címlap: Laurent Dubrule/dpa
Spiegel
A 26-ok a magyar blokád ellenére megszavazták az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós kedvezményes kölcsönt. A többiek úgy cselezték ki az Orbán-kormány vétóját, hogy a hitelfelvételhez a garanciát nem a közös költségvetésből nyújtják, hanem a tagállamok állnak jót az összegért, így nem szükséges, hogy az összes ország megszavazza az eljárást.
Ezzel együtt nyitva hagytak egy kiskaput, mert Magyarország még meggondolhatja magát, ez esetben pedig visszaáll az eredeti terv. Mindenesetre az új elképzelést várhatóan a jövő héten az Európai Parlament elé terjesztik. Az ukránok egyébként a pénzből egyebek közt kórházakat, szükségszállásokat, távfűtést és áramfejlesztőket működtetnek.
A vita háttere az, a jobboldali nacionalista magyar vezetés több kérdésben is megkötötte magát, beleértve Kijev anyagi megsegítését, miután a Bizottság azt javasolja, hogy a jelentős korrupciós, illetve jogállami gondok miatt a Tanács vonjon meg 7,5 milliárdot Magyarországtól a felzárkóztatási keretből. Orbán a húzással nagymértékben elszigetelődött, de hogy összejön-e a kétharmad a szankcióhoz, az egyelőre nem világos.
Viszont a cseh elnökség által bevetett pénzügyi trükk folytán a kormányfő elveszti egyik fontos eszközét, hogy nyomást tudjon gyakorolni az EU-ra. De van más adu a kezében, így az, hogy nem hajlandó megszavazni a nagy nemzetközi konszernek egységes megadóztatását, amit 130 állam dolgozott ki. Ám jelen állás szerint az ő hozzájárulása nélkül az Unió nem tud csatlakozni az egyezményhez.
Die Welt
A DPA német hírügynökség úgy tudja, hogy magyar fél kifejezett ellenkezése dacára született meg a határozat az ukrán kölcsönről. A soros cseh elnökség írásban kérte ki a kormányok véleményét, de úgy, hogy a magyar ellenállás ne jelentsen akadályt.
Spiegel
Kemény próbatétel elé kerül az új olasz miniszterelnök asszony, mert a tagállamoknak legkésőbb 8 napon belül el kell dönteniük, befagyasszanak-e nagyjából 13 milliárdot a magyaroknak szánt támogatásból. Ha Giorgia Meloni beáll elvbarátja, Orbán Viktor mögé, akkor veszélybe kerül a kétharmad, tehát, hogy kiszabják a büntetést a magyar kormányra. Akkor pedig a magyar politikus tort ülhet.
Csakhogy Róma maga is rászorul a sürgős apanázsra, ezért nem érdeke, hogy maga ellen hangolja Brüsszelt, illetve a partnereket. Ezért választania kell a pénz és az ideológia között. Meloni, aki október végén lépett hivatalba, a választási kampány során nem győzte pocskondiázni az Uniót. Most ezt a szerepet a kabinet több tagja vette át tőle, hogy ne maradjon szellem táplálék nélkül a szövetség szélsőséges bázisa.
Amikor azonban már túl vaskos kijelentések hangzanak el, színre lép a főnök asszony és államférfiként (erre a titulusra tart igényt) elboronálja a dolgokat. És a munkamegosztás bevált. Egyébiránt azonban idáig az előd, az Európában nagyra becsült Mario Draghi politikáját követi a legfontosabb kérdésekben. Lásd a költségvetést, amit a pénzpiacok honoráltak is. De ugyanez vonatkozik Ukrajnára is. Úgy néz ki, hogy igyekszik kipuhatolni, meddig mehet el a nemzetközi porondon. Vagyis kívülről minden remek, belülről viszont pfuj.
Süddeutsche Zeitung
A vezető német lap úgy látja: a legújabb strasbourgi korrupciós botrány az olyanoknak kedvez, mint Orbán Viktor, aki amúgy is teljesen feleslegesnek tartja az egész brüsszeli vircsaftot. Mint ismeretes, felmentették tisztségéből az Európai Parlament görög szociáldemokrata alelnökét, mert erős a gyanú, hogy kenőpénzt fogadott el Katartól.
Márpedig az EP legerősebb fegyvere az erkölcs. A képviselők többsége szenvedélyesen védi a jogállamot, pl. csak nemrégiben mondta ki, hogy Magyarország valójában már nem demokrácia. Most a testületre is fröccsent a sárból, ezért nem lesz egyszerű tisztáznia magát, pedig csupán pár ember tévedt rossz útra.
Ennélfogva az egész katari ügy katasztrófával ér fel az egész EU számára. Hiszen úgy tűnik, hogy megerősíti a régi előítéletet, mármint hogy Brüsszelben továbbra is burjánzik a bürokrácia és kéz kezet mos. Ennél rosszabbul nem is alakulhatott volna a törvényhozás számára, amely azzal szokott büszkélkedni, hogy közvetlenül az európaiak választják meg.
Jogköre azonban korlátozott és válság esetében a Bizottság és a Tanács gyakran átnyúl fölötte. Ezért Strasbourg azután annál határozottabban áll ki a közös értékekért. Így volt ez akkor is, amikor elítélte a katari foci VB-t. Ám most már gyanítható, hogy egyes szociáldemokrata képviselők miért nem voltak oda a határozatért.
https://www.sueddeutsche.de/meinung/europaparlament-korruptionsaffaere-katar-kommentar-1.5713164
Daily Telegraph
Az elemzés szerint a háború során Putyin már sokféle arcát mutatta, most éppen észszerűnek mutatkozik, ám a Nyugatnak épp ezért a korábbinál több oka van, hogy féljen tőle. Az elnök arra számít, hogy a demokratikus közösség egysége felbomlik, ha olcsó gázt szállít Magyarországnak, Szerbiának és Olaszországnak. Hiszen annak idején Merkel kancellár is megkötötte vele a szerződést az Északi Áramlat 2 megépítéséről.
Abban már nem bízhat, hogy nyerni tud, ám remélheti, hogy legalább nem veszít. Ezért beássa magát a fronton és válogatás nélkül veti be a szovjet időkből visszamaradt fegyverzetet. Az ukránok akarata aligha törik meg, viszont meginoghat Kijev nyugati barátainak elszántsága. Márpedig ettől a támogatástól függ a teljes ukrán hadigépezet.
Az állóháború a legrosszabb stratégia a másik fél számára: a hatalmas bakhumi veszteségek illusztrálják, hogy az elnököt nem érdekli, ha öngyilkos frontális ütközetre kényszeríti sjaát katonáit. A villany- és vízhálózat szüntelen bombázása az jelzi, hogy az ukrán civilek élet sem izgatja.
Lehet, hogy a szankciók alapjaiban rengetik meg az orosz gazdaságot, a hadiipar pedig nem tud korszerű fegyvereket gyártani, de az olajbevételekből még mindig működtetni lehet a hadigazdaságot. Egyúttal jelentős károkat lehet okozni Ukrajnának. Ráadásul várhatóan lelassul az ukrán előrenyomulás, mert minél inkább visszavonulnak az oroszok, annál inkább lerövidülnek számukra az utánpótlási útvonalak, a helyi lakosság pedig valószínűleg oroszbarátabb, mint a feladott területek lakói.
