
Die Welt
A lap Európa következő, potenciális Orbánjának nevezi a szerb elnököt, mivel az elnyomja az ellenzéket és a sajtót, továbbá az orosz rezsim barátságát keresi. Ám ezzel párhuzamosan fontos tagjelölt az EU-ban, noha megvan minden adottsága, hogy pont olyan legyen, mint a magyar vezető. Tudja, miként kell a hangulatot kelteni Brüsszel ellen, és ő is képes érvényesíteni a maga álláspontját, noha az szemben áll az európai érdekekkel.
Országában szakértők és liberális körök azt vetik az Unió szemére, hogy az próbálja megbékíteni Alekszandar Vucsicsot. Nos, ez úgy van, hogy az Bizottság nem akarja elidegeníteni a stratégiailag fontos Szerbiát, mert az stabilitási tényező a régióban, ugyanakkor persze szerepet játszik a destabilizálásban is. Majd meglátjuk, mi lesz az uniós törekvés eredménye.
Belgrád ugyanakkor nem csupán a médiát, hanem a civil társadalmat és az ellenzéket is sorozza. A Freedom House hibrid rezsimként tartja nyilván az országot. A földrész szempontjából ugyanaz a gond vele, mint Magyarországgal: muszáj együttműködni autokratákkal, noha azok megsértik a játékszabályokat. Orbán és Vucsics is beveti politikai súlyát, hogy engedményeket csikarjon ki. Csak éppen a magyar kormányfő belülről sokkal sikeresebben zsarol.
Mindketten illiberális demokráciát alakítottak ki. Nem csoda ezek után, hogy Orbán és brüsszeli embere, Várhelyi Olivér mielőbb fel akarja vetetni Szerbiát a klubba. Megerősítené Budapest táborát, amely nem kér a nyugati értékekből. És Vucsics is elutasítja a Moszkva-ellenes szankciókat.
Der Standard
Paul Lendvai teljesen értelmetlennek nevezi, hogy az osztrák kormány csípőből tüzelt, amikor megakadályozta, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon a schengeni övezethez. Az elemző nemigen tud felidézni olyan osztrák külpolitikai húzást, amelyet a partnerországok és a sajtó képviselői ilyen egyöntetűen ítéltek volna el, képmutatónak és teljesen feleslegesnek minősítve azt. Kiállt ellene Van der Bellen államfő, a német és az olasz külügyminiszter is.
Az EP osztrák néppárti alelnöke, Othmar Karas, az ÖVP legtapasztaltabb Európa-politikusa joggal tette szóvá, hogy elsősorban Magyarország miatt nő osztrák földön a menekültek száma. Orbán ugyanis simán továbbengedi az érkezőket, ahelyett hogy előírás szerint jegyzékbe venné azokat, ám ezzel hatalmas károkat okoz nyugati szomszédjának.
Nehammer kancellár mégis a magyar és szerb populista vezetők társaságát keresi, ily módon azonban Bécs elveszti minden szavahihetőségét Európában – mondta egy osztrák ellenzéki EP-törvényhozó. A pofon gazdasági következményeit hamarosan érezni fogják a Romániában és Bulgáriában érdekelt osztrák vállalkozások.
Ugyanakkor aligha jönnek be a lépéshez fűzött belpolitikai remények, mert a Szabadságpárt sokkal tud a félelmekkel játszani. Egyben kiderült, mennyire képmutató az osztrák politika a Nyugat-Balkánon, ráadásul meghamisítja az Unióról alkotott képet. Hiszen amikor valami sikerül, az a hazai szereplők érdeme, viszont ha bármi félremegy, akkor azért az EU a felelős.
https://www.derstandard.at/story/2000141724898/sinnloser-schnellschuss-in-bruessel
FT
Az EU görög szociáldemokrata alelnökének vesztegetési históriája ajándék az EU bírálóinak – állapítja meg a vezércikk. Orbán Viktor gyorsan be is gyújtotta a gúny petárdáit. De hát ekkora botrány nem volt Strasbourgban jó 10 éve, akkor újságírók lobbistáknak adták ki magukat, és megvezettek több képviselőt is, utóbbiak közül hárman azután le is töltötték büntetésüket.
A törvényhozók az emberi jogok védelmezőjének tekintik magukat, így fontos szerepet töltöttek be, amikor fellépést kényszerítettek ki a demokráciát és a jogállamot leromboló magyar, illetve lengyel kormány ellen. A Közgyűlés szeptemberben határozatban mondta ki, hogy Magyarország „választási autokrácia”.
A mostani ügy igen kényes időpontban került napvilágra, mert a szervezet éppen tengelyt akasztott a Fidesszel a demokratikus szabályok megsértése miatt. A képviselőknek azonban ügyelniük kell arra, hogy ne érhesse szó őket sem. Viszont az új Európai Ügyészég jogköre csak korlátozott a tagállamokban. Ám most meg kell erősíteni a laza előírásokat a vagyonbevallások, valamint a lobbizás kapcsán.
Ursula von der Leyen már 3 éve kiállt amellett, hogy jöjjön létre etikai testület, mert az intézkedhet, ha biztosok, törvényhozók, vagy az apparátus munkatársai kerülnek gyanúba – ezt az elképzelést most mielőbb keresztül kell vinni. Ha EU számon akarja másokon kérni a demokratikus elvek betartását, akkor igazolnia kell, hogy képes arra a saját berkeken belül is.
https://www.ft.com/content/24e5e7e4-4ddb-468a-9c73-77a9cff873d4
Die Zeit
A kommentár a jogállam elleni támadásként értékeli a Brüsszelben kirobbant Katargate-et. Az ugyanis megerősíti a közvélemény meggyőződését, hogy az EU központja tele van korrupt politikussal, ez pedig hatalmasat ront az Unió tekintélyén. Pedig a sejkek első ránézésre nem sokat értek el az Európai Parlament görög alelnökének és társainak a megvesztegetésével (bár itt kötelezően fennáll az ártatlanság vélelme).
Viszont nem volna meglepő, ha kiderülne, hogy az arab ország nem csupán a foci VB rendezési jogát szerezte meg kemény pénzekkel, hanem más területeken is ilyen módon próbált érvényesülni. Mindenesetre Katarina Barley, aki szintén alelnök Strasbourgban, azt mondja, sajnos túl sűrűn kerülnek elő ilyen ügyek, miközben az európai intézmények azzal büszkélkednek, hogy mennyire átlátható a működésük.
Tény, hogy szigorúak a lobbizás szabályai – legalábbis a tagállamok esetében. De a mostani eset fényében igencsak aktuális, hogy még feszesebbre vegyék a jogi kereteket. Hiszen Brüsszel mindig mondogatja, hogy sehol nem fogadja el az emberi jogok megsértését, és még saját soraiban is szembeszáll az olyan zavarkeltőkkel, mint a magyarok és a lengyelek. Csak éppen most érvet ad az ellentábor kezébe, amely kettős mércét emleget. Örülni fog az orosz propaganda.
Itt végső soron a demokráciát és jogállamot érte kihívás, aránytalanul felnagyítva azok gyengéit. Csakis hatásos reformokkal lehet helyreállítani a megingott bizalmat. Az EU-nak meg kell mutatnia az erejét.
FT
Gideon Rahman úgy ítéli meg, hogy még jó ideig semmi remény nincs Ukrajnában a békére, ezért jobb híján úgy lehet lezárni a viszályt, mint annak idején a Koreai-félszigeten: tűzszünettel. Véleményét az újság fő külpolitikai kommentátora azzal támasztja alá, hogy
1. sem Ukrajna, sem Oroszország nem képes teljes győzelmet aratni
2. a két oldal véleménye szögesen eltér egymástól, ily módon nem lehet szó békeszerződésről
3. a szemben álló felek akkora veszteségeket szenvednek, hogy az vonzóvá teszi számukra a fegyvernyugvást.
Bármit is állít Putyin, tény, hogy vállalkozása felsült. Már több mint 100 ezer katonája vesztette életét vagy sebesült meg, és az áldozatok száma csak emelkedik. Viszont nem képes beismerni a katasztrófa mértékét, továbbá a háborús bűnöket sem, és ez szintén a tartós megegyezés útjában áll.
De arra volna mód, hogy a harcok leállítását úgy tálalja, mint taktikai lépést – ezt csinálta Herszonnál. A kiút megfelelne Kijevnek is, hiszen továbbra is nagyok a veszteségei, ráadásul a brutális támadások lerombolják az energiahálózatát. És minél jobban elhúzódik a viszály, annál kevésbé valószínű, hogy hazatérnek a menekültek.
A legfőbb akadály az, hogy az ukránok egyáltalán nem bíznak az oroszokban. Ezért szükség lesz nyugati biztonsági garanciákra – még fegyverszünet esetén is. Viszont ha megszűnnek a harcok, akkor megindulhat a segítség az újjáépítéshez. De egyúttal megnyílhat az út Oroszország régóta várt politikai átalakulásához is.
https://www.ft.com/content/a1340286-772c-4c4e-bc4f-c65f636f5e6a
Wall Street Journal
A lap egyik állandó szemleírója, a Hudson Intézet munkatársa azt ajánlja, hogy Amerika kezdjen el azon gondolkodni, milyen megállapodás lehetséges Ukrajnában, de olyan, ami tartósabb, mint a tűzszünet. Walter Russel Mead rámutat, hogy ilyen súlyos viszály nem volt a földrészen 1945 óta és csak egyre rosszabb lesz. Megy a barbár bombázás a civil infrastruktúra ellen, hogy a tél miatt az ukránok adják meg magukat. A válasz az, hogy Kijev drónokkal mélyen orosz területen vesz célba létesítményeket.
Az USÁ-nak tisztáznia kell, hogy milyen békét akar. A legfőbb követelmény, hogy mielőbb véget érjenek a harcok, mert különben csak még nagyobb lesz a pusztítás. Továbbá igazi békével kell lezárulnia a viszálynak, mert ha csupán befagy a konfliktus, akkor bármikor újjáéledhet. Azon kívül el kell érni, hogy az agresszió ne maradhasson büntetlen. Megfelelő biztonsági garanciákat kell adni a térség államainak, így akár NATO-tagságot.
Végül pedig Washington számára nem elfogadható, hogy a háború Oroszország felbomlásához vezessen, mert annak csak zűrzavar és akár újabb agresszió lehet a vége. Még belegondolni is rossz: az vehetne atomfegyvert, illetve hasadóanyagot, aki a legtöbbet ígéri érte. Kína ehhez képest lökést kapna. Úgyhogy szükség van a stabil orosz államra, nehogy anarchia köszöntsön be Ukrajnától a Csendes-óceánig.
Nem lesz könnyű, mert Moszkva nemigen akar majd belemenni ilyen feltételekbe. A nyugati kötelezettségvállalás viszont segíthet rávenni Ukrajnát, hogy az ne ellenezze a békeszerződést, amely elkerülhetetlen hagy majd kívánnivalót maga után.